A kormányon eltöltött négy év után sokak szerint erős pártként juthat be a KDNP az országgyűlésbe. a Pártszervezés jól sikerült, a megyei listák felálltak. A választásokon a KDNP nagy meglepetésre megelőzte a Fideszt, azonban sokakban csalódást keltett a 7,03%-os eredmény és a 379.523 szavazat. A KDNP ismét 3 egyéni választókerületben tudott győzedelmeskedni, mandátumait eggyel növelte. Álljon itt ismét a megyei listákonn elért összes eredmény:

Budapest	5,61%
Baranya	6,30%
Bács-Kiskun	7,63%
Békés	3,97%
Borsod-Abaúj-Zemplén	8,89%
Csongrád	7,20%
Fejér	5,62%
Győr-Moson-Sopron	8,18%
Hajdú-Bihar	4,77%
Heves	8,76%
Jász-Nagykun-Szolnok	5,12%
Komárom-Esztergom	6,42%
Nógrád	10,73%
Pest	7,70%
Somogy	6,49%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	7,84%
Tolna	8,88%
Vas	10,54%
Veszprém	7,74%
Zala	9,81%

Sokan a KDNP-ben választási kudarcnak élték ezt meg, okként pedig az antalli mérsékelt konzervatív politikába való beszürkülést jelölték meg. 1995 januárjában leváltották Surján Lászlót pártelnöki pozíciójából. A vezetést Giczy György vette át. A KDNP-ben ezzel két szárny kezdett körvonalazódni. Az egyik, a Surján, Latorcai, Isépy nevével fémjelzett szárny a Fidesz-MDF-MDNP tengelyhez való közeledést javallotta, Giczy és a pártvezetés azonban (mely ekkor többségben volt a pártban) Az FKgP-hez és a MIÉP-hez közeledő, nemzeti politikát hirdetett. Ennek eredménye az lett, hogy a mérsékelt szárny (11 fővel) kilépett a frakcióból (1997 közepe) és megalapította a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget (MKDSZ). Tagjai a Fideszben folytatták frakciójában folytatták a munkát. A radikálisabb fele  a frakciónak (mivel a létszám 15 fő alá süllyedt) független képviselő lett, Giczy az FKgP-t kérte fel a kereszténység képviseletére. A párt közeledése a MIÉP felé kiváltotta az egyház rosszallását, így az 1998-as választásokon az a Fideszt támogatta.