Ékes papagáj

Angol neve: Turquoise Parrot

Latin neve: Neophema pulchella

Német neve: Schoensittich

Származási hely: Délkelet-Ausztrália

Átlagos életkor: 12 év

Testnagyság (Fejtetotol farokvégig mérve) : 20 cm

Testsúly: 40 g

Ivarérettség: 1 éves korban

Nemek megkülönböztetése: A tojó arca halványabb, kantárja sárgásfehér, nyakának elülsõ része és begye zöld, a vörös szárnyfolt hiányzik, alsó szárnyfelületén a fehérvonal jól látható (a képen a jobb oldali madár a tojó).
Lengyel szerint (Madárbarát lexikon) a hím vállán jellegzetes vörös folt húzódik, amelyet más Neophemákkal való keresztezéskor örökít.
A tojónál ez a jel nincs meg, továbbá, míg a hím fején a fejtetõ egy részét is beleértve, a homlok és az arci rész is türkizkék, a tojónál elmosódottabb a kék és a kantáron megszakad.
Utóbbi itt zöldesszürke, s a szem alatt átmegy a fej zöldjébe. Egyébként az ivarok teljesen egyformák: a tarkó és a hát zöld. A szárnyfedõk sötétkék rajzolatos világoskékek, az evezõk szintén.
A test alul, beleértve a begyet is, sárga, de az alsó farkfedõk felé közelítve halvány rózsaszín pírt kapnak.
A kifejlett madarak csõre ólomszürke (a hímeké általában feketés).
A tojóját össze lehet téveszteni a vörösbegyû papagáj tojójával, de kis figyelemmel a baj elkerülhetõ: az evezõket érintõ kék szárnyfedõkön itt nincs fehéres díszítés, a mell, bár világos, kevésbé aranyos, s legfõképpen a bajusz kékje itt lekerekített, a vörösbegyû tojóknál pedig háromszög alakú és mélyen lenyúlik hegye a nyakoldalra. A fiatal madarak a szüleikre hasonlítanak, de azoknál kevésbé színesek.

Fészkeltetés: faodú: Lengyel szerint 15x15x28 cm-es, Arndt szerint 15 x 15 x 30 cm-es a röpnyílás 5 cm. A tojó egyedül költ, a hím eteti. A költési idõszaka nálunk általában március - áprilisban szokott kezdõdni. A hím a költési idõszakban agresszív lehet, akár a saját családjával szemben is.

Tojások száma: 4 - 7

Kotlási ido: 18 - 21 nap

Kirepülési ido: 4 - 5 hetes korban. Ezt követõen kb 3 héttel vállnak a fiókák teljesen önállóvá, ekkor válasszuk el õket a szülõktõl. Kiszínezõdés 5—8 hónapos korban.

Etetés: A II. séma szerint (lásd: Tartás, idomítás). Kendermagot csak nagyon keveset adjunk, vagy egyáltalán ne, ezen felül adjunk még zöldségeket, gyümölcsöket, lágyeleséget.

Tartás, elhelyezés: A szakirodalom viszonylag nagy voliert (3 x 2 x 1 m) javasol, védõházikóval kiegészítve. A tapasztalat ezzel szemben viszont azt mutatja, hogy ez a faj már egy 70x50x50 cm-es kalitban is szaporodik. Ez azonban szerintem kicsi, inkább tudom elképzelni egyedül tartott madár számára. Az mindenesetre biztos, hogy a javasolt volier méretben már kolóniában is lehet keltetni. Lengyel szerint nagy hõigényû huzatra érzékeny madár, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy télen zárt, és fagymentes helyen kitelel, fûteni külön nem kell rá. Csendes, nyugodt madár, hanga dallamos, tehát ideális szobatárs lehet. Nem félénk, könnyen szelídül, más hasonló méretû madarakkal a költési idõszakon kívül együtt tartható, Szeret a talajon mászkálni, abban turkálni, ami a fertõzés veszélyeit növeli, tehát gyakrabban kell takarítani.

Egyéb tudnivalók: Eredeti élõhelyén a nyílt erdõségek, szavannák, hegyoldalak és vízfolyások madara. A század elején majdnem eltûnt ez a faj, a kutatók feltételezik, hogy ebben nem csak a mezõgazdaságnak, ill. az embernek volt szerepe, hanem valószínûleg egy súlyos járvány pusztította el a populáció zömét. A veszély elmúlt, de még most is ritkán lehet látni. Általában egyedül, párban, vagy kis (20-30 fõs) csapatokban fordul elõ. Meglehetõsen félénk madár, kivéve a költési idõszak alatt. Táplálékát a talajon keresi, röpte hullámzó, gyors, sebes szárnycsapásokkal. Felszállás elõtt egy kicsit fut a földön. Költési idõszaka augusztus és december közé esik, ekkor általában eukaliptuszfák magasan elhelyezkedõ üregeiben költ