1402. Bűntetőjogokat vezetnek be Wales ellen

A Glyndwr lázadásának elképesztő sikereinek köszönhetően és az angol hatalom csalódottsága a kudarcaikban, hogy felfogja a welsh-i vezető, a Parlament elfogadta a rossz hírű bűntetőjogokat. Ezek a törvények megtiltották a welsh-ieknek, hogy összegyűljenek, bemehessenek az irodába, fegyvert viseljenek és megerősített városokban lakjanak (angol ember, akinek vakmerősége van, hogy welsh-i nőt vegyen feleségül letagadtatták a hasonló kiváltságokat).

1404. Glyndwr országgyűlése Machynlleth-nél

Machynllet-nél, ahol összehívott egy országgyűlést, Owain magát kiáltotta ki Wales hercegének. A hagyomány az, hogy a követői koronázzák meg egy ceremónián, ahol követek vannak jelen Franciaországból, Skóciából és Kasztíliából, mindenhonnan, akik megígérték, hogy segítenek a welsh-i független mozgalomban.

1409. Brecon kiváltságlevele

A győzelem dagálya a welsh-i hadsereg ellen fordult, amikor a fiatal Henrik herceg (később V. henrik) visszafoglalta azoknak a területeknek a nagy részét, amiket Glyndwr zsákmányolt. IV. Henrik elrendelte az általános bűntető mértékeket a welsh-iek ellen, akit rákényszerítettek, hogy hatalmas támogatást fizessen, kitiltották, a beszerző területről Offa gát keleti részéről vagy még az angol városokon belül Wales-ből. A durva körülményeket szemléltették a Brecon kiváltságlevelében, ami azt állította, hogy Brecon szabadságának korlátozottnak kell lennie azokhoz, akikről azt tartjuk, hogy angol emberek és azokhoz, akik úgy, mint az örökösük angolok anyai és apai oldalukról.

A 15. század közepe: A radikális költők

A 15. század közepén, követve az Owain Glyndwr felkelés bukását, egy szomorú időszak volt Walesnek. Ezekben az időkben volt egy elkerülhetetlen visszatérés a látnoki költészethez, amelyben a hagyomány az utált szaxon feljebbvalók vereségét kívánta. Az emberek sérelmeit a költők kifejezésre juttatták, Guto'r Glyn és Lewis Glyn Cothi mindketten vágyódtak az angol hivatalvezetők kiutasítása után Wales-ből. Még egy radikálisabb költő, ki a nagymértékű tehetségét használta, hogy szegényen lenézze az angolokat, ő volt Sion Cent, aki erőteljes költői prédikációkat írt a földi dolgok halandóságáról és a hiúságáról, és akinek a munkája hosszú ideig tartottak és alaposan megfertőzték a később welsh-i költök témáit.

1485. A bosworth-i csata

A rózsák háborújának végső összecsapására 1485 augusztusában került sor Bosworth piacán Anglia közepén. Tudor Henrik, az egyetlen életben maradt Lancaster házi angol trónkövetelő, volt a welsh-i örökös. Penmynedd-i Owain Tudor Anglesey-ben titokban összeházasodott Catherine-nel, V. Henrik özvegyével. Az öt gyerekük közül az egyik Tudor Edmond, Richmond grófja volt, aki örökbe fogadta Tudor Henriket, Anglia későbbi VII. Henrikét. A csata eredményeképpen Bosworth-ban és III. Rihárd legyőzése után VII. Henrik elfoglalta az angol trónt, ekképpen teljesítette az ígéretet, hogy egy napon a welsh-i monarchia fogja kormányozni egész Britániát.

1521. William Owen könyve

Az ügyvéd és szerző William Owen Henllysből, Pembrokeshire-ből bemutatta a "Bregement de Toutes les Estats" című könyvét, amit az első welsh-i ember által írt könyv volt, amit Britániában nyomtattak ki. Az első könyvre, hogy bemutassák a welsh-i nyelvbe, ami nem volt lefordítva, 1585-ig kellett várni.

1536. Az egyesülés törvénye

VII. Henrik olyan mohó volt, hogy a területeket és a vagyont úgy szerezte meg, hogy megszabadította Buckingham hercegségét 1521-ben, és welsh-i Brecon és Newport hatalmat adott a földeknek, amelyek a koronához tartoznak. Aztán elajándákozta a Rhys ap Gruffudd területét Walter Devereux-nak, Henrik lánya, Mary háztartásának gondnokának. Amikor egy keserű vita keletkezett Devereux és Rhys között, a király megvádolta a welsh-i cselszövés urát Skócia királyával, hogy Wales uralkodójává akar válni. 1536-ban a király és az országgyűlés megmutatta a döntését, hogy zárják le a gondot egy szer és végleg.

Az úgynevezett az év egyesülés törvénye és az 1543-as javított verziója elkerülhetetlen volt. Mivel sok történész hangsúlyozta, hogy a teljes egyesülés Angliával 1284-re Rhuddlan törvénye praktikusan megvalósította. Az új törvény azt állította, hogy azok, akik a welsh-i fejedelemségben szülnek vagy születnek az összes és egyes szabadságokat, javakat, kiváltságokat és törvényeket birtokolnak, élveznek és örökölnek, mivel más királyok tárgyai birtokolnak, élveznek, örökölnek.

Az egyesülés törvénye az egyik legfontosabb dokumentum az egész Wales történetében, de örömmel fogadták a mindig növekvően angollá váló welsh-i köznemesség és kereskedelmi érdekek ( akik teljesen kettéosztottá váltak az országuk nyelvétől és szokásától), a welsh-i emberek előzetes egyeztetése vagy hozzájárulása nélkül történt, akiknek nem volt központi engedélyük vagy országgyűlésük, hogy előadják ezeket.

A bevezetés feljegyzést ad, hogy a törvény egy szándéka volt, hogy gyökerestől írtsák ki az egészet és az egyedülálló baljóslatú használatokat és szokásokat, amelyek különböznek a hasonlótól (királyok birodalma) és biztosítja, hogy az úgynevezett ország vagy uralom állni fog és folytatódni mindörökké mától fogva a magába foglalt, egyesült és hozzácsatolt Anglia birodalmával.

1547. William Salesbury welsh-i-angol szótára

Salesbury faradhatatlanul dolgozott, hogy a welsh-i embereknek azt a lehetőséget adja, hogy a bibliát a saját nyelvükön olvashassák. Ezidáig a bibliák elérhetőek voltak, angol verziójút kellett készíteniük (olyan nyelvűt, melyet sok welsh-i nem értett meg).

1551. Kynniver Llyth Salesbury átka

Ez volt Salesbury angol imakönyv teljes szövegének fordítása. Az író előzőleg elmondta a küldetését a welsh-i nemzetnek, hogy megkapja a megszentelt szentírásokat a nyelvükön, mint a boldog ősüknek, az ősi britteknek volt.

1563. Bill elfogadja, hogy lefordítsák a szent bibliát welsh-i nyelvre

Bár John Penry Breconshire-ból szenvedélyesen képviselte a parlamentben, hogy a bibliát lefordítsák, így a welsh-i embereknek jobb volt, ha megtanultak angolul, a királynő és a tanácsadói érdekeltebbek voltak a protestáns reformáció befejezésében Brittániá-ban, mint a szívességek elfogadásában. Az egyik leggyorsabb és legbiztosabb mód, hogy teljesítsék az volt, hogy a welsh-i embereknek a saját nyelvükön adjanak bibliát.

1567. Salesbury új testamentuma és hétköznapi imakönyve welsh-i nyelven (Y Testament

Newydd a Llyfr Gweddi yn Gymraeg)
Ez a könyv volt Salesbury szándékának előfutára, hogy fordítsák le az egész bibliát welsh-i nyelvre, de a vitája Rihárd Davies püspökkel (ami több, mint 1 szó volt) tervezetben végződött. A befejezett Új Szövetség soha nem vált népszerűvé, azonban régiessége miatt nehéz a nyelve.

1567. A Caerdwys Eisteddfod

A két versenyképes fesztivál Caerwys-ban, egy kicsi város Flintshire-ben, 1525-ben és 1567-ben változásokat jelzett welsh-i költészet fortélyában. Bár a bárdokat összehívták, hogy hozzanak határozatot és kormányt az iparosnak a költői művészetben, találkozók valószínűleg királyi kísérletek voltak, hogy megfékezzék a nacionalista költők királyellenes nézeteit. Az 1567-es fesztivál jelezte a Bárdlovagrend végét, mint az emberi fertőzések végigrohannak Európából rákényszerítve a változásokat a welsh-i verstanra beleértve a pontosan 24 méter hosszú régi bárdrendszer kicserélését a szabad méterek által. A költői művészetet ekképpen készítették elérhetőbbre a mindig növekvő műkedvelő köznemes költőknek.

1571. A Jézus Főiskola, Oxfordban megalapult

A Jézus Főiskola volt Oxford első protestáns alapja. A sok gimnázium alapítását követően Wales-ben A Jézus Főiskolát Dr. Hugh Brecon hercege alapította, hogy ellássa a welsh-i emberek aggódó szükségletét, hogy folytathassák az oktatásukat, főleg a jogit. Egyéni találkozóhelye maradt a törekvő welsh-i emberek oktatásának évszázadokon keresztül. Az egyetemet végzettek listáját olvasva olyan, mint a „ki kije a welsh-i történelemben” méltóság névjegyzéke.

1573. Wales első térképe

Humphrey Lhuyd térképe volt az első, ami kimondottan Wales térképe volt, 1573-ban Antwerp-ben mutatták be. Az óriási népszerűségét igazolta, hogy majdnem 50-szer nyomtatták újra az elkövetkező 200 évben.

1584. Cambria története, most Wales-nek hívják

Ezt a könyvet David Powel mutatta be, szorosan követve a régész és térképkészítő Humphrey Lluyd ősi Brut y Twysogion alkalmazásának érveit. Ez volt az egyike a sok könyvnek, amelyek válaszolnak az olasz Polydor Vergil állításainak, akinek volt vakmerősége, hogy kétségbe vonja Geoffrey történeteinek hitelességét Artúr királyról Monmouth-ból. Powel könyve irányadó verziója maradt Wales történetének századokon át.

1585. Az első welsh-i nyelven bemutatott könyv

Ez a vallási szövegek gyűjteménye, Yn Llyvyr Hwnn-t (Ebben a könyvben) John herceg mutatta be, Brecon hercege, ez volt az első welsh-i nyelven bemutatott könyv. Az első könyvet Wales-ben nyomtatták, ez lehetett Y Drych Gristianogawl (a keresztény tükör egy barlangban gyártott Llandudno-ban, Észak-Wales-ben).

1586. William Camden Britániája

Camden könyve latinul (formában és tartalomban Giraldus Cambrensis példáját követte a késői 12. században) részletezte a római Wales törzsi felosztását. A klasszikus fajtája, a könyv kialakította a történelmi wales-i útikönyvek mintáját.

1588. Morgan püspök welsh-i bibliája

Welsh-i emberek, hogy legyen egy könyvük, amit már tudnak olvasni egy méltóságteljes és elegáns nyelven, amit Wales minden részén megértenek, a feladatot William Morgan Llanrhaeadr-Ym-Mochnant anglikán lelkészére és később Llandaf és Saint Asaph püspökére bízták. Egy csoport iskolás támogatására Morgan befejezte a feladatot 1588-ban, a welsh-i embereknek egy bibliát adott, ami az írott irodalom alapjává és ihletévé vált welsh-i nyelven a 16. század vége után.

1620-ban a jelentéktelen javításokat és Morgan nagyszerű munkájának hitelesítését Dr. John Davies Malltwyd-ból kimutatta, segített gondoskodni Wales irodalmi nyelvének folytonosságáról. Nem csak ez, de egy rövidebb és olcsóbb változat kiírásával 1630-ban generációk a welsh-i gyerekek generációja után megtanultak olvasni és írni „A Könyvből”, ekképpen tartották élve a nyelvet a majdnem lehetetlen esélyekkel szemben állandóan kiterjedttel ellentétben.

A welsh-i volt a Protestáns Európa egyetlen nem állami nyelve, hogy a bemutatott Biblia közegévé váljon a reformáció századán belül. Az írek nem fogtak hozzá a bibliájukhoz 1690-ig, a skótoknak 1801-ig kellett várniuk a gall bibliájukra, sokkal a hegyvidéki szabad mozgások és a nagy kivándorlás után elnéptelenedett a gall nyelvűek országa.