Hüllők meghatározása
2006.07.01. 12:33
HÜLLŐK
A hüllők kültakarója - szemben a kétéltűekével - száraz és mirigyekben szegény, erősen elszarusodott. A testüket szarupikkelyek, illetve pajzsok védik. Ezek alkotóeleme - csakúgy, mint más gerinceseknél - a rugalmas alfa-keratin, a pikkelyek keménységét viszont a béta-keratin biztosítja. Az epidermisz növekedése lehet folyamatos vagy szakaszos, ennek megfelelően alakul a vedlés is
Teknősök A teknősök a hüllők csoportjába tartoznak. A többi hüllőtől megkülönbözteti őket a csontpáncél. Nagyon hosszú életűek.
Ékszerteknős: Négylábú ékszerdobozként érkezett sok családba és lett kedvence akár évtizedeken át. Az ékszerteknősök barátságos állatkák, hamar megszokják környezetüket. Hazája az Egyesült Államok középső déli része és Mexikó északi része. A halakhoz képest lomha mozgása miatt a lassú, jól felmelegedő folyókat, tavakat, mocsarakat kedveli. Jól alkalmazkodik kifejlett korában a hidegebb vizekhez is. Állítják, hogy nálunk a szabadban is áttelel. Elvadulva él a Velencei-tóban az ócsai tőzeglápban. Versenytársa a hazai mocsári teknősnek. |
|
A görög teknős minden kétséget kizáróan a legismertebb, a legkedveltebb szárazföldi teknősök itt Európában. Viszonylag nagy tömegben fordulnak elő az egész Balkán-félszigeten, továbbá Dél-Olaszországban. Különösen az elhagyatott kaszálókon, gyümölcsösökben bukkanhatunk rájuk. A teljesen kifejlett, 8-12 éves állatok hátpáncélja 18-20 cm hosszú, szélessége 12-14 cm, súlyuk pedig 1-1,5kg. Hátpáncéljuk magas, mint általában minden szárazföldi teknősé. Színük agyagsárga, valamennyi pajzsnál fekete vagy sötétbarna mustrázattal. Az állatok farka felett lévő pajzs osztott, két darabból áll. Nem úgy mint a hozzájuk nagyon hasonlító mór teknősöké amely egy darabból áll. Az ivarérett állatok tavasszal, április elején párzanak, és kora nyáron rakják le majdnem gömbölyű tojásaikat a laza avar, tőzeg vagy föld közé. Egy-egy nőstény évente 8-15 tojást tojik. A fiatal-mindössze 2,6-3,0 cm átmérőjű-teknősök augusztus végén, szeptember elején kelnek ki a tojásból. A fiatalok és az ivarérett példányok késő ősszel téli pihenőre vonulnak, pl. kidőlt fák gyökerei közé, máskor a szél által összehordott, vastag avarpaplan vagy egy elhagyatott szalma vagy szénarakás alá. Növényevő állatok. Kint a szabadban főleg különféle füveket, vadheréket, földre hullott, puha, túlérett gyümölcsöket esznek. Eközben hébe-hóba egy-egy csigát, rovart, férget stb. is megesznek, amelyek teljes anyagcseréjükhöz nélkülözhetetlenek. Etetésükre lehetőleg mindennap kerüljön sor. Ez nem jelenti azt, hogy 1-2 hétig ne tudnának -minden káros következmény nélkül- koplalni. Amennyiben szívvel-lélekkel gondozzuk, tápláljuk állatainkat, úgy könnyen elélhetnek akár 25-30 évig is. De ez még nem rekord, volt rá példa, hogy egy "aggastyán" teknős 115 évig élt.
|
|