A CSOMÓZÁS ALAPJAI

Előkészületek, eszközök

A karkötőcsomózás tulajdonképpen egyszerű technika, túl sok eszköz sem szükséges a készítéshez, de csak akkor vágj bele az elsajátításába, ha kellő türelmet érzel magadban hozzá!
A csomózáshoz legjobb a pamut fonal, ami többféle vastagságban és rengeteg színben kapható, de használhatod a klasszikus hímzőfonalat (gyöngyfonal) is. A lényeg, hogy ne bolyhosodó fonalat keress. Szükséged lesz még ollóra, biztosítótűre, amivel akár a farmered szárához is tudod rögzíteni a karkötőd egyik végét, illetve egy bontótű sem árt, ha véletlenül elvéted a mintát (velem előfordult).

 Az alapcsomók fotókkal illusztrált, részletes leírását ide kattintva érheted el!

Az alapcsomók

A csomózás alapvetően 4-féle csomófajta variálása. Minden csomóhoz két szál fonal szükséges, az egyik a főszál, a másik a mellékszál. A mellékszálat kifeszítjük, a főszállal pedig két csomót, ún. duplacsomót kötünk rá.
A 4 alapcsomó a következő: 

1. Balról jobbra kötött csomó (rövidítése: bjcs)

 


A balról jobbra kötött csomónál a mellékszálat (F2) bal kezünkkel kifeszítjük, a főszálat (F1) jobb kezünkkel balról jobbra az F2 fölé fektetjük, átvezetjük mögötte, a belőle képzett hurkon áthúzzuk előre, aztán feltoljuk szorosan az F2 szál tövébe, és meghúzzuk.
Az első lépést megismételjük, mivel a két hurok képez egy csomót. A második szorosan az első alá toljuk. A mellékszálat végig kifeszítve tartjuk, csak a főszál mozdul el rajta, felfelé, és jobbra húzzuk. Ha jól csináltuk, akkor a fő-, és mellékszál helyet cserélt.

 2. Jobbról balra kötött csomó (rövidítése: jbcs)

 


A jobbról balra kötött csomónál a mellékszálat (F2) bal kézzel kifeszítjük, a főszálat (F1) pedig jobbról balra föléje fektetjük, átvezetjük mögötte, majd áthúzzuk a belőle képzett hurkon, és feltoljuk a fonal tövéhez.
A második csomót ugyanígy kötjük, és szorosan az első alá toljuk. A mellékszál végig kifeszítve marad, a főszálat mozdítjuk el rajta: fölfelé, és balra húzzuk. Kész a duplacsomó, a szálak helyet cseréltek.

3. Balról indított váltócsomó (rövidítése: bjvcs)
 

 

Az első csomónál a mellékszálat (F2) bal kézzel kifeszítjük, a főszálat (F1) balról jobbra föléje fektetjük, átvezetjük mögötte, áthúzzuk a hurkon, és fölhúzzuk a fonal tövébe.

A második csomót viszont jobbról balra kezdjük, így fektetjük a főszálat a mellékszál fölé, átvezetjük mögötte, áthúzzuk a hurkon, meghúzzuk balra, és fölfelé. Így a szálak megtartják eredeti helyüket.

4. Jobbról indított váltócsomó (rövidítése: jbvcs)

Az első csomónál a mellékszálat (F2) balkézzel kifeszítjük, a főszálat (F1) jobbról balra föléje fektetjük, átvezetjük mögötte, áthúzzuk a hurkon, és meghúzzuk.
A második csomót balról jobbra kezdjük, így fektetjük a főszálat a mellékszál fölé, átvezetjük mögötte, áthúzzuk a hurkon, és meghúzzuk jobbra és fölfelé. A szálak megtartották eredeti helyüket.

5. Középcsomó

A középcsomó nem más, mint a két középső szállal kötött csomó. Általában a szimmetrikus mintáknál fordul elő és általában két azonos színű fonalról van szó, így mindegy, hogy melyik a fő- és mellékszál. Szóval a két középső szállal kötött bármilyen csomó.

6. Átfedőcsomó

Átfedőcsomónak vagy átmenőcsomónak nevezik azt, amikor a mellékszállal kötjük a csomót a főszálra, így a mellékszál színe lesz a csomó színe. Leginkább betűs technikánál alkalmazzuk, amikoris a betű színét adó mellékszállal kötünk egy sima (bjcs vagy jbcs) csomót a főszálra (a leghosszabb szálra) a mintaleírás szerint.

7. Egyszerű kettős

 Kötünk egy egyszerű csomót, majd a száraival ismét kötünk egy egyszerű csómót és így kapjuk az egyszerű kettős csomót. Minél jobban összeszorítjuk annál jobban tart.Egyforma vastag zsinegek, kötelek egymáshoz kötésére használhatjuk.

(Forrás: ITT )