|
Sesshoumaru és Kagome
Liriel 2006.07.10. 12:23
Itt a 2.része
2.fejezett
Látom már jobban vagy.
Igen, de nem igazán emlékszem semmire.
Valaki megtámadott és megsebzett apám
kardjával.
Erre még emlékszem. Meg arra hogy
elláttam a sebem, de utánna semmi.
Nem is baj, de elég hamar rendbe jöttél
ami kicsit meglepett.
Miért? Talán veszélyben voltam?
Igen, mert ha megsebez egy szellem kardja akkor nem sok
esélyed van a túlélésre
hacsak nem válsz magad is szellemmé.
Ezzel azt akarod mondani, hogy én is szellem lettem?
Igen.
Egészen reggelig beszélgettek, de amikor Kagome
észre vette hogy a többiek ébredeznek
elkezdte elkészíteni a reggelit; hogy
utánna útra kelhessenek a szellem
írtók falujába. Miután
mindenki felkelt és befejezték a reggelit
elindultak uticéljuk felé. Már mentek
egy ideje amikor valami felkeltette Sesshoumaru figyelmét
és gyorsabb haladásra
össztökélte a csapatot. Mivel a levegőben
gyorsabban tudtak közlekedni ezért Rin
és Jaken felszált Aun
hátára, Kagura a tollára
míg Kagomét Sesshoumaru vitte; s így
hamarabb érték el a szellemírtok
faluját amit egy védőburok védet a nem
kívánatos személyektől. Kagome papnő
révén könnyedén át
tudta törni a védöfalat, amit a faluban
lévők ilyedten fogadtak és szaladtak
értesíteni a falu vezetőit akik tapasztalt
szellemírtók voltak. Hamarosan megjelent a
kapuban Sango, Miroku és Inuyasha aki már 2 hete
a szellemírtok falujában tartózkodott.
Mikor kiléptek a kapun nagy meglepetésben volt
részük, bár Inuyasha inkább
kihagyta volna az ilyes fajta meglepetést.
Kagome tényleg te vagy az?-kérdezte Sango
Igen, én vagyok az.
Ők mit keresnek itt?-kérdezte Inuyasha miközben a
bátyára és Kagurára mutatott
Velem vannak.
Azt látom, de hogy voltál képes
összeállni velük?-kérdezte
Inuyasha miközben Sango és MIroku
távolabb ment a félszellemtől
Inuyasha!-kezde Kagome vészjósló
hangon-Hogy lehetsz még mindig ilyen bunkó?
Mit képzelsz magadról te hisztis fruska!-a
háttérben lévők egyre
kínosabban érezték magukat a
vészekedés miatt
Így állunk?-kérdezte egyre
nyugodtabban-Akkor FEKSZIK,FEKSZIK,FEKSZIK,FEKSZIK,FEKSZIK!
Bár Kagome már nem szerette
Inuyashát,de barátként tisztelte
és szerette, csak a
féltékenysége zavarta; hisz
mindannyian tudták hogy a félszellem
Kikyót szerette és mindig is őt fogja szeretni.
Sesshoumaru egyre idegesbben szemlélte az
eseményeket mivel nagyon ragaszkodott Kagoméhoz,
már azon volt hogy leállítja az
öccsét mikor is a lány megelőzte.
