Hallottam egy régi mesét, so'sem felejtem el, Ha átmegyek a szivárványon, boldog lesz életem. Gyere te is jóbarátom, induljunk hát el, Vár reánk a szivárvány és boldog lesz életem.
Ref.: Esik most az eső, ragyog fenn a nap, Szaladok, hogy átmenjek a szivárvány alatt
Nem jön vélem egy barátom se, egyedül ballagok, Átmenni a szivárványon, tán soha-soha nem fogok.
Ref.: Esik most az eső, ragyog fenn a nap, Szaladok, hogy átmenjek a szivárvány alatt
Boldog vagyok, mert átmentem a szivárvány alatt!
|