A népi időjós...

Januárról

A január még a decembert uraló Bak csillagkép jegyében áll. Csak lassan hosszabbodnak a nappalok és rövidülnek az éjszakák. A havi középhőmérséklet nulla fok alatt van. A föld gazdája úgy tartja: jobb is ez így! Hiszen a "januári meleg Isten csapása". A köd sem kívánatos, mert a "ködös január nedves tavasszal jár". A hónap jeles napjai közül az utolsó mégis az időváltozás ígéretéhez kapcsolódik. Január 25-e "Pál fordulásának" napja. "Pál-fordulás - télfordulás" - mondja a csízió.

Februárról

A népi bölcsesség azt tartja, hogy "ha január, február fú és havaz, akkor lesz tavasz". Még a medve is tudja, hogy ilyenkor kell kijönnie a barlangjából, megtudni, érdemes-e még egy időre visszafeküdnie? Ha a gyertyaszentelő napján - február 2-án - enyheség tapasztalható, késni fog a tavasz, s kutya hidegek jönnek... A hónap vége azonban már a változást idézi. Február 24-e "jégtörő Mátyás" napja, amely nap után felenged a vizek jégpáncélja. 28-án pedig tüzet raknak az utcán némely vidéken, hogy a közelgő "márciust melegítsék..."

Márciusról

A várva várt tavaszhónap a háborgó időjárási változásokkal telik. Jó ez így: nem is tavasz a tavasz, ha nem ravasz. Sőt! "Fú és havaz: úgy lesz tavasz" - így tartja a népi mondás.z eső, a köd pedig kifejezetten kárára van az embernek: "A márciusi eső méreg" - mondják. S másutt: "Március, ha nedves, gazdának nem kedvez". Ha meg vihar keveredik, az egész esztendő viharosnak ígérkezik.

Áprilisról

Erre a hónapra esik az év századik napja. Magyarország több vidékén ezen a napon - április 12-én - szabadulnak meg az otthonok és a porták a tél rendetlenségének örökségétől: ez a tisztaság, a takarítás napja. Sokan úgy tudják, amilyen az időjárás ezen a napon, annak éppen az ellenkezője lesz a jellemző negyven napig. Kivéve, ha erre a napra esik virágvasárnap, akkor viszont 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a vasárnapon.

Májusról

Május esője aranyat ér - mondja a népi bölcsesség, azt állítva: ha sok a csapadék ebben a hónapban, akkor gazdag lesz a termés. A százesztendős kalendárium verse ezt így foglalja össze: "május, ha sok felleget: nem küld nagyon hideget, vagy rekkenő meleget, bort, búzát várj eleget". A hónap szép ünnepe, a Pünkösd, időjósló nap hírében áll: "ha Pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz". S az eső ezen a napon nem kívánatos, mert az "ritkán hoz jót" a termésben.

Júniusról

A népi tapasztalat szerint e hónap időjárása sok veszélyt rejteget. Sok száz év tapasztalatát összegzi a gazda: "ha Medárd napján esik (június 8.), negyven napig mindig esik". Ha elmarad a hónap elején az eső, nem fejlődik a vetemény. A hónap vége viszont a gabonaérés ideje, Péter-Pálra (június 29.) forró, száraz idő kell.

Júliusról

A tikkasztó hőség hónapja. Ha esik is, nem sokat ér: "Nyári eső hamar jó, hamar megy". Ha a hónap első napján napkeltekor égiháború dúl, akkor különösen száraz idő várható. De így is van jól, hiszen: "Ha július nem főz, szeptember nem eszik!". Jakab napja - július 25-e - már fordít a képen. Gyakori, hogy ekkor kitör az égiháborúval elegy zivatar, s attól fogva sűrűbb az eső. Jakab napja amúgy időjós hírében áll a föld népe körében. A délelőtti időjárás a Karácsony előttre, a délutáni a Karácsony utánra várhatót mutatja.

Augusztusról

Nagyboldogasszony (aug. 15.) Mária halálának napja, Kisasszony napja (szeptember 8.). A két Mária nap közti időszakot hívja a nép a két asszony közének. Szerencsét hozó három hét ez a falusi gazdálkodásban. Sőt! Varázserejéről ismert! Ilyenkor kell a gyógyfüveket összegyűjteni, hogy hatásuk zavartalan legyen. Ekkor kell alvóra szemezni a gyümölcsfát a gazdag termés kedvéért.

Szeptemberről

Őszelő havának mondják a régi kalendáriumok ezt a hónapot. Első a három "ember" végű hónap között, amelynek sora rossz felé kanyarodik. Ahogy a rigmus mondja: "szeptember szép ember, november csúf ember, december rossz ember..."
Ha hűvös az idő, azt szokták mondani: "Megnézi szeptember, miért dolgoztunk nyáron". Egyébként a karácsonyig tartó időjárást is megmutatja ez a hónap a saját eseményeivel.

Októberről

Azt szokták mondani: "október időjárását várd márciusban" - azaz a márciusi időjárásra lehet következtetni az októberből. Ha ökörnyál úszik a levegőben, hosszú, szép ősz lesz. Ha meleg az idő, a február hideg lesz. Ha hideg szél fúj, enyhe lesz a január. Zivatar esetén hideg, szeles télre lehet számítani. Ha a fák hamar elbúcsúznak a leveleiktől, egy-kettőre itt a hideg, de bő termést hoz majd a következő esztendő.

 Novemberről

Márton madara, a holló bejön már az erdőkből, ellepi a földeket, élelem után kutat. Szép, meleg idő is jöhet egyébként, és éppen Márton-nap, november 11. tájékán, ahogy Baranyában mondják: Szent Márton nyara még megörvendeztetheti a szegényeket. Sajnos, a Márton körüli meleg csikorgóan hideget is jelent. De ha Erzsébetkor, november 19. körül jön az enyheség, s főleg, ha havat is hoz, nem kell félni a zimankótól...

Decemberről

A tapasztalt gazda a decemberi időjárásból is sok várhatóra következtethet. Ha például az eleje, vége sáros, enyhe, akkor a tél még márciusban is tart, de ha végig hideg, akkor korán kitavaszodik. Ha viszont a december első fele enyhe, akkor szigorú és hideg lesz a tél.