Kelta mitológia

Embarr volt az istennőnek, Niamh-nak a lova, Manannan lánya volt. Lír Niamh meggyőzte a hőst, Oisint, hogy utazzon be vele Tír Tairnigiri-be (az ígéret földjére) Embarron.Ott Oisin 300 évig maradt. Honvágyat érzett a földi világ iránt és engedélyt kért, hogy még egyszer visszatérhessen a halandóvilágba. Niamh egyetértett és kölcsönadta neki Embarrt, de figyelmeztette, hogy nem szabad megérinteni a földet. Mikor a  csodaló hátán lovagolt a föld fölött véletlenül megcsúszott és leesett. Nyomban egy öregemberré változott és már azután vágyódott, hogy visszatérhessen az ígéret földjére, de nem tehette és hamarosan meghalt.

Epona a lovak, a tavasz, folyók és a termékenység istennője. Epona kíséri a lelkeket az alvilágba. Ő az egyetlen istennő, akit Rómában is imádtak és építettek neki egy templomot ott, ünnepnapja december 18-án volt. Kezdetben ő valószínüleg csak a termékenység istennője volt és szimbóluma a bőségszarú. De sokszor megjelent fehér kancaként, általában mikor lefestették mindig lovak vették körül.

Pookaák a csintalan és rosszindulatú vízi szellemek voltak. Gyakran jelentek meg fekete ló formában. A legenda szerint, ha valaki megfog egy pookát ló alakjában, mihelyt vizet pillantott meg a lény rögtön beleugrott és megfojtotta a lovast.

A Nagyszerű Mane az ír isten lova, gyorsabb volt mint a tavaszi szél és képes volt vizen és földön egyaránt járni.

Saját fordításaim alapján! Ne másold le!

Üdv: Terez