Görögország

Főváros: Athén   Népesség: 10,6 millió fő  Terület: 130.940 km2, Görögország területéhez 169 lakott sziget tartozik, melyek összterülete   25,042  km2  Fizetőeszköz: Euró (1 Euró=295 Drachma)  Nyelv: Görög,  a görög mellett beszélt, de nem hivatalos nyelv a török, az arvanita és az   aromán.       Munkavállalás   Két éves korlátozást követően 2006. május elsejével Görögország megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt, így már a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak az országban. Társadalombiztosítás   Regisztráció   Amint a munkavállaló munkába áll Görögországban, a munkáltató köteles a munkavállalót a Társadalom Biztosítási Kormányzathoz (IKA) és egyéb specifikus alapokhoz bejelenteni. A munkavállaló ezután automatikusan biztosítási és járulék kártyát kap, melyeket DATE betűkkel jelölnek. Az egészségügyi könyvért a munkavállalónak személyesen kell folyamodnia az IKA lakóhely szerint illetékes szervezeténél. Az okmány kibocsátásához szükség van a társadalombiztosítási kártyára (DATE), amelyet a munkavállaló a munkáltatójától kér ki, fényképre a munkavállalóról, illetve családtagjairól valamint az útlevelére vagy személyazonosító kártyára. Ezt az okmányt gondosan meg kell őrizni, mert ez bizonyítja, hogy a munkavállaló biztosított, és megkönnyíti a társadalombiztosítási intézményekkel kapcsolatos ügyintézést.   A társadalombiztosítás rendszere   A görög társadalombiztosítás rendszerének sajátossága, hogy több különálló irányítású alapra oszlik. A legnagyobb a szellemi és fizikai alkalmazottakat tömörítő, legszélesebb lehetőségeket - betegségi, anyasági, öregkori, rokkantsági, özvegységi, munkahelyi baleset, táppénz, temetési segély és halál esetére szóló segély - biztosító Társadalom Biztosítási Kormányzat (IKA). A mezőgazdaságban dolgozókat a Mezőgazdasági Biztosító Szervezet (OGA), míg a kisvállalkozókat és kiskereskedőket az Önálló Kereskedők és Kisiparosok Alapítványa (TEVE) biztosítja. A munkanélküli segélyt és családi pótlékot a Munkaerő Foglalkoztatási Szervezet (OAED) folyósítja.   Társadalombiztosítási hozzájárulás   A munkavállalónak társadalombiztosítási hozzájárulást kell fizetnie, ami a bérének meghatározott százaléka. A hozzájárulás egy részét a munkáltató vállalja magára, és a befizetést is ő teljesíti a társadalombiztosítási szervezet irányába.   Betegbiztosítás   a)      Gyógyellátásra jogosultak: Életbiztosítással rendelkezők; Betegbiztosítással rendelkezők; IKA nyugdíjasok; Más TB alapnál biztosított nyugdíjasok, akik munkaviszonyuk időtartama alatt betegbiztosítással rendelkeztek; Biztosítottak és nyugdíjasok eltartott családtagjai; Munkanélküli segélyben részesülő munkanélküliek. b)      Pénzbeli juttatásra jogosultak: Biztosítottak és nyugdíjasok, akik rajtuk kívül álló okból munkaképtelenné váltak A jogosultság feltételei:   a) Gyógyellátásra az jogosult, aki a megbetegedés társadalombiztosítási intézethez való bejelentését megelőző naptári évben legalább 50 napig dolgozott.   b)     Pénzbeli juttatásként napi betegségi ellátásra az  jogosult,  aki nem részesül IKA által folyósított nyugdíjban; a megbetegedés társadalombiztosítási intézethez való bejelentését megelőző egy naptári évben legalább 100 napot, két évben 300 napot, öt évben 1500 napot dolgozott; rajta kívül álló okból betegedett meg, és a megbetegedés társadalombiztosítási intézethez való bejelentését megelőző legalább 3 napja nem dolgozik. Betegbiztosítási juttatások: Orvosi ellátás Megelőző orvosi vizsgálatok Gyógyszerek (IKA orvosok által felírt gyógyszerek árának 75 százalékát térítik vissza) Gyógyászati segédeszközök, protézisek (75%-os térítés) Hidroterápiás kezelés Kórházi kezelés Betegszállítás elszigetelt területen lakó betegek részére A betegbiztosítási ellátások időtartama és mértéke:   a)      Természetbeni juttatásra a biztosított a betegségének egész időtartama alatt jogosult, időbeli korlátozás nélkül; b)      Pénzbeli juttatásként napi betegségi ellátásra a biztosított munkaképtelenségének a társadalombiztosítási intézethez való bejelentését követő negyedik naptól évi maximum 182 napig jogosult. Az ellátás mértéke általában a biztosított munkabérének feléig terjed. Minden eltartott családtag után 10%-al emelkedik, de ezzel együtt sem haladhatja meg a biztosított munkabérének 70%-át.   