Spanyolországban a helyi földművesek minden nyáron megünneplik a vadállatok betörését. Külföldi turistának kevés esélye van arra, hogy láthasson egy Rapa das bestas rituálét, de pár városban tartanak olyan fesztiválokat, ahol bárki megismerkedhet e régi hagyománnyal.

Galícia vadregényes középső és északi részén kétezer éve tartja magát a hiedelem, hogy az állatokat minden évben le kell győzni, hogy azok továbbra is az ember szolgálatában maradjanak. Ezért aztán a kisebb falvak, városok legrátermettebb legényei egy nyári reggelen a hegyekbe vonulnak, hogy kihajtsák az erdőből az ott élő vadlovakat. A szabadsághoz szokott paripákat egy karámba terelik, ahol kezdetét veszi a vad csata ember és állat között.

  A legjobb lovasok, az „agarradoresek” puszta kézzel teperik le a vadlovakat, majd egy ollóval levágják a sörényüket, ezzel jelezvén: háziasították a szilaj állatokat. A lovaknak ritkán esik bántódásuk, de az agarradoresek olykor a kórházban végzik. A vad küzdelem után vad mulatság következik. Két nappal később a lovakat is kiengedik a karámokból. A Rapa das bestas részleteit titokban tartják. Kivételes kegy, ha egy kívülálló meghívást kap. A látványos küzdelem sok turistát vonzana, ezért néhány város rendez nyitott napokat is. Sabucedo sörényvágó-ünnepsége a legismertebb, amit július 6-án tartanak meg, de említhetnénk Mougas, Paradarta es La Capelada vadlófuttatásait is. Egy-egy nagyobb ünnepségen 600-900 lóval birkóznak meg a helyiek, akik hatéves korukban kezdik el a felkészülést a rapasokra.

Kordos Szabolcs

Forrás: Blikk TV