Kutya egy Élet –

– ha a kutya élete stresszel telített

Főleg a pszichológia és a humán gyógyászat vonatkozásában, de a köznapi szóhasználatban is egyre gyakrabban használt fogalom a „stressz”. Az emberi egészségügyi kutatások, felmérések és statisztikák már bebizonyították, hogy a stressz az egészség károsodásához, az emberek közötti kapcsolatok megromlásához, valamint a stressznek kitett személy kiegyensúlyozatlan, ideges, feszült és agresszív állapotához vezet

Rohanó, egyre magasabb szinten technicizálódó világunkban az élet nemcsak a természettől egyre inkább eltávolodó ember számára stresszel teli, hanem a természet szerves részének tartott állatok számára is. Az ember normálisnak mondható körülmények között a madarakat kalitkában, a díszhalakat akváriumban, a rágcsálókat és hüllőket terráriumokban tartja. Ebből a szempontból vizsgálva tehát különös helyzetbe kerültek a kutyák. A háziállatok közül szinte kizárólag csak két faj, a kutya és a macska élvezi azt a lehetőséget, hogy kisebb-nagyobb mértékben, de szabadon, mozgáskorlátozás nélkül élhet az ember közelében. A kutyák java része élvezi ezt a privilégiumot, azonban ezzel párhuzamosan a tartási viszonyoknak és körülményeknek az utóbbi évtizedekben történt változásai nagyon komoly elvárások elé állítják őket. Hogy csak a legközismertebbeket említsem meg:
• az utcai forgalom drasztikus megnövekedése,
• a környezeti zajok hangerő- és frekvenciaváltozásai,
• az autóban és egyéb járműben történő utazás gyakorisága,
• a közös nyaralás idegen környezetben és szokatlan körülmények között,
• az emberek az állattól egyre többet várják el, hogy egyedül legyen,
• kutyáinknak egyre gyakrabban kell megfelelniük nem kutyatulajdonos és nem ún. szakember által megszabott szociális viselkedési formáknak, elvárásoknak,
• városi környezetben laza pórázon sétálni, és az erdőbe érve a pórázról elengedve nem elrohanni valamelyik erdei állat után.

Hasonló, a kutyák számára egyértelmű stresszfaktorokat még tovább lehetne sorolni. Nekünk, embereknek, ha egyre fokozódó stressznek vagyunk kitéve, az orvosok különböző módszereket javasolnak, pl. szabadidős- és sporttevékenységeket, hogy kiegyenlítődjék a stressz okozta biológiai egyensúlyzavarunk. De mi történik a kutyáinkkal ?

Az egész témát egészen napjainkig túlságosan alábecsülték. Csak az utóbbi években gondolkodtak el a szakmabeliek arról, hogy mennyi az a stresszmennyiség, amit egy kutya még el tud viselni anélkül, hogy az maradandó egészségi károsodást okozna, vagy tragikus reakciókat váltana ki nála.

Mi is a stressz ?

A stressz olyan állapot, amikor a szervezet a külső vagy belső fenyegetésre, ingerre valamilyen formában reagál. Minden erejét összeszedve arra koncentrál, hogy uralkodni tudjon a helyzeten, legyőzze a fenyegetést, a félelmet, és a lehető leginkább ellenálljon az ingereknek. A neves stressz kutató, Selye János ismerte fel, hogy két különféle stresszt kell megkülönböztetni: az pozitív hatású „eustresszt” és a negatív hatású „distresszt”.

Az eustressz a szervezet egyik nélkülözhetetlen működési formája; ez aktivizálja az állat energiáját, hogy képességeinek maximumát nyújtsa. Az állat reakcióképessége és teljesítőképessége ilyenkor a maximális, mert testének energiaellátása a stressz hatására rendkívül megnövekszik. A distressz ezzel szemben káros hatású reagálása a szervezetnek. Az állat immunrendszere, szíve, veséje megbetegedhet, keringési vagy emésztési zavarok léphetnek fel. Az esetek túlnyomó részében a betegségek okozója a stressz miatt a vérben radikálisan megemelkedett kortizolszint. Gyakori kísérőjelenség, hogy megnövekszik a kutyák agresszivitása.

Hogy miként reagál egy állat, illetve annak szervezete a különböző stresszhelyzetekben, azt viszonylag sok tényező befolyásolja. Ezek közül érdemes az úgynevezett stresszorokat, a kiváltó ingereket megemlíteni.

