|
Erdélyi fák között
Erdélyi fák között
Erdélyi fák között egy évben kétszer hull a falevél. Ősszel, – mikor a hervadás leszáll s az árva fák közt zúgni kezd a szél. És tavasszal, mikor a holt mezőkre az élet lüktetése visszatér. Nálunk akkor is hull a falevél. Nálunk akkor is búsak a lelkek, mikor a rónán pacsirta dalol, úgy ég olyankor, úgy fáj valahol…
Tavaszi szél még jobban megcibálja itt a fákat, s mi megmaradt: emléke régi nyárnak, az a kevés is mind, mind lepereg... Erdélyi fák között, én nem tudom miért, – de kétszer hullanak a levelek...
| |