Ricardo Alberto Silveira Carvalho tipikus dél-európai hátvéd: egyrészt latinos kinézete miatt simán győzne egy Ivan Campo-hasonmásversenyen, másrészt kíméletlen, kegyetlen kemény játéka miatt. Napjaink legfelkapottabb középhátvédjeként 2004-ben az Aranylabda-szavazás szerint helye volt az Év tizenegyében is!

Ric 1997-ben érkezett a Portóhoz 20 éves korában, de ekkor már két éve profi volt a karrierjét a Lecában kezdő srác - ugyanott nevelkedett, ahol anno Vítor Baia. Természetesen a Portóban nem fért be rögtön a kezdőbe, 1-2 próbálkozás után kölcsön is adták a Vitória Setúbalba. Itt egyből a csapatba került, s bebizonyította, hogy megüti az első osztály szintjét. A Portóét nem, ezért kölcsönadjuk még egy évre - gondolták a vezetők, ezért a következő idényt az FC Alvercában töltötte el. Az ifjabbak kedvéért: nem véletlenül nem fért be a sárkányos csapatba, akkoriban a brazil válogatott, Barcával BEK-győztes Aloisio töltötte be a középhátvéd posztját, mellette Rúbens Jr., Jorge Costa, Joao M. Pinto szaladgáltak, akik mindannyian válogatott játékosak voltak...

2001-ben tért vissza klubjához, s óriási szerencséjére éppen akkor veszett össze a kirobbanthatatlan Jorge Costa az edzővel, Octavio Machadóval, s a veterán harcost 6 hónapra száműzetésbe küldték az angol Charlton Athletichez. A megüresedett helyet a védelem közepén pedig a kisebb csapatokban már bizonyított Ricardóra bízták. Innentől kezdve biztos helye volt a csapatban, végigjátszotta a bajnokságot és a BL-t is, meglehetősen magabiztosan. 2003-ban a Jorge Costa melletti helyért Pedro Emanuellel és Ricardo Costával harcolt meg, sikerrel: bajnok és kupagyőztes lett, s év végén ott volt a Celtic elleni UEFA-kupa-döntőn, s végigjátszotta mind a 120 percet! "Jutalmul bemutatkozhatott a válogatottban is, s ott lesz a hazai Eb-n is, igaz, valószínűleg Andrade cseréjeként. 2004 nyarán pedig újra lehet tárgyalni a Real Madriddal"... - írtuk róla az Eb előtt.

S mekkora tévedés! A második csoportmeccstől kezdve Scolari a kiöregedett és vészesen lelassult Fernando Couto helyére állította Carvalhót a kezdőbe, aki remek, lelkes, szinte hiba nélküli játékkal hálálta meg a bizalmat. Fantasztikus akaratát a szakma pedig azzal honorálta, hogy egyhangúlag beszavazta a torna Álomtizenegyébe! A Real Madrid erre gyorsan felvette vele s a klubjával a kapcsolatot, ám 10 millió euró körül megrekedtek a tárgyalások, igaz, a Porto elnöke engedni látszott. Ekkor azonban közbelépett Abramovics: a bekket az oroszok elleni csoportmeccsen személyesen is megtekintő milliárdos 23 millió eurót ígért érte a sárkányosoknak, így hősünk két nap múlva már Londonban edzhetett! Egykori edzőjét, Mourinhót követve természetesen változatlanul élvezi felfedezője bizalmát, s a kékeknél biztos helye van a két francia, Desailly és Gallas egykori posztján.

Sokkal jobban beilleszkedett az albioni futballba, mint Paolo Ferreira, s kiváló helyezkedésével, kőkemény szereléseivel hamarosan a Chelsea-fanok egyik kedvence lett az egykori Mourinho-bébi. Nem véletlenül lett tagja az Év csapatának Európában s az Ősz válogatottjának Angliában; decemberben pedig őt választották meg hazájában az Év labdarúgójának! Télre egy kissé elszürkült játéka, majd sokáig sérüléssel bajlódott, de tavasz végén újra jó formában tért vissza: utolsó hét mérkőzésén kerek hetes átlagot produkált!

(nemzetisport.hu)