USA
Történelem
A válogatott 1885. novemberében játszotta első válogatott mérkőzését Kanada ellen, majd az első világbajnokságon két győzelemmel – Belgium és Paraguay ellen is 3-0 – rögtön az elődöntőig mentek, ahol aztán a későbbi ezüstérmes argentinokkal már nem bírtak. 50-ben a történelmi siker ellenére is búcsúztak a csoportküzdelmek után, hogy aztán negyven éves szünet után, 90-ben térjenek vissza.
Igaz ugyan, hogy 90-ben és 98-ban is három vereséggel zárták a csoportkört és mehettek haza. A 94-es hazai rendezésű vb-n a nyolcaddöntő, míg 2002-ben a negyeddöntő jelentette a végállomást. A mostani sorozatra a térség „nagy csapataihoz” hasonlóan csak a második selejtezőkörben kapcsolódtak be.
Taktika
Mire elég egy fiatal csapat egy tapasztalt edzővel?
A csapat elsőszámú klasszisa az a Landon Donovan, aki a selejtezősorozatban egymaga hétszer volt eredményes. Donovan már több vb-n is megfordult, így ez lesz bizonyára az utolsó vb-szereplése. Bruce Arena dolgát nehezíti, hogy május elején a csapat egyik legrutinosabb játékosa, Frankie Hejduk keresztszalag-szakadást szenvedett, így biztos kihagyja a vb-t. A Columbus Crew védőjének ez lett volna a harmadik vb-je.
Az amerikai gárda négy éve remekelt a csoportküzdelmek során, és most sem elképzelhetetlen a továbbjutás az egyébként egyik legnehezebb csoportból. A csapat összeszokott a selejtezőkön, negatívum viszont, hogy legjobbjaik, Landon Donovan és Clint Mathis, nem fejlődtek tovább, előbbi még mindig Amerikában játszik, utóbbi a Hannoverben és a Rennes-ben sem tudott beilleszkedni.
A csapat roppant fiatal átlagéletkorral büszkélkedhet, aminek tudatában az erőnléttel valószínűleg nem lesz gond, ugyanakkor a rutintalanság még visszaüthet, hiába ül az egyik legelismertebb edző, Bruce Arena a kispadon.
Kapitány
Bruce Arena
Mindössze egyszeres válogatott labdarúgó volt, viszont edzőként – az összes sportágat figyelembe véve – az egyik legsikeresebb, legelismertebb amerikai szakember. Ezt részben annak köszönheti, hogy a korábban nem sokra tartott válogatottat – melynek irányítását 98 októberében vette át - a FIFA világranglista legjobb 10 csapata közé vezette és sikerült is ott tartania.
Pályáját egyetemi csapatoknál kezdte, 18 esztendőt töltött a virginiai egyetemen vezetőedzőként, majd három éven keresztül dirigálta a Washington D.C. együttesét az MLS-ben, az amerikai profi ligában. Arena tíz év alatt, az egyetemi és az MLS-ben töltött időszaka alatt tíz bajnoki címet szerzett, és nem mellékesen 1993-ban az ország legjobb edzőjének választották. 97-ben megnyerte a Concacaf térség bajnokcsapatainak tornáját, és a brazil Vasco da Gama legyőzésével az Amerika-közi kupát is. Emellett az atlantai olimpián már ő dirigálta hazája válogatottját.
A nagyválogatott élén a 99-es Konföderációs Kupán a harmadik helyet ért el, majd a legutóbbi világbajnokságon a nyolcadik helyig vezette az Egyesült Államokat.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kezdőlapnak!