ÚJ! : Egy hihetetlen történet (frissítve: 2006.07.04.) |
Egy hihetetlen történet (frissítve: 2006.07.04.)
Leyko 2006.07.01. 23:26
Leyko írta történet, az oldal ELSŐ fanfic-je, várjuk a folytatást, hannon le!
Egy hihetetlen történet
Egy téli napon fent a gyönyörű hófedte hegyekben Aragorn , Gimli és Legolas próbálták bekeríteni egy titokzatos lány várát aki állítólag gyilkolja a tündéket. Legolas kilőtt egy nyilat a várra de egy lány eléje ugrott és a fogával elkapta a nyilat. Haja barna volt és a szeme is , látszott rajta hogy ő is tünde mert neki is hegyes volt a füle.
- Mit kerestek itt? Kik vagytok? És mit akartok? – kérdezte az a titokzatos lány
- Téged jöttünk megölni tünde gyilkos! – üvöltötte Gimli és nekirohant a lánynak aki könnyedén belerúgott és szegény törp elrepült
- 1. nem vagyok tünde gyilkos hisz én magam is az vagyok 2. még mindig nem válaszoltam a kérdésemre.
- Én Aragorn vagyok és akit elrugtál az Gimli.
- Én Legolas vagyok.
A lány nagyon furcsán nézett rá mintha szellemet látna és utána a srác nyakába ugrott.
- Nem hiszem el hogy újra látlak azt hittem meghaltál. –Legolas nem értette hogy mért ugrott a lány a nyakába.
- Ki vagy te?
- Tudtam hogy nem fogsz megismerni. Liona vagyok.- hát szegény Aragorn nem értett semmit
- Beavatnátok engem is?
- Bocsi rólad megfeledkeztünk. – mondta Liona nevetve mire végre Gimli is megérkezett – Szerintem beszéljük ezt meg bent.
Bent a kastélyban a fiúk csak néztek hogy milyen belülről.
- Kávét? Teát?
- Én egy csésze kávét kérek. – mondta Aragorn
- Én egy csésze teát. – jelentette ki Legolas
- És te Gimli?
- Én semmit! Nem bízok benned!- erre a szavára kapott ám egy fülest nem is egyet hanem kettőt. Egyet legolastól (tőle a kisebbet) a másikat Liónától aki akkorát vert a fejébe hogy szó szerint 180 fokba elfordult.
- És mi történt veletek az utóbbi időben?- kérdi Liona
- Ti nem érzitek ezt a furcsa szagot?- kérdezte Liona aki nagyon aggódott
- Hát nem. –mondták mind és nem értették a lány aggodalmát pedig jogosan félt mert egy gonosz erő bejutott a házba és elő is bukkant.
- Hát itt vagy Liona már rég nem láttalak –mondta gúnyosan az a szörny aki szakasztott olyan volt mint egy ork csak sokkal nagyobb és félelmetesebb.
- Hahaha! Azt hiszed hogy boldog vagyok???????? Baromagyú!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! –a szörny egy burkot kerített köréjük és nem tudtak kimenni
- Liona most a barátaid élete a tét. Minden 10 percben kiengedek valakit, de csak akkor ha talpon maradsz. Most is kiengedek valakit. Válassz!
- Gimli te menj először – és a démon kilökte – fiúk ugye nem féltek?
- Persze hogy nem de vigyázz magadra.
- Okszi –alighogy kimondta a démon támadt. A lány nem tudott semmit tenni mert a legerősebb varázslataihoz idő kell és most csak azzal törődött hogy a többiek kijussanak.
- Eltelt tíz perc. Válassz!
- Aragorn menny te. – azzal a démon kilökte őt is. Lionát megint támadták de se védekezni se támadni nem tud, érezte hogy most vészesen komoly a helyzet és minden másodperc számit hirtelen eszébe jutott egy trükk amit még az anyja tanított neki ilyen helyzetekre hát felugrott a szörny vállára aki észre se vette a lányt mert olyan könnyű volt. Legolas és a többiek alig bírták nevetés nélkül mert Liona olyan hülye képeket vágott amivel a szörnyet utánozta. Letelt a 10 perc most nem kellett választania
- Most megmérkőzünk tisztességesen és életre halálra. Rendben
- Igen –kezdetét vette a párbaj Liona nagyon könnyedén ugrált el a támadások elöl látszik visszakapta erejét, de egy támadás elkapta és olyan súlys sérülései vltak hgy úgy tűnt hogy meghal
- Hát ez tök jó. Hahaha. Újra találkoztál a legjobb barátoddal és meghalsz. –a démon nagyokat nevetett
- Ma már csak azért se halok meg. Két okból.
- Mi az a két ok?
- 1. az nagyon megsebezné a büszkeségem. 2. Nem azért van most egy hatalmas lyuk a hasamban hgy mind meghaljunk szal erről ennyit. Legolas, add az íjad! –Legolas odadobta de mindenki csodálkozott hogy nem kér nyilat
- Te Legolas , Lionának nem kéne nyíl? – Kérdezte értetlenül szegény Gimli
- Hát nem sűrűn.
- És mért nem?
- Majd meglátod
- Hatalmas erő van most szívemben. –kezdte el a varázslatot Liona. – Ezt az erőt átadom de cserébe add a villámot! Ellenségem megsebzett de ennek vége lesz! Mindjárt meghal vagy ha nem elétemet adom cserébe! De ez nem lesz bízhatsz bennem! - Hirtelen az égből előbukkant egy villám alakú nyíl de mielőtt Liona kezébe ért volna egy hang megszólalt.
- Liona, az íjat nem kéred?
