SVÁJC
Történelem
A svájciak az első vb-t ugyan még kihagyták, de az 1934-es és az 1938-as viadalon már indultak, igaz mindkétszer a negyeddöntő jelentette a végállomást. Előbb az osztrákok, majd a magyar válogatott jelentették az akadályt.
Az 50-es tornát ismét kihagyták, viszont az 54-es szereplésük biztos volt, miután ők adtak helyt a vb-nek. Itt is sikerült a legjobb nyolc közé kerülni, ahol a vb-k történetének leggólgazdagabb találkozóján hiába vezettek húsz perc elteltével már három góllal is, 7-5-ös vereséget szenvedtek Ausztriától.
A svédországi torna megint kimarad, majd 62-ben és 66-banugyan kijutnak, de ott nem nyújtanak maradandót, mindkétszer csoportküzdelmek után, három vereséggel utaznak haza. Ezután közel harminc éves szünet, majd a 94-es tornára sikerültismét kijutniuk. Ott aztán egy döntetlen (USA) és egy vereség (Kolumbia) mellett parádés meccsen verték a románokat 4-1-re így bejutottak a nyolcaddöntőbe. Ott aztán a spanyolok legázolták őket, így kiestek.
Az azóta eltelt időben ismét nem sikerült kiharcolniuk a részvételt, ennek ellenére a közvélemény bízik benne, a nem túl nehéz csoportból akár a továbbjutás kiharcolása sem lehetetlen.
Taktika
A fiatal csapat, már 2008-ra készül
A csapat erénye egyben a hátránya is, hiszen a fiatalok gyors ötletes játékra képesek, ugyanakkor hajlamosak „bepánikolni” is. A helvétek viszonylag sok (közel harminc) játékost kipróbáltak a selejtezők során, így nem meglepő, hogy az összes meccsen mindössze három játékos játszott.
Három olyan játékos is akad, aki egyetlen másodpercet sem hagyott ki: a kapus Zuberbühler mellett csak Patrick Müller és Vogel. A helvétek ugyan 27 labdarúgót vetettek be a selejtezők során, ami viszonylag magas számnak tűnik, de a két pótselejtező miatt eleve több mérkőzésük volt, mint az európai gárdák többségének. Ráadásul ebből a 27 játékosból 11-en csak három vagy annál kevesebb összecsapáson szerepeltek.
Ennek ellenére mondhatni biztos csapata van Kuhn kapitánynak, hiszen az említetteken kívül már Senderos is alapembernek számít a BL-döntős Arsenalban. Gondot mindössze az jelent, hogy a csapat elsőszámú csatárát Freit februárban műtötték, azóta nem lépett pályára, így kérdéses a formája a vb-re.
Kapitány
Koebi Kuhn
Játékosként klubszinten hat bajnoki cím és öt kupagyőzelem, valamint két BEK-elődöntő kötődik a nevéhez. A válogatottban 64-szer szerepelt, többek között részt vett az 1966-os világbajnokságon is. Nem véletlen, hogy hazájában az elmúlt ötven év harmadik legjobb játékosának választották.
Tizenhat évesen lett az FC Zürich játékosa, és azóta sem játszott és dolgozott más klubnál. 1996 óta dolgozik a svájci szövetség alkalmazásában, sokáig a korosztályos csapatokat irányította, váltakozó sikerrel.
Mégis meglepetést jelentett, amikor öt éve őt nevezték ki a válogatott élére. Kinevezése azért váltott ki meglepetést, mert előtte tizenkét évig csak külföldi kapitánya volt a helvét válogatott élén. A kétkedőket azonban sikerült elhallgattatnia, hiszen eddigi ténykedése alatt, ez már a második világesemény (a 2004-es Eb után), amelyre kivezette a válogatottat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kezdőlapnak!