Kutya születik

Amikor egy szuka ellésének időpontja közeledik, gazdájának fel kell készülnie a szülésnél való segédkezésre és a kölykök gondozására. Ehhez jó, ha tudja, mire kell figyelemmel lennie, hogyan zajlik rendben az ellés, és mit kell tenni, ha kutyájánál probléma adódik.

Az ellés lefolyását befolyásoló tényezők az előrehaladottan vemhes szuka gondozásában

A vemhesség utolsó harmadában annyira erőteljes a kölykök növekedése, hogy az anyakutya napi egyszeri étkezéssel már nem képes elegendő táplálékot magához venni. Ilyenkor a gyomor befogadóképessége is kisebb a hasüregben egyre nagyobb helyet elfoglaló vemhes méh miatt. Ezért az anyának naponta többször is adjunk enni, lehetőség szerint magas energiatartalmú kutyatápot. Nem helyes, ha ez a táp a szoptatáskor használt magas kalciumtartalmú táp, vagy kölyöktáp, és nem szabad túlzott gondoskodásból (hogy később elegendő teje legyen) kalciumtartalmú étrendi kiegészítőket sem adni. Ezzel éppen az ellenkezőjét fogjuk előidézni. Az előrehaladottan vemhes szukánkat is sétáltassuk, engedjük mozogni, azonban ne végeztessünk vele túlzottan kimerítő feladatokat.

Az ellés várható időpontja

A kutya vemhessége a fedeztetéstől számítva átlagosan 63 napig tart, azonban látszólag lerövidülhet 58 napra, vagy meghosszabbodhat 68 napra is; attól függően, hogy a fedeztetés pillanatában a szukában megtörtént-e már a peteleválás, illetve befejeződött-e a petesejtek érési folyamata. A vemhesség végén a szuka vérében gyorsan csökken a vemhesség fenntartásáért felelős progeszteron hormon szintje, ennek hatására csökken a szuka testhőmérséklete. Ezt az összefüggést kihasználhatjuk az ellés idejének meghatározáshoz. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a vemhesség 55. napjától naponta legalább kétszer megmérni a szuka testhőmérsékletét, ami a normális 38,5–39,0°C-ról lecsökken 37,5°C alá, gyakran 37,0°C-ra, a várható ellés előtt 6–24 órával.

Amire szükség lesz elléskor

Készítsünk kényelmes, biztonságos, nyugalmas elletőhelyet a kutyának. Válasszunk olyan helyet a számára, ahol szabadon mozoghat, a szülés folyamán a hőmérséklet állandó 22–25°C, nem huzatos, nem zajos és könnyen tisztán tartható. Ne engedjünk hozzá látogatókat, ha már elkezdődött az ellés („csak egy percre” sem), a családból is csak az legyen vele, akiben feltétlenül megbízik. Legyenek kéznél tiszta törülközők a kölykök szárazra dörzsöléséhez, szemcseppentő és fültisztító pálcika a légutak szabaddá tételéhez, fonal a köldök lekötéséhez, Betadine oldat a köldök fertőtlenítéséhez – és az állatorvos telefonszáma minden esetre...

Az ellés

A folyamat öt szakaszból áll.

• Az ellés első jelei
  Már napokkal az ellés előtt a szuka fészeképítésbe kezd, félrehúzódik a zajos és forgalmas helyekről, viselkedése megváltozik, közvetlenül ellés előtt étvágytalanná válik, néha hányás is előfordul. A péra megduzzad, belőle áttetsző váladék ürül.
• Megnyílási szakasz
  A méh ebben az időben felkészül az összehúzódásokra és a méhnyak csatornája megnyílik. Ekkor a szuka nyugtalan, liheg. A hüvelyből áttetsző, nyálkás váladék ürül.
• Tágulási szakasz
  A méh első (nem látható) összehúzódásai és a szülőút fokozatos tágulása közben a szuka még intenzívebben fájdalmat jelez: liheg, körbe jár, lefekszik és felkel.
• Kitolási szakasz
  Fokozódnak a méhösszehúzódások, amit már látható hasfal-összehúzódások is kísérnek. Megrepedhet a magzatburok, elfolyhat a magzatvíz. Ez a szakasz viszonylag rövid ideig tart, a legelső kölyöknek meg kell születnie a magzatvíz elfolyásától számított 4 órán belül. Ha sötétzöld színű váladék ürül a szülőútból, akkor megkezdődött a méhlepény leválása, romlik a magzat oxigénellátása. Ekkor legfeljebb egy óránk van az első kölyök megszületéséig. (Ha mégsem születik meg ennyi időn belül, állatorvoshoz kell fordulni.) Amikor a magzat a szülőútba kerül, fokozódnak a méh és a hasfal összehúzódásai, rövid idő (percek) alatt a külvilágra kerül a kölyök. A kölykök születhetnek fej-, vagy farfekvésben, mindkettő normális. Ettől eltérő elhelyezkedés, illetve a fej oldalra hajlása azonban a magzat elakadását okozhatja. A kiskutyák gyakran burokban születnek, máskor a burok felreped és csak a köldökzsinórral kapcsolódik a kölyökhöz. Tapasztalt szuka gyorsan felszakítja a magzatburkot, megtisztítja az orr-és szájnyílást, nyalogatja a kölyköt, így serkenti a légzését, majd a köldökzsinórt is elrágja.
• A magzati függelékek megszületése
  Ha elszakad a köldökzsinór mielőtt megszületne a magzatburok is, akkor a burok csak egy bizonyos idő (5–15 perc) elmúltával fog megszületni, esetleg a következő kölyök tolja maga előtt, esetleg csak a következő kölyök után születik meg. A szuka általában megeszi a magzatburkokat, ezért a tulajdonosnak kell számon tartania, hogy hány született meg, így az ellés végeztével tudni fogja, hogy maradt-e a méhben magzatburok. Engedhetjük a szukának, hogy elfogyassza a magzati függelékeket, de akkor sem lesz kevésbé jó anya, ha elvesszük tőle és kidobjuk. Különösen népes almoknál ne engedjük, hogy mindet megegye, mert az hasmenést, hányást okozhat.

1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

7. kép

Pihenés

Egy-egy kölyök megszületése után hosszabb-rövidebb nyugalmi periódus következik, amikor a szuka látszólag semmit nem csinál, csak felkészül a következő kölyök megszülésére. A kölykök átlagosan 30–60 percenként születnek. A nyugalmi periódusok a szülés előrehaladtával hosszabbodnak: a kezdeti 5–15 perc helyett 30–60 percesek lesznek. Ha két óránál hosszabbra nyúlik ez a nyugalmi szakasz és van még a méhben kölyök, állatorvoshoz kell fordulni.

Az ellés befejeződése

Amikor minden kölyök megszületett, a szuka megnyugszik, ápolja kölykeit, és engedi őket szopni.
Az ellés utáni 2–6 hétben ún. lochia ürül a külvilágra a méhből. Ez a folyadék kezdetben sötét zöldes-barnás színű, esetleg vért tartalmaz, és semmiképpen nem bűzös. A későbbiekben színe világosabb lesz, mennyisége fokozatosan csökken. A hatodik hét után is fennálló lochiaürülés a méh elégtelen involuciójára (visszaalakulására) utal.

Ha elakadt a kölyök feje

A szülőútban rekedt kölyök megszületését úgy segíthetjük, hogy az egyik kezünk mutató-, és középsőujjával a hüvelybe nyúlva, ujjainkat kampóként használva az állkapocs mögött kétoldalt megfogjuk a kölyök fejét, és kíméletes húzással világra segítjük. (1. kép)

Ha a szuka nem szakítja fel a magzatburkot

Az először szülő szukák néha ügyetlenek az újszülöttjeik ellátásában, ezért segítségre szorulnak. Ha az anya a burkot nem tépi fel, akkor szakítsuk fel a azt, az orrot és szájnyílást szabaddá téve (2. kép), majd adjunk lehetőséget a szukának, hogy nyalogassa kölykét. Ha még ekkor sem ápolja az újszülöttet, akkor távolítsuk el annak testéről az összes burokmaradványt, kössük le a köldököt kb. fél cm-re a hasfaltól (3. kép), vágjuk vagy tépjük el a csomó fölött egy cm-rel (4. kép), és fertőtlenítsük le a csonkot Betadine oldattal (5. kép). Mindeközben tiszta törülközőbe csavarva erőteljesen dörzsölgessük az újszülöttet, így ösztönözve őt a légvételre. Amikor már dörzsölgetés nélkül is rendszeresen vesz levegőt és erőteljesen sír, visszaadhatjuk az anyjának.

Ha a kölyök nem lélegzik

Tegyük egyik kezünk mutató- és hüvelykujját a mellkas két oldalára a könyök mögött, hogy érezzük a szívveréseket. Ha a szív ver, szemcseppentő segítségével távolítsuk el a váladékot az orr- és szájnyílásból és tisztítsuk meg a környéküket fültisztító pálcikával. A légutakat elzáró váladék kiürüléslét az újszülött erőteljes rázásával is segíthetjük. Két kezünkbe fogva a kölyköt, a fejét mutató- és hüvelykujjunkkal megtámasztva lefelé rázó mozdulattal távolíthatjuk el a folyadékot (6.kép). Ha hideg vízzel leöblítjük a kölyköt, az légvételre ösztönzi (7.kép). Ezután törülközőben erőteljesen dörzsölgessük főleg a mellkast, hogy lélegezzen. Csak akkor hagyjuk abba, ha már magától is vesz levegőt, vagy ha a szív már nem ver, és így a kölyök már nem él.

Ha a szuka nem szoptatja kölykeit

Ha befejeződött az ellés, és a szuka egyszerűen csak nyugtalan, üljünk le mellé, beszéljünk hozzá, hogy megnyugodjon. Próbáljuk meg lefektetni, hogy a kölykök odamászhassanak szopni. Nem feltétlenül szükséges rátenni őket a csecsbimbóra; jobb, ha maguk találják meg az utat a tápanyagforrásig, egyes kölykök esetében azonban szükség lehet segítségre. A kölyök száját egyik kezünk mutató- és hüvelykujjával óvatosan szétnyitva, másik kezünkkel pár csepp tejet kifejve a csecsbombót a kölyök szájába toljuk. Ha a szuka még mindig ideges, vigyük ki sétálni, hogy vizeletet üríthessen. Olykor az is elegendő, ha csak lekapcsoljuk a lámpát, és kimegyünk. Ilyenkor azonban 15–20 perc elteltével ellenőrizni kell, hogy szoptat-e. Gyakori probléma az ellető túlmelegedése. Különösen nagytestű, hosszúszőrű kutyák esetében a kölykök infralámpás melelgítése az anya nyugtalanságához, és az alom elhagyásához, a kölykök széthordásához vezethet.

---

Javaslatok a vemhes szuka gondozásához és táplálásához.
A megelőző császármetszés: előnyök és hátrányok.

Egy új élet lángjának éledése; az első szívdobbanás a magzat moccanása majd végül az első levegővétel és az újszülött felsírása. Talán az élet legcsodálatosabb történéseinek sorozata ez, egy újszülött világra jövetele, mely melegséggel és boldogsággal tölt el mindenkit évszázadok óta. A fogamzástól a megszületésig azonban igen hosszú és gyakran "rögös" az út, szüksége van a magzatnak és az anyának a gondoskodásunkra, hogy fejlett, egészséges újszülötteket szülessenek. A kutyatenyésztés egyik legfontosabb területe a vemhes szuka gondozása és az ellésre való felkészítése a tapasztaltabb tenyésztők számára rutin feladatnak tűnik, de talán még nekik is szolgálhat ez az útmutató egy-két hasznos információval, jó tanáccsal.

A megtermékenyüléstől a vemhesség kialakulásáig

A kutya vemhessége gyakorlatias számítással 58-62 nap. A pontos számadat csak akkor mondható ki, ha a hosszú ivarzási ciklus egy jól meghatározható időpontjától számítjuk a vemhességet, ezért szakmai körökben a petesejt leválását kiváltó hormonhatástól (LH-csúcs) szokás számolnia vemhesség hosszát.
A szuka petesejtjei leválásukat (ovuláció) követően a petevezetőben még átesnek egy utóérésen (36-48 óra) majd fertilissé válnak és az érett petesejtek kb. 2-3 napig alkalmas a megtermékenyülésre. Ha megtörténik a megtermékenyítés az osztódásnak induló megtermékenyített petesejtek (zygóták) kb. 9-12 napig maradnak a petevezetőben, majd leérnek a méhbe, ahol vemhesség 18. napjáig vándorolnak, igyekeznek egyenletesen elhelyezkedni a méhben, majd a 20-21. nap körül beágyazódnak és kialakulnak a méhlepények. Ez a szakasz az orvos számára egy nehezen vizsgálható része a vemhességnek, nem tudjuk biztosan megállapítani, vajon tényleg vemhesült-e a szuka, a magzat ultrahang-vizsgálattal még nem fedezhető fel és nincs megbízható hormonális vizsgáló módszer sem. A progeszteron- szintnek ilyenkor normálisan igen magasnak kell lennie, ez az a hormon, amelyik a vemhesség fenntartásáért felelős, de ez nem jelenti azt, hogy biztosan vemhes a szuka, hiszen a vemhes és a nem-vemhes szukában gyakorlatilag ugyanazok a hormonális változások játszódnak le. Ugyanakkor a progeszteron- szintnek az élettani szint alá csökkenése nem jó jel , és az állat kezelésre szorul a vehem megtartása érdekében. Az embrió beágyazódásáig, illetve kutyánál kb. a 25-30. napig képesek a magzatok szinte nyomtalanul felszívódni, ezért van a korai vemhesség diagnosztikának óriási jelentősége (24. naptól) hiszen így elkülöníthetőek a meddőségi problémák a korai embrióelhalástól, és ennek a későbbiekben terápiás jelentősége lehet. Gyakorlott szakember a vemhességet kutyában ultrahang-vizsgálattal a 24. naptól nagy biztonsággal diagnosztizálni tudja (1-2. kép). Gyakran felmerülő igény, hogy a pontos születendő alomszámot állapítsuk meg. Ez nem könnyű feladat, több éves gyakorlat és kiváló készülék birtokában is csak plusz-mínusz 1 magzat pontossággal lehet behatárolni a magzatszámot a kutya hosszú méhszarvai miatt. Az a tény viszont nagy biztonsággal megállapítható, hogy esetleg csak 1-2 magzat van, aminek nagy jelentősége lehet, hiszen ezek túl nagyra nőhetnek és abszolút nagy méretük miatt nehézellést okozhatnak. Egy magzat esetében pedig számolni kell azzal, hogy időben nem váltja ki az ellést megindító "magzati" szignált és túlhordás alakul ki (65. napon túli vemhesség), amely gyakran a magzat méhen belüli elpusztulásához vezet.

1. kép: Vemhesség kutyában (26. nap). A nyíl a méhampullát és a benne lévő magzatot mutatja (baloldali kép).
2. kép: Kb. 40 napos vemhesség képe kutyában, jól látszik a fej, a mellkas vonala ás a szív (nyíl).

A tapintásos vizsgálat jóval bizonytalanabb, bár kb. a 30. naptól jól megállapítható a vemhesség (ampullázott méhtapintat) , de gyakorlott kezű vizsgálóra van szükség és bizony gyakran egy nagytestű, vagy kemény hasfalú szuka megnehezíti az ember dolgát. A vemhesség előrehaladásával a (40-50 nap között) relative megnő a magzatvíz mennyisége és az ampullák összeolvadnak, ilyenkor átmenetileg nehéz kitapintani a vemhességet, majd 50-60 nap között újra könnyen tapinthatók már a magzatok.
Újdonságnak számít a vemhességi vérteszt szukában, mely a méhlepény által termelt relaxin nevű hormon kimutatásán alapul, és kb 30. naptól használható. Az ultrahang-diagnosztikánál azonban későbbi, bizonytalanabb és kevésbé tájékoztató (magzatszám!) eredményt szolgáltat. A fent részletezett élettani változásokból kitűnik, hogy a szuka számára a vemhesség első felében jelentős plusz terhet nem ró a vehemépítés, ezért kb. a vemhesség 6. hetéig többlet táplálékra nincs szüksége.

A vemhes szuka ellátása, gondozása 30-60 napos vemhességi periódusban...

A vemhesség félidejében ajánlatos a féregtelenítés és ennek megismétlése a várható ellés előtt 1 héttel. A kutya bélférgei közül elsősorban az orsóférgek azok, melyek veszélyt jelentenek az újszülöttek számára, hiszen lárváik még a méhben un. intrauterin vándorlás révén illetve szoptatáskor a tejen keresztül is eljuthatnak a kölykök szervezetébe. A korai fertőződés súlyos görcsös tünetek közötti elhullást is eredményezhet az alomban, de mindig fejlődésben való visszamaradás, emésztési zavarok az újszülöttek bél parazitózisainak következményei. Egyes bélférgek az emberre is veszélyesek lehetnek, tehát saját és környezetünk érdeke is kedvenceink rendszeres féregtelenítése! Az újszülöttek megfelelő immunitásához, vitalitásához szükséges, hogy az anyai szervezet kellő mennyiségű anyai eredetű ellenanyagot (antitestet) adjon át a magzatnak, illetve a tejjel az újszülöttnek. Az ellés utáni első 24 órában a termelődő tej (föccstej) különösen gazdag ezekben az ellenanyagokban és a kölyök bélnyálkahártyája az élet első kb. 24-36 órájában képes ezeket változatlan állapotban a vérkeringésbe átengedni. Az, hogy az anyai szervezet milyen gazdag ezekben az ellenanyagokban, az többek között függ az állat védőoltásaitól. Ezért ajánlatos azt a vemhes szukát, amelyik fél évnél régebben részesült védőoltásban félidős vemhességnél ismét beoltatni. Figyelem!! Veszettség oltást nem szabad vemhes állatnak adatni, mert vetélést okoz, és csak úgynevezett elölt vírust tartalmazó vakcinát szabad használni egyéb védőoltás esetén is! Legfontosabb a Parvovirusos bélgyulladás elleni oltás beadatása, mert ez okozhatja a legnagyobb arányú megbetegedést és elhullást a kölykökben. Az anya azonban nemcsak a védőoltások révén kialakult ellenanyagait adja át a magzatoknak ill. újszülötteknek, hanem mindazokat, amelyek a közvetlen környezetében élő kórokozók ellen termelődtek. Ezért nem szabad a vemhes állatot a várható elléshez két héten belül új helyre, kennelbe szállítani, mert akkor már nem lesz ideje az új környezethez "áthangolódni" és a kölykök védtelenek lesznek.
Számos esetben találkoztunk praxisunk során alacsony születési súlyú, gyenge vitalitás újszülöttekkel, és bizonyos szukák sorozatban ilyen almokat produkáltak. Ha a részletes bakteriológiai vizsgálat nem vezet oktani diagnózishoz, akkor igen jó hatásúak lehetnek az un. immunstimuláló szerek, melyek számos esetben jó vitalitású, egészséges almokhoz vezettek. Ezek adagolása a vemhesség utolsó harmadában lehetséges, de csak állatorvos ajánlásával és felügyelete mellett alkalmazhatóak.
A vemhes szuka emelt tápanyagellátásra csak a vemhesség 6. hetétől szorul. Elsősorban fokozott energia és fehérje igény jelentkezik. A táplálék növelése fokozatosan történjen, praktikusan 10%/hét ütemben, úgy, hogy az ellés idejére elérje a normál adag másfélszeresét. Az igazán nagy anyagforgalmi változás a tejtermelés és szoptatás idején jelentkezik, ez komoly próbatétel a szuka szervezete számára, ezért a szoptatás első hetében a normál adag kb 1,2-1,5-szörösét kell elfogyasztania, majd 2-3 héttel a szülés után, a tejtermelés csúcsán a 3,5-szörösét kell felvennie, hogy fedezze a tejtermelés és a saját szervezet tápanyag és energia igényét. Ha igen nagy számú a vehem, és rossz a táplálása a vemhes szukának akkor a vemhesség 45-60. napja között un. vemhességi toxikózis léphet fel. Ez a komoly anyagforgalmi betegség komatózus állapottal, eszméletvesztéssel jár és hátterében súlyos energiahiány és következményes májelváltozás áll. Különösen kis és középtestű egyedeknél elhulláshoz is vezethet. A szuka kalcium kiegészítéséről számos téves hiedelem kering még a tenyésztők körében. Valójában a vemhes állat külön kalciumpótlást nem igényel a vemhessége alatt, ha kiegyensúlyozott, teljes értékű táppal etetik. Sőt ez káros is lehet, hiszen mintegy "elkényelmesedik" a szervezet belső hormonális kalcium-mobilizáló mechanizmusa, és amikor valóban hirtelen nagy igény jelentkezik -tejtermelés csúcsán- akkor nem tudja a kalciumot mobilizálni a csontokból. Ez főleg kistestű szukákban az ellés utáni tetániához, görcsökhöz vezethet.
Korábbi írásunkban már említettük a vemhes állat bizonyos gyógyszerekkel történő kezelésének kockázatait. Fontos, hogy mindig figyelmeztessük a kezelő állatorvost a szuka fennálló vemhességére!

Baljós jelek, tünetek a vemhesség alatt.

A vemhesség jelentős élettani változást jelent a szuka életében, de ez normálisan semmilyen külső jelben nem nyilvánul meg. Egyes esetben az első harmadban nyugodtabb viselkedés, étvágytalanság észlelhető, majd a has méretének növekedése is szembetűnő már a 30-35. naptól. A méhszájat lezáró nyákdugó üveg tiszta, kissé nyúlós váladék formájában időről-időre ürülhet a hüvelynyílásból. Minden esetben kóros az ettől eltérő jellegű hüvelyváladék ürülése a vemhesség alatt. A vemhesség korai szakaszában jelentkező véres hüvelyfolyás (15-26 napig leggyakrabban) nem jó jel, vetélés, vagy legalábbis részleges magzatfelszívódás, de sajnos méhgyulladás kezdeti tünete is lehet. Azonnal, forduljunk szakorvoshoz! Idejében diagnosztizált esetben még van esély a vehem megmentésére. A vemhesség 35. napjától már a magzat nyomtalan felszívódására nincs mód, ezért vagy vetélés formájában vagy pedig az elléskor fejletlen halott magzatok formájában kerülnek a külvilágra, azok, melyek korábban elpusztultak. A vemhesség 40-45. napjától a kóros hüvelyfolyás már barnás esetleg zöldes színű. Ilyenkor is van még lehetőség a vehem megtartására, mintavétellel és bakteriológiai vizsgálattal ki kell zárni a fertőző eredetet. Folyamatos állatorvosi kontrol és ultrahangos vizsgálat kb. 4-5 naponta ajánlott. Tapasztalt vizsgáló ultrahanggal könnyen felderíti a magzati életjeleket, mint a szívműködés és szívverések számát, magzati mozgások, kellő mennyiségű magzatvíz jelenlétét.
A tüzelést követő időszakban, gyakran a vélt vemhesség idején, ha gennyes hüvelyfolyás jelentkezik, ez az esetek 90%-ában gennyes méhgyulladást jelez. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a klasszikus gennyes méhgyulladás (pyometra) magzatelhalás talaján kialakuló, vagy a kantól szerzett fertőzés. A betegség kóroktani háttere még a mai napig nem teljesen tisztázott, de egyértelmű és reprodukálható fertőzéses eredetét nem sikerült igazolni. Kialakulásának hátterében valószínűleg több hajlamosító tényező (a szuka élettanilag hosszú tüzelése, hormonális hatás, álvemhességre való hajlam, vemhességek hiánya, baktériumok beszaporodása a méhbe stb.) együttes hatása áll (3. kép).

3. kép: Gennyes méhgyulladás ultrahang-vizsgálati képe. Összetéveszthetetlen a vemhességgel.

A vemhes állat has körméretének növekedése, majd hirtelen csökkenése korai magzatelhalásra és felszívódásra kelt gyanút, mely okának kiderítése széleskörű vizsgálatot igényel. A vemhesség 6. hetétől jelentkező koraellés, vetélés hátterében mindig gondolni kell esetleges pajzsmirigy működési zavarra. Egyes fajtákban (bulldog, mopsz) gyakrabban fordul elő az abnormálisan sok magzatvíz jelenléte, illetve a vízkóros magzat(ok) születése. A jelenség genetikai, beltenyésztettségből eredő háttere mellett fennállhat pajzsmirigy elégtelenség, vagy nyomelem hiány is. Ezek a magzatok megjelenésükkel akár a szülés elakadását is kiválthatják.