Nem akarnak megint nagyot égni

Szaúd-Arábia meggyőző teljesítménnyel jutott ki Németországba: Szami Al-Dzsaberék a huszonnégy rúgott gól mellett mindössze két gólt kaptak a tizenkét, veretlenül megvívott találkozón. Az első csoportkörben egy gólt sem kaptak, és valamennyi találkozójukat megnyerték. A második szakaszban két döntetlen is belefért. Igaz, az egyetlen magasan jegyzett ellenfelük a 2002-es negyedik Dél-Korea volt, amelyet oda-vissza vertek.

Szaúd-Arábia hihetetlenül sok mérkőzéssel készült a 2006-os világbajnokságra: a selejtezők 2005 augusztusi zárása, és a júniusi rajt között összesen tizennyolc találkozót vív meg. A felkészülés első felében tétmeccseket is játszottak, a Nyugat-ázsiai Játékokon Iraktól elszenvedett 5-1-es vereség Calderon kapitány posztjába került. Mindössze Palesztina és Jemen ellen sikerült nyerni, igaz, becsúszott egy-egy döntetlen Görögország és Svédország ellen, arcpirítónak számít viszont a Libanon elleni otthoni kudarc.

A szaúdi válogatott az egyetlen a vb-mezőnyből, amelynek keretében mindössze egyetlen játékos, Al-Dzsaber szerepelt valaha külföldön. Ráadásul neki is mindössze néhány mérkőzés jutott az angol Wolverhamptonban, kölcsönjátékosként még 2000-ben. Az együttes egyébként a fiatalok és a tapasztalt játékosok megfelelő keveréke, noha a japán-dél-koreai világbajnokság után úgy tűnt, generációváltás történik az együttesnél. A 2002-es vb után a válogatottságtól visszavonult Al-Dzsaber 34 éves és visszatérése után is bizonyított: három gólt szerzett a selejtezősorozatban. Vele egy idős a szintén visszacsábított Mohamed Al-Daejae. A legendának számító kapus jelenleg a világ legtöbb válogatottsággal rendelkező futballistája, a március végi, Lengyelország ellen elvesztett barátságos meccsen védett 180-adszor a nemzeti csapatban. Kapusposzton nincsen gondja a szaúdiaknak, mert Mabrouk Zayed nagyon jól védett a selejtezők során. Őt Ázsia egyik legjobb kapuvédőjének tartják, ezért talán kissé meglepő is Al-Daejae visszarángatása. Hogy a védelem jó kiinduló alap, abból is egyértelmű, hogy a középső ember a 2005-ben Ázsia legjobbjának választott, 23 éves Al Montashari. Elől Al-Dzsaber mellett a selejtezősorozatban legtöbbször, négyszer eredményes, ugyancsak 23 éves Jasszer Al-Kahtani érdemes említeni.

A csapat nagyját az Al Hilal és Az Al Ittihad adja, nyolc-nyolc játékossal. Utóbbi tavaly megnyerte az ázsiai Bajnokok Ligáját, és ott volt a januári klubvilágbajnokságon is.

Szaúd-Arábia egyértelmű erőssége tehát az erős hátsó alakzat, de abban mindenki egyetért, a nemzetközi rutin hiánya most is gondot okozhat majd Ázsia egyik legjobbjának.

A szaúdi futballvezetőkkel nem könnyű: azzal nem elégedtek meg, hogy az argentin Gabriel Calderon kivezette Németországba az együttest, alig két héttel a lipcsei sorolás után menesztették. Bűne a már említett katari Nyugati-ázsiai játékokon nyújtott gyenge teljesítmény volt. „Marcos Paqueta váltja Gabriel Calderont, aki nem ért el kielégítő eredményeket a nemzeti csapat élén” – állt a szövetség közleményében. Paquetával nem kockáztattak a szaúdiak, mivel a brazil szakember évek óta az Al Hilalt irányítja. 2003-ban a brazil U17-es és U20-as válogatottakat is világbajnoki címig vezette.