A nemzet aranya (National Treasure) Színes, feliratos amerikai akciófilm, 2004 Főszereplők: Nicolas Cage, Harvey Keitel, Jon Voight, Sean Bean, Michael Caine. Rendezte: Jon Turteltaub Touchstone Pictures InterCom Megvásárolható: 2005. május 24. Extrák Nyelv: magyar 5.1, angol 5.1, cseh 5.1 Feliratok: magyar, angol, cseh, szlovák - Interaktív menük - Közvetlen jelenetválasztás - Werkfilm (így készült...) - Kimaradt jelenetek Benjamin Franklin Gates (Nicolas Cage) egész életét olyan kincs felkutatásának szentelte, melynek létezésében kevesen hisznek. Egyes elképzelések szerint a Templomos Lovagok legendás kincsét valahol Amerikában rejtették el. Egy családi hagyomány pedig arra kötelezi a Gates-família minden férfitagját, hogy régész legyen, és így hat nemzedék óta a nemzet Alapító Atyái által hátrahagyott jeleket keresik az egész országban. Ben Gates most talált rá a helyes nyomra. Legalábbis tudja, hol található a kirakós játék utolsó darabkája, a titkos utalás a kincs hollétére - s ez nem más, mint egy rejtett térkép a Függetlenségi Nyilatkozat hátoldalán. Ám egy lelkiismeretlen kalandor (Sean Bean) is szeretné megszerezni a kincset, következésképpen a felbecsülhetetlen értékű nemzeti ereklyét, és Ben kínzó dilemma elé kerül. Végül úgy dönt, ő maga lopja el a becses iratot - melyet a világ legszigorúbb biztonsági rendszere véd -, és nem hagyja, hogy rossz kezekbe kerüljön. Nemcsak ellenfelével kell versenyt futnia, hanem az idővel és a hatóságokkal is, s ebben az őrült akcióban csak két segítsége van: megszállott komputermániás barátja, Riley (Justin Bartha) és a Nemzeti Levéltár restaurátora, Abigail Chase (Diane Kruger). Sikerül-e végrehajtaniuk minden idők legnagyratörőbb rablását… és vajon tényleg közelebb visz-e az okmány az áhított kincshez? INFÓ A film rejtélyei és kalandjai mögött történelmi tények és legendák rejlenek. Valóban sokféle szóbeszéd kering a Templomos Lovagok kincséről, valóban léteztek titkos kódok, melyeket az amerikai Alapító Atyák, az alkotmány létrehozói használtak és a szabadkőműveseknek is voltak misztikus szimbólumai - a film tehát számos létező elemet dolgoz bele történetébe. „Ha az ember egy kincskereső kalandfilmet készít, akkor a kincshez elvezető nyomoknak nagyon furfangosnak kell lenniük és valós történeti tényeken kell alapulniuk - mondja Jerry Bruckheimer producer. - Vegyünk egy egyszerű dolgot, az amerikai dollárt. Naponta használjuk, de sosem nézzük meg alaposan. A történet ezt használja ki, és a pénzen elrejtett titokról beszél. Aki látta a filmet, utána egészen másképp tekint majd a bankjegyre.” „Filmünk fikció ugyan, de végig a valóság elemeit építi magába - mondja Jon Turteltaub rendező. - A történetben követett nyomok valóságos történelmi levelekről és emlékművekről származnak, melyeket mindenki ismer; a fordulatok valós elképzeléseken és létező dolgokon alapulnak.” A film története Oren Aviv és Charles Segars ötletével kezdődött. Azzal az elképzeléssel álltak elő, hogy egy embernek el kell lopnia a Függetlenségi Nyilatkozatot, mert az értékes iratot veszélybe sodorja egy titkos térkép, melyet a hátulján rejtettek el. Felkeresték az ötlettel Turteltaubot és producer partnerét, akik Jim Koufot bízták meg a forgatókönyv kidolgozásával 1998-ban. Kouf tovább bővítette a történetet: „Hosszú ideig dolgoztam a forgatókönyvön, 9-10 hónapig tartott a kutatómunka, melynek tárgya a Függetlenségi Nyilatkozat és az amerikai kincsvadászatot körülvevő legendák voltak. Sok történelmi tényt vettünk figyelembe, eljátszottunk velük, és arra építettünk, hogy mi lehetett volna és mi volt lehetséges.” Cormac és Marianna Wibberley forgatókönyvírók szintén bekapcsolódtak a munkába, és további kalandokat adtak a meséhez. Kutatásaik során jutottak el a történelem egyik leglegendásabb és legkeresettebb kincséhez, a Templomosok kincséhez. Már a középkorban elterjedtek a pletykák e lovagok mérhetetlen gazdagságáról, a felhalmozott kincsekről és azokról a felbecsülhetetlen értékű darabokról, melyek az ókori Egyiptomból és a korai kereszténység időszakából származtak. Mai napig rejtély, mi történt hatalmas vagyonukkal, és ez további kutatásra ösztönöz a világ minden táján, különösen az Egyesült Államokban. „Sokan hiszik, hogy a kincs Észak-Amerikába került - mondja Cormac. - Azt is feltételezik, hogy mivel Kolumbusz is a Templomosok leszármazottaival állt kapcsolatban, a kincs általa kerülhetett Amerikába.” Ha egy ilyen rendkívüli kincs végül az amerikai Alapító Atyák kezébe került, akkor ők - a forgatókönyvírók szerint - valószínűleg a „hadipénztár” céljaira tették félre a függetlenségi háború idején, ez lehetett a születő nemzet utolsó mentsvára, mellyel megtarthatják nehezen kivívott szabadságukat. Az is hihetőnek tűnt, hogy bármeddig képesek voltak elmenni, csak hogy titokban tartsák e kincs létezését. Mivel 1776 körül Amerikában nyüzsögtek a kémek és az ellenségek, a titoktartás valóságos művészetté vált. Ez volt az az időszak, amikor sok ország elitje tartozott titkos társaságokhoz; amikor a leveleket rendszeresen nehezen feltörhető kódokkal vagy láthatatlan tintával írták meg; amikor szabadkőműves szimbólumokat véstek az épületekre, és amikor a kincseket álcázott helyeken rejtették el, hogy biztonságban legyenek. „Természetesen nem tudjuk, hogy az Alapító Atyák tényleg tudtak-e a Templomosok kincséről - magyarázza Marianna Wibberley -, de azt igen, hogy voltak híres kutatások a kincs után egész Észak-Amerikában, és ezekben olyanok is részt vettek, mint például a fiatal Franklin Delano Roosevelt… és a mai napig nem értek véget ezek a kincskereső akciók.” A filmesek szerették volna jobban megérteni a valódi kincsvadászok észjárását, ezért konzultáltak néhányukkal, akik állandó veszélynek teszik ki magukat abban a reményben, hogy végére érhetnek megoldatlan rejtélyeknek. Tanácskoztak továbbá elismert titkosírás-szakértőkkel és kódfejtőkkel, hogy segítsenek megalkotni azokat a rejtvényeket, melyeket Ben Gates-nek kell megfejtenie.