Inuyasha még mindig a földről
próbált feltápászkodni
amikor is váratlan segítsége
érkezett Kagura személyében,
bár nem szerette a szélboszorkányt; de
az ő közelségét jobban eltűrte mint a
bátyáét. Mirokuék
behívták a váratlan, de kedves
látogatókat a faluba; ahol mindenki gyanakodva
figyelte a két szellemet és a szellemé
vált mikót. Amint elhagyták a falu
kapuját Kagome és Miroku együttes erővel
felhúztak egy új védő pajzsott ami
jóval erősebb volt mint az előző. Sango
vezetésével bementek egy nagy házba
ami a szellemírtó és a szerzetes
közösen használt. A házban
Kagome, Sango és Kagura neki láttak a vacsora
elkészítésének,
míg a fiúk kint beszélgettek a
nappaliban bár Mirokunak elég nehéz
dolga volt Inuyashával mert a félszellem minden
áron neki akart menni a bátyának; aki
ezt hűvös nyugalommal fogadta. A konyhában a
lányok megbeszélték egymás
közt az elmúlt 3 hónap
eseményeit,ami nagy megdöbbenést keltett
Sangoban és Kagurában amikor Kagome
elmesélte találkozását
Kougával majd utánna azt mesélte
Sangóéknak; hogy Sesshoumaru miként
mentette ki a farkas szellem karmai közzül
már amire emlékezett. A
fiúknál még mindig
Inuyashát kellet nyugtatni, ha nem akart megint
félméter mélyen a földben
kikötni. Sango sejtette hogy Kagome nem mondott el valamit ami
közte és Sesshoumaru között
történt, bár mikor először
meglátta a falu kapujában kicsit meg lepte a miko
külseje. Amint meglátta elállt a
lélegzete a hosszú ezüst haj
és a kifejező ezüst szemek
láttán valamint halvány ezüst
méregcsíkok voltak az arca két
oldalán Sango emlékezett arra, amit az apja
mesélt neki egy történetett miszerint
nagyon régen hatalmas misztikus erővel megáldott
lények éltek és
közüllük kettő
reinkarnálódott. Hamarosan asztalhoz
ültek és elfogyasztották a
vacsorájukat, majd a lányok felálltak
és elmentek fürödni. Miroku szivesen
megleste volna őket, ha nem kell távoltartania a
két testvért egymástól. A
lányok eközben a fürdőben
beszélgettek.
Kagome, kérdezhetek valamit?
Persze Sango. Mi lenne az?
Pontosan mi történt közted és
Sesshoumaru között?
Semmi miért kérded?-kérdezte elpirulva
Kagome
Csak érdekelt, mert olyan furcsán viselkedik
veled szemben. Mintha fontos lennél neki.
Ugyan már biztos csak képzelődsz.
Én is észre vettem,hogy Sesshoumaru
úgy néz rád mintha az asszonya
lennél.-mondta Kagura
Öööö.-Kagome erre nem tudott mit
mondani, hisz ő is tudta hogy nem közömbös a
szellemnek ,ahogy a szellem sem neki-Hagyjuk ezt a
témát. Sango véletlenül nem
tudsz valamit a szellem fajtámról?
Nem biztos, hogy köze van hozzád, de apa annak
idején mesélte; hogy nagyon régen
hatalmas misztikus erővel megálldott lények
éltek és azok közzül a
lények közzül csak kettő tudott
reinkarnálódni. De amióta azok a
lények eltüntek a föld
felszinéről senki nem hallott róluk és
nem látta egyik reinkarnációt sem. A
legenda szerint akkor fognak visszatérni
közénk mikor a legnagyobb
szükségünk lesz rájuk.
Még az is a legenda része volt, hogy egy miko
lesz az egyik kiválasztott míg a másik
egy nagy hatalmú szellem vagy démon.
Apám szerint a két legerösebb
sárkány reinkarnálódott ami
valaha a földön élt. Az egyik
közzülük egy ezüst
sárkány volt, míg a másik
talán egy fehér sárkány;
akik hatalmas erővel bírtak és bírni
fognak a reinkarnációik is.
Értem tudsz még valamit ami fontos lehet?
Nem, hacsak apa azt mondta; hogy amikor kiderül kik is a
sárkányok reinkarnácioi akkor majd egy
gonosz szellem próbálja megkaparintani az
erejüket. De miért jöttél
vissza?
Értem. Mert nem tudtam otthon maradni. Valami
történni fog és
szükségem van a
segítségetekre.
Akkor ezért utazol Sesshoumaruval és
Kagurával.
Igen és ezért kerestünk benneteket, de
azt hittem hogy Inuyashát nehezebb lesz
megtalálni.