- Nem, a legjobb barátom íjában jobban bízok. – Aki az íjat küldte oda is adta neki. Liona kilőtte nyilat és az végzetes sebességgel csapott bele a szörny szíve közepébe ki azonnal szörnyet halt de mivel Liona a villám nyilat kérte ezért ő rendelkezhetett a szörny lelkével
- Úgyis szétrobbantja szörny lelkét. –mondta Gimli
- Szerintem pedig örök kín szenvedésre kárhoztatja. –ezt Aragorn jelentette ki- Szerinted Legolas?
- Szerintem elengedi.
- Ja persze. – jelentették ki
- Szállj lélek szállj! Menj amerre látsz! De ne tégy több galibát! Sok szerencsét kívánok! – Mondta nagyon kedvesen Liona és elengedte a lelket
- Hogy képzeled ezt? Miért engedted el? Hisz megakart ölni, vagy nem?
- Szauron babonázta meg szegényt. Kap egy új esélyt hisz megérdemli. Egyszer én is kaptam egy esélyt mert feláldoztam magam.. Szóval ő is megérdemli ráadásul azért is mert valamelyikkőtöknek az apja de nem tudtam megnézni ki volt. De mindjárt kiderítem.
- Rendben. – mondta Gimli
- Liona neked most pihenni kéne!
- Az még ráér. – és a lány próbált kapcsolatba kerülni a szellemekkel – A neve thra…. –de szegény lány összeesett és Legolas alig tudta elkapni nehogy a sziklákba essen és meghaljon.
Liona már két hete kómában volt. Felváltva vigyáztak rá egyszer reggel Legolas bement a szobába egy kis kajcsival és Liona kezdett felébredni felült és mondta
- Éhes vagyok. – Legolas erre jót nevetett és odaadta a reggeliét Lionának – Köszi!
- Nem csodálom hogy éhes vagy 2 hétig aludtál. Féltem hogy meghalsz soha többet ne csinálj ilyet!- Legolas vidám arca elkomolyodott és Liona tudta hogy a fiú nem viccel.
- Hát megpróbálom.
- Rendben. Ha felépültél mennünk kell a Bakacsin-erdőbe be kell jelentenünk apám halálát.
- Sajnálom. Az én hibám nem kellett volna megölnöm.
- Nem te hibád csak önvédelemből tetted nem tudom mit csináltam volna ha meghalsz. – szegény Liona így is fáradt volt ahhoz hogy értsen valamit de most még kevésbé értette a szitut
- Bocsi de nem értem. Az édesapádnál fontosabb vagyok én vagy mi??
- Igen. – És Legolas odahajolt Lionához és megcsókolta. –Mindenkinél jobban szeretlek.
- Én is téged. –és Liona visszacsókolt utána sokáig néztek egymás szemébe –Legolas, léccy kimennél szeretnék felöltözni.
- Persze. –azzal ki is ment.
15 perccel később:
Liona kijött a szobából gyönyörű fekete ruhában.
- Felőlem mehetünk. –mondta a lány
- Rendben.
- De nekem nincs lovam. –mondta Gimli
- Akkor gyere választhatsz egyet. –Liona elvitte Gimlit az istállóba ahol 24 gyönyörű ló állt- melyiket kéred?
- Az a szürkét.
- Rendben
- Köszönöm
- Semmiség. Mindenki kész van?
- Igen. – és ezzel elindultak
Amint odaértek nagy örömmel üdvözölték őket.
- Örülünk hogy épségben visszaértetek.
- Hát az öröm nem lesz nagy.
- Miért?
- Mert apám meghalt.
- Hogyan?
- Szauron irányítása alá került és nem tudtuk ki ő.
- Ki volt aki megölte?
- Én.- mondta Liona szomorúan a háttérből
- Hogy képzelted ezt? Legolas, száműzesd őt innen.
- Nem mert csak azért tette hogy minket megmentsen így is majdnem meghalt meg egyébként is nem tudta hogy ki ő. És ha megbocsátotok elmennénk pihenni.
- Rendben. – Egy sikítás hallatszott az erdő másik végéből és mindenki odarohant és egy furcsa zöld színű 4 méter magas ronda démon 1 méteres fogakkal.
- Fujj azt hittem Dzsamanal nincs undorítóbb démon a földön de nagyon nagyot tévedtem –mondta Liona
- Hagyd már abba! –kiáltották mind
- Ha valaki ki áll ellenem harcolni akkor elengedem a 3 kislányt. –mondta nevetve a szörny mert úgy gondolta hogy legyőzhetetlen
- Megyek én. Én felelek a népem biztonságáért.- mondta Legolas de kapott egy hatalmas pofont. –Ezt most mért kaptam?
- Mert én meg a ti biztonságotokért felelek szóval én megyek. –Liona odalépett a szörnyhöz
- A lányoknak nem kéne harcolni mert nem valami nagy harcosok. –gúnyolódott a szörny.- És te is csak a gyereknevelésre vagy jó mint a többi.
- Hát lehet hogy erre is jók vagyunk, de nálad biztos jobbak. És az erőhöz még azt tennem hozzá hogy ne becsüld le az ellenfeled! –Liona a mondat végére villám sebességgel mentette ki gyerekeket a szörny markából.- Na ehhez mit szólsz aranypofa?
- Most meghalsz.
- Azt nézem én meg. Legolas léccy add ide az íjad. –Legolas megint odadobta neki.- Ez tetszeni fog! Egy hamis álom, egy lidérces szó. Ez a kettő lebeg szívedben és ezt eltüntetem. Sok életet elvettél és megetted lelkét. Nem hagyom hogy meg tedd még egyszer ezért most kérem a szelet. –amint vége lett a varázslatnak megint egy nyíl szállt le az égből amit a lány kilőtt és a szörny szörnyet halt. – Hát ennek a feje is jó trófea lesz de nem fér ki a szobám falára.
Folyt. köv
|