Tini, a hétköznapok krónikása, ki egy szál gitárral járta az országot, s ironikus mosollyal fejlesztgette hallgatói szabad gondolkodását, véleményvállalását. Tini, ki az Illés és Fonográf együttes oszlopos tagja volt, állandó társszerzője Koncz Zsuzsának, egyik szerzője az István a király című rockoperának.

Tini, kit polgári nevén Bródy Jánosnak hívnak, s ki a magyar kultúrtörténet meghatározó alakja, 1946. ápr. 5-én született Budapesten, Bródy András és Vajna Márta gyermekeként. Érettségi után, 1964-ben került a legendás Illés zenekarba, s már diplomás villamosmérnök volt, mikor még ugyanott játszott. Az Illés akkoriban felforgatta a nyugalmas hazai zenei életet. 1973-as felbomlásukig vad életérzéseket fejeztek ki, gondolkodásokat formáltak át, meghatározták hallgatóik életét. A felbomlás után ő a Fonográfhoz került, hol nemcsak időt