Anyasági biztosítás   Jogosultak:   1.      Szülési segélyre jogosultak a)      azok a nők, akik közvetlenül biztosítottak, vagy nyugdíjban részesülnek, b)      azok a férfiak, akik közvetlenül biztosítottak, vagy nyugdíjban részesülnek, és a feleségük - mint általuk eltartott családtag - rajtuk keresztül közvetetten biztosított. 2.  Anyasági segélyre csak azok a nők jogosultak, akik közvetlenül tagjai a betegségi és anyasági biztosítási rendszenek.   A jogosultság feltételei:   1.      Szülési segélyre a terhes nő (vagy a férje, amennyiben a nő rajta keresztül biztosított) akkor jogosult, ha terhességének társadalombiztosítási intézethez való bejelentését megelőző naptári évben legalább 50 napig dolgozott. 2.      Pénzbeli juttatásként anyasági segélyre a nő akkor jogosult, ha a) a szülést megelőző két évben legalább 200 napig dolgozott; b)  a szülés várható időpontját megelőző 52, illetve a szülést követő 53 napban szabadságot vett ki.   Juttatások:   Anyasági juttatásként Görögországban szülési segély és anyasági segély jár. A szülési segély fixen meghatározott összeg, melyet a segédmunkások egynapi munkabérének harmincszorosában állapítanak meg. Ez az összeg akkor is megilleti a nőt, ha terhességét orvosi javallatra megszakították, vagy a terhesség hatodik hónapját követően elvetélt. Az anyasági segélyt a pénzbeli betegségi ellátással azonos módon számítják, ennek összege is növelhető az eltartott családtagok számára való tekintettel. Az anyasági segély mértékének nincs felső küszöbe, és egy összegben kerül kifizetésre. Kifizetésére a szülés várható időpontját megelőző és követő 56 napban kerül sor.      Természetbeni juttatásként a terhességgel összefüggő gyógyszerek árát az IKA megtéríti.   Nyugdíjbiztosítás   Jogosultak:   Görögországban nyugdíjra jogosult minden munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.   A jogosultság feltételei:   1. Teljes nyugdíjra jogosultak:   a)      65. életévüket betöltött férfiak és 60. Életévüket betöltött nők, akik minimum 4500 napot dolgoztak (a rendszerbe 1993. Január 1. Után belépett nők esetében a nyugdíjkorhatár 65 év). b)      62. életévüket betöltött férfiak és 57. életévüket betöltött nők, akik minimum 10000 napot dolgoztak. c)      60. életévüket betöltött férfiak és 55. életévüket betöltött nők, akik minimum 4050 napot dolgoztak, melynek 4/5-ét nehéz vagy egészségtelen munkakörben töltötték és ebből legalább 1000 napot a nyugdíjazásukat megelőző 10 évben dolgoztak (a rendszerbe 1993. Január 1. után belépett, nehéz vagy egészségtelen munkakörben dolgozó nők esetében a nyugdíjkorhatár 60 év). d)      58. életévüket betöltött férfiak és nők, akik minimum 10500 napot dolgoztak, és igazoltan munkavállalóként voltak biztosítva (a rendszerbe 1993. Január 1. után belépett férfiak esetében a nyugdíjkorhatár 60 év, kivéve a nehéz vagy egészségtelen munkakörben dolgozókat). e)      35. életévüket betöltött kiskorú gyermeket nevelő anyák, akik minimum 5500 napot dolgoztak (amennyiben a gyermek nem házas és az anya nem részesül más forrásból származó nyugdíjban).   2. Csökkentett nyugdíjra jogosultak:   a)      60. életévüket betöltött férfiak és 50. életévüket betöltött nők (a rendszerbe 1993. Január 1. után belépett nők esetében a nyugdíjkorhatár 60 év), akik minimum 4500 napot dolgoztak, amelyből legalább évi 100 napot dolgoztak a nyugdíjazást megelőző 5 évben. b)      60. életévüket betöltött férfiak és 50. életévüket betöltött nők (a rendszerbe 1993. Január 1. után belépett nők esetében a nyugdíjkorhatár 60 év), akik minimum 10000 napot dolgoztak, amelyből legalább évi 100 napot dolgoztak a nyugdíjazást megelőző 5 évben. c)      56. életévüket betöltött férfiak és nők, akik minimum 10500 napot munkavállalóként dolgoztak. d)      50. életévüket betöltött kiskorú gyermeket nevelő anyák, akik minimum 5500 napot dolgoztak (amennyiben a gyermek nem házas és az anya nem részesül más foorásból származó nyugdíjban).   Juttatások:  A teljes nyugdíj összegét az 1992-es nyugdíjreformot követően eltérően számítják az 1992. december 31-e előtt, illetve 1993. január 1-je után biztosítottak vonatkozásában. A teljes nyugdíj az alapösszegből és pótlékokból áll. A 1992. december 31-e előtt biztosítottak esetében az alapösszeget a nyugdíjazás előtti jövedelem napokra vonatkoztatott összege alapján számítják. 28 jövedelemkategória van, melyek mindegyikéhez fix összegű napi bér tartozik. A nyugdíjat ennek kategóriánként eltérő százaléka alapján számítják. Pótlék jár a ledolgozott napok száma (több mint 3000 munkanap után, 300 naponként számított törvényben meghatározott összeg), az eltartott gyermekek száma (egy gyermek után 20%, a második gyermek után 15%, a harmadik gyermek után 10%, a gyermekek 18 éves, illetve amennyiben tanulnak 24 éves koráig, vagy időkorlát nélkül, ha a gyermek munkaképtelen, és erre a 18. születésnapja előtt fény derül) a házastárs után (amennyiben nem dolgozik, és nem részesül nyugdíjban). 1993. január 1-e után biztosítottak esetében az alapösszeget a nyugdíjazást megelőző öt év munkabére alapján számítják. A nyugdíj mértéke függ a biztosított évek számától, úgy, hogy minden év a nyugdíjalapul szolgáló jövedelem 1,714%-ának számít. Pótlék az eltartott gyermekek számától függően egy gyermek után 8%, a második gyermek után 10%, három vagy több gyermek után 12%.   A minimális nyugdíj összege a törvény által a biztosítottak valamennyi kategóriájára (minden biztosított a munkabérének megfelelő kategóriába kerül) meghatározott százalékos arány, melyet az adott kategóriára vonatkozó munkabér huszonötszörösével kell szorozni.   A csökkentett nyugdíj összege havi 0.5%-al kevesebb, mint a teljes nyugdíj. A csökkentett nyugdíj nem alakul teljes összegű nyugdíjjá, amikor a biztosított eléri a rendes nyugdíjkorhatárt.   Természetbeni juttatásként az IKA által folyósított nyugdíjban részesülők és családtagjaik orvosi ellátásra és gyógyszerekre is jogosultak.   Családtámogatások   Jogosultak:   Azok a munkavállalók, akik tagjai a kötelező társadalombiztosítási rendszernek jogosultak a Munkaerő Foglalkoztatási Szervezet (OAED) által folyósított családtámogatási juttatásokra, amennyiben gyermekük Görögországban vagy valamely másik EU tagállamban él. Ennek megfelelően a következő személyek részesülhetnek családtámogatásban:   1.      A szülők (anya vagy apa) akiknek nem házas gyermeke •         még nem érte el a 18. évét; •         még nem érte el a 24. évét, amennyiben tanulmányait folytatja; •         munkaképtelen, korára tekintet nélkül. 2.      A nagyszülők, testvérek, nagynénik/nagybácsik, amennyiben a gyermek mindkét szülőjét elvesztette, vagy az élő szülője nem felel meg a jogosultság követelményeinek.   Családtámogatásra jogosult, aki munkavállaló, és legalább egy gyermeke van; az előző naptári évben legalább 50 napot dolgozott, és befizette a társadalombiztosítási hozzájárulásokat; akinek a kollektív megállapodása értelmébe a munkáltató nem köteles családtámogatást fizetni. Juttatások:   A családtámogatás az első gyermektől kezdve minden gyermek után jár, aki megfelel a követelményeknek. Mértéke a gyermekek számától és a család jövedelmétől függ, tekintet nélkül a gyermekek korára. A támogatás összegét havi alapon számítják, majd annak tizenkétszeresét évente egy összegben fizetik ki. A családtámogatás mellett kiegészítő juttatások is járhatnak: 100% egy vagy két eltartott gyermek, 150% több eltartott gyermek után, ha:   1.      az egyik szülő rokkant vagy elhunyt, és az özvegy nem jogosult rokkantsági vagy özvegyi nyugdíjra, vagy 2.      az apa a sorkatonai szolgálatát tölti; 3.      fogyatékos vagy házasságon kívül született, vagy árva gyermekekről kell gondoskodni.   Munkanélküli segély   A jogosultság feltételei:   Munkanélküli segélyre jogosult, aki 1.      önhibáján kívül bocsátották el, vagy akarata ellenére kellett elhagynia munkahelyét, 2.      akar és képes dolgozni, de nem talál munkát; ha a munkanélküli segély folyósítása alatt a személy megbetegedése miatt válik munkaképtelenné, és ez öt napnál hosszabb ideig tar, a munkanélküli segély juttatását felfüggesztik, és a személy a továbbiakban betegségi ellátásban részesül, amennyiben arra jogosult. 3.      16. évét betöltötte;     Vissza a főoldalra