• Külső ingerek:
– az érzékelőszerveket túl sok inger éri,
– az érzékelőszerveket egyáltalán nem éri inger,
– fájdalomkeltés,
– veszélyhelyzet szimulálása.

• Teljesítményingerek:
– túl nagy teljesítmény elvárása,
– nincs teljesítményelvárás,
– vizsga előtti félelem a sikertelenségtől,
– félelem a sikertelenséget követő következményektől, büntetéstől.

• Szociális ingerek:
– bezártság,
– hosszas kiközösítés a megszokott élettérből,
– az életkörülmények nagyfokú megváltozása,
– partner (falkavezér, falkatag) elvesztése.

• Pszichikus ingerek:
– konfliktushelyzetek emberekkel vagy állatokkal,
– kiszámíthatatlan, bizonytalan helyzetek,
– félelem,
– bizonytalanság az elvárásokat illetően.

• Élelem, víz, alváslehetőség, mozgáslehetőség megvonása olyan mértékig, hogy az élet alapszükségletét nem elégíti ki.
A kutyák reakciói a különféle stresszhelyzetekben három egymást követő szakaszra oszthatók fel:

• Riasztó reakciószakasz: az idegi impulzusok és a hormonok összjátéka az ideális reakció előkészítését teszi lehetővé.

• Ellenkező szakasz: növekszik a kiváltó ingerekkel szembeni ellenállás.

• Kifáradási szakasz: ha a stressz hosszú ideig tart, a szervezet eredetileg eredményes alkalmazkodása már nem hozza a kívánt eredményt. Ismét kezdődik az első szakasz, és ezáltal folyamatos feszült állapot alakul ki. Ez szervi megbetegedésekhez, vagy súlyosabb esetben az állat halálához vezethet.

Mik a jelei annak, ha egy kutya stresszben szenved?

Jó néhány, az egyszerű kutyatartó számára is fölismerhető jel van, ami arra enged következtetni, hogy egy kutya túl sok, vagy túl hosszú ideig tartó, negatív stressszhelyzetnek van kitéve. Megnehezíti azonban a megfigyelést, hogy általában a jelek közül egyidőben több is föllép, továbbá hogy a jelek közül több akkor is mutatkozik, amikor a kutya normál állapotban van.

Az ideges ide-oda rohangálás, túl gyakori széklet- és vizeletürítés, túlzott testápolási tevékenység, étvágytalanság, tárgyak rongálása, szőrhullás, lihegés, remegés a közismertebb jelek. Ezek nem kizárólagosan azt mutatják, hogy az állat belebetegedett a stresszbe. A viselkedésformákat mindig egyedi esetként, az állat öszbenyomásának összefüggésében, előéletének, napirendjének, tartási körülményeinek, fajtájának figyelembevételével kell értékelni. A stresszt kiváltó tényezők elemzése szintén elengedetlen feltétele a valós állapot megítéléséhez.

Mi a megoldás?

A kutyák stresszhelyzetének állatorvosi kutatása, a kutyatrénerek, kutyaterapeuták, állat-természetgyógyászok munkája jelentős eredményeket ért el. Ennek ellenére sajnos nincs és nem is lehet általános, minden esetre ráillő recept arra, hogy mit kell tennie a stresszben szenvedő kutya tulajdonosának az állat részleges vagy teljes gyógyulása érdekében.

Az első lépés a megoldáshoz egy stresszállapot felmérésében jártas szakember felkérése egy pontos és alapos vizsgálathoz. A vizsgálat általában egy sok mindenre kiterjedő kérdőív kitöltésésből, majd azt követően a kutyának és környezetének (a vele élő személyekkel együtt) megfigyeléséből tevődik össze.

Második lépésként a kutya tulajdonosával közösen kerül kidolgozásra az ún. antistressz-program (ASP), amelyben rögzítve vannak a további teendők.

A következő fontos lépés a stresszt kiváltó okok csökkentése, de úgy, hogy egyszerre ne túl sok változás következzék be a kutya szociális környezetében. A tapasztalatok szerint az ASP hetekig, hónapokig is eltarthat, mert az állat szervezetének hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy reagáljon a változásokra, és helyreálljon az egészséges stresszhormon-szint. Körültekintő homeopatiás kezeléssel, Bach-virágterápiával lehet az ASP intenzitását fokozni, de a legfontosabb a gazdi türelme és következetessége.

Gondoljon rá, Ön most a kutyája helyett is olvasott… az ember és a kutya jobb együttéléséért!