Úgy tűnik, hosszú évek óta, végre megbízható kapussal érkezik a vb-re az angol válogatott. A Tottenhamben egész évben jól teljesített Robinson, így értelemszerű, hogy ő az első számú kapus. Mögötte azonban már „meleg a helyzet”, hiszen a Manchester City kapusa James képes nagy bravúrokra, de ugyanakkor benne van játékában a nagy bakik lehetősége is. A harmadik számú kapus a Norwich-ban védő Green volt, aki a fehéroroszok elleni felkészülési meccsen megsérült, így a Liverpool harmadik kapusa Scott Carson került be.
Védelem jó nevekkel
A védelem közepén három olyan védő található - John Terry, Sol Campbell, Rio Ferdinand -, akik bármelyik válogatottba beférnének. Igaz, idei formájukkal akadt gond: Terry a Chelsea védelmében nem mindig alkotott maradandót; Campbell néhány napra eltűnt, miután két gólt lőttek róla a West Ham játékosai, illetve még a magánéletébe is belekavarodott; és Ferdinandnak sem az idei volt a legjobb szezonja a Manchesterrel.
Ugyanakkor a széleken komoly gondok lehetnek, hiszen a jobb oldalon Gary Neville már nem éppen fiatal és többször is bizonytalankodik. Míg a túloldalon a hosszú hónapokat kihagyó Ashley Colenak nem sok ideje volt játékba lendülni.
Középpálya világklasszisokkal
A középpálya a legerősebb része az angol válogatottnak, hiszen itt található az előző évi Aranylabda szavazás második és harmadik helyezettje, Frank Lampard és Steven Gerrard. Mindketten alkalmasak védekezni, támadni és a játékot szervezni is, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a Chelsea és a Liverpool irányítója is roppant gólerős. Rajtuk kívül a jobb oldalon a váratlanul jó formába lendült és évekkel ezelőtti magát idéző David Beckham, a baloldalon Joe Cole kaphat lehetőséget.
Rooney-ért aggódtak
A támadósort valószínűleg az orvosok rakják össze. Az alapfelállás szerint a Michael Owen –Wayne Rooney kettős jelenti a legerősebb összetételt. Azonban a Newcastle United támadója hosszú hónapokat hagyott ki lábközépcsonttörése miatt, míg a Manchester klasszisa április elején szenvedett hasonló sérülést. Nála az orvosok csak az utolsó héten tették biztossá: pályára léphet Németországban.
Így a Liverpool „érdekes mozgású” támadója, Peter Crouch az elsőszámú csatár, míg mellette az Arsenal 17 esztendős játékosa – aki még soha nem szerepelt az élvonalban – Theo Walcott vethető be.
Eriksson kifordult magából
Eriksson többször utalt rá, hogy Lampard lenne csapata irányítója, míg Owen és Rooney kiesése esetén Gerrardot tolná fel a támadósorba. Addig riogatott ezzel, míg éppen Magyarország ellen, az utolsó előtti vb-felkészülési meccsen kipróbálta ezt a felállást. Párosítva azzal, hogy az ugyancsak liverpooli Jamie Carraghert védőposzt helyett a középpályás sor mögött játszatta, egyfajta szűrőként.
Mindez - a meglepő kerethirdetéssel együtt - jelezte, az eddig megfontolt Eriksson új fejlődési szakaszba ért. Most már kockáztatni is mer a vb után távozó svéd, sőt, az őrült professzor szerepében tetszeleg. A magyarok elleni húzásairól egy félidő alatt kiderült, nem jöttek be, rögtön változtatott és behozta Peter Crouch-t. Ő vágott egy gólt, Eriksson pedig megmenekült, ugyanis a sajtó egy része a 3-1-es vereség ellenére is szétszedte a kapitányt.
Kapitány
Sven-Göran Eriksson
Az angolok többségét önérzetében bántotta, hogy nem angol szakembert neveztek ki 2000-ben a válogatott élére, pedig Sven-Göran Erikssonnak már korábban is volt számos nemzetközi sikere. Játékosként megragadt a svéd másodosztálynál, de edzőként már fiatalon jelentős sikereket ért el. Még nincs harmincöt éves, amikor svéd bajnoki címet, kupát és UEFA-kupát.
Ilyen „előélet” után nem volt meglepő, hogy több külföldi megkeresést is kapott. Ezek közül elsőként a Benfica ajánlatát fogadta el és a portugál együttest több bajnoki cím mellett egészen a BEK döntőig vezette.
Következő állomásként Olaszország jött (Roma, Fiorentina), majd vissza egy bajnoki cím erejéig a Benficához. A változatosság kedvéért ismét Olaszország (Sampdoria) és végül a Lazio. Amíg azonban a többi olasz csapattal az Olasz Kupa győzelem volt a csúcs, addig a római kékekkel 1998-ban a kupa mellett a Szuperkupa-győzelem is összejött, míg 1999-ben UEFA-kupát, egy évvel később bajnokságot nyert.
Már 2000-ben aláírt az angoloknak, de csak a szezon végén vette volna át Beckhamék irányítását, azonban a gyenge szereplés miatt már 2001 januárjában kirúgták, így azóta irányítja a háromoroszlánosokat. Az angol válogatott élén azonban eddig nem sikerült maradandót alkotnia, a 2002-es vb-n és a két évvel később Eb-n egyaránt a negyeddöntő volt a végállomás