Lassan két hete van itt velünk, de még
mindig nem tudjuk pontosan; hogy mi történt
közte és Kikyo közt. Annyit
sikerült kiszedni belőle, hogy ha jól
értettük a szerzetessel akkor talán
ismét elárulta őt a papnő; de nem biztos.
Még beszélgettek egy darabig, majd lassan vissza
mentek a fiúkhoz; s még velük is
megbeszélték hogy legkésőbb
két nap múlva útra kelnek. Nem is
sejtették, hogy eközben Naraku a két
sárkány
reinkarnációját keresi hogy
magába olvassza őket; mint ahogy annak idején
Sesshoumaruval tervezte. A csapat tagjai nem is sejtették,
hogy valaki figyelteti őket amióta tudomást
szerzett a sárkányok
reinkarnácioiról és arról;
hogy Kagome ismét visszatért a
közép kori Japánba. Míg
Naraku a terveit szövögette addig kis csapatunk
nyugovóra tért, s várták az
indulás idejét. Már mindenki
mélyen aludt amikor Kagome felriadt
rémálmából, s
úgy döntött hogy szív egy kis
friss levegőt. " Már megint ugyanazt álmodtam.
Nem értem az egészett, hisz tudom hogy
Sesshoumaru soha nem kötné fel a haját;
de akkor miért van az az érzésem hogy
ismerem valahonnan. Na mindegy majd holnap beszélek
Inuyashával és Sesshoumaruval, hátha
ismerik az álmaimban szereplő szellemet. Mi ez? Csak nem
Naraku figyelteti a falut? Azt hiszem holnap útra kell
kelnünk, de csak Rin és Jaken
nélkül; hogy ne essen semmi bajuk. Azt hiszem jobb
lesz, ha megyek aludni." Kagome megérezte ugyan Naraku
csatlósának jelen létét; de
nem vette észre hogy a háta
mögött Inuyasha és Sesshoumaru
érdeklődve figyelik minden mozdulatát
és kivételesen még Inuyasha sem
támadt a bátyára. Kagome lassan
megfordult, s majdnem szívrohamot kapott mikor
meglátta a testvér párt.
Mit kerestek itt? A szívbajt hoztátok
rám.-mondta a szellemé vált miko
Csak kiváncsiak vagyunk, hogy minden rendben van-e?
Igen. Miért kérdet Inuyasha?
Mert arra ébredtünk fel, hogy álmodban
segítséget kértél; de mire
odaértünk te már nem voltál a
szobában.-mondta Sesshoumaru
Csak rosszat álmodtam. De kérdezhetek valamit?
Persze! Mit?- kérdezték egyszerre
Nem ismertek véletlenül egy olyan szellemet aki
felkötve hordja a haját?
Nem tudsz többet róla?-kérdezte
Sesshoumaru
De igen. Az arcán volt még két oldalt
egy-egy kékes méregcsík azt hiszem.
Csak ennyit láttam álmomban.
Ez lehetetlen, hisz meghalt mikor megmentette a szánalmas
életed öcsi.-mondta Sesshoumaru
Miről beszélsz
bátyó?-kérdezte kicsit
gúnyosan Inuyasha
Az a szellem akit Kagome álmában
látott az apánk.
Mi?-kérdezte döbbente Inu
Ne veszekedjetek már! Azt hiszem meg kellene
keresnünk, hisz ha az álmom nem csal akkor
veszélyben van.
Ez igaz! Hajnalban indulunk.-mondta Sessy
Rendben.
Mind hárman vissza mentek a házba, s
ismét nyugovóra tértek, de Sessy
Kagome mellet maradt ami reggel meglepte a ház
lakóinak egy részét. Bár
Kagome aggódott hogy a barátai is vele
tartanak,de nem tudott ellene semmit sem tenni hisz ha Inuyasha
és Sesshoumaru valamit elhatároz nem lehet őket
megállítani. De Sesshoumaru nemcsak azt akarta
megtudni, hogy tényleg él-e az apja hanem azt is
hogy hol volt eddig. A csapat hajnalban útra kelt egy
új kaland és egy régi
ellenség felé.
| |