Inuyasha belépett a Fincsibe. Miroku hívta, hogy siessen, mert nagy meglepetése van a számára, és határozottan állította, hogy nem túlóra, vagy ráváró takarítás.

Fáradtan ledobta magát az egyik asztalhoz és mogyoróbarna szemeivel barátját kereste, de helyette egy pincérnő jelent meg.

-Hozhatok valamit?- kérdezte egy selymes hang. Inuyasha felnézett az itallapról. Egy gyönyörű, fiatal lányt pillantott meg, aki fekete haját kontyba fűzte, rózsaszín passzentos egyenruhája látni engedte szép hosszú combjait. Miután végig vizslatta, felnézett, a két bájos meleg szempárba fúrta tekintetét.

-Te?- állt el a fiú szava.- Kagome?- nyögte ki nagy nehezen.

-Szia, Inuyasha!- mosolygott rá biztatóan a lány.- Rég láttalak…- a fiú azonnal felpattant és szenvedélyesen megcsókolta.

-Hé! Az én éttermemben ilyen heves érzelem kinyilvánításnak nincs helye! Esetleg a bárban… de inkább menjetek szobára!- mondta a hirtelen megjelenő Miroku vigyorral a képén. Az igazság az volt, hogy már ő is nagyon vágyott arra, hogy Sangot a karjaiban tartsa.

A szerelmespár abba hagyta a csókot. Inuyasha átölelte Kagomét.

-Te! Mért nem szóltál, hogy itt van! Akkor sokkal jobban siettem volna!- kérdezte Inuyasha egyáltalán nem neheztelve.

-Meglepetés volt!- védekezett a fiú.- Nyugodtan beszélgessetek csak!- mondta mosolyogva és elment a dolgára, Tori is csak mosolygott a páron.

-És mondd csak, mi történt mostanában veled?- kérdezte Kagome miközben, leültek.

-Előbb te mesélj!- kérte a fiú.

-Én kérdeztem előbb!

-Hát jó… Szóval, felvettek kiotói egyetem jogi karára és már két éve tanulok ott. Később a családivállalkozásban fogok dolgozni.

-Nem is tudtam, hogy ügyvédi irodátok van.

-Nincsen, csak a vállalatunknál jól jön egy ügyvéd, de nem erőltették rám, önszántamból akarok ügyvéd lenni.

-Ez csodálatos!- lelkendezett a lány.- Gratulálok!

-És te? Milyen foglalkozást szeretnél űzni?- érdeklődött.

-Hát, képzeld el, hogy felvettek a tokiói egyetemre és kommunikációt fogok tanulni. Egyébként újságíró szeretnék lenni.

-Ez szép! Biztos sikerülni fog!- Tori hozott nekik egy kis jegesteát.- Kösz. És a két év alatt voltak fiú barátaid?- kíváncsiskodott tovább Inuyasha.

-Ez mért fontos?- kérdezett vissza.- Itt vagyok, ez a lényeg, nem?

-De. De, szeretném tudni.

-Persze, hogy voltak fiúim. Csak azt ne mondd, hogy te egy lánnyal sem találkozgattál!

-Nem is mondom!- kelt ki magából a fiú.

-Inuyasha, nyugodj meg! Ha voltak is kapcsolataim, azok nem jelentettek nekem semmit. Visszajöttem, ahogy megígértem. Ez idő alatt egészvégig te jártál a fejemben!- világosította fel a lány.

-Tényleg? Mert én is csak azért randizgattam, hogy ne gondoljak egyfolytában rád.- mosolyodott el. A beszélgetés végül is ölelkezésbe és csókolózásba torkollott.

-Kagome, tudod, mire gondoltam?- fordult egyszer csak Inuyasha a lányhoz.

-Mire?

-Mi lenne, ha ősztől átiratkoznék a tokiói egyetem jogi karára? Akkor nem kéne elválnunk. Összeköltözhetnénk, apámnak van egy lakása ott.- fejtette ki gondolatát a fiú.

-Ó, Inuyasha! Ez csodálatos lenne!- Kagome örömében szerelme nyakába ugrott és megcsókolta.

Később elmentek sétálni, lementek a tengerpartra, fagyiztak és rengeteget csókolóztak.