Vár reánk a mindenség
Rómeó:Egy álomból jön ő, a vágyott múlt, jövő! Mindenség, föld és az ég, ő érte még halni se félnék!
Júlia:Szikrázó pillantás! Szeme izzó parázs! És csak néz, pokol angyalaként, Ki az emberekért földre hozta a fényt! Csak néz!
Rómeó:Úgy szeretsz-e majd, mint én? Jössz-e vélem, hol vár a fény?
Júlia: Szeretsz-e mindig, felelj! Halálunkig, a végső percig!
Rómeó:Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!
Júlia:Szívünk annyi vágy után révbe ér!
Rómeó és Júlia: Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen időkig még! Őrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség!
Rómeó: Úgy szeretsz-e majd, mint én? Jössz-e vélem, hol vár a fény?
Júlia: Szeretsz-e mindig, felelj! Halálunkig, a végső percig!
Rómeó: Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!
Júlia: Szívünk annyi vágy után révbe ér!
Rómeó és Júlia: Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen időkig még! Őrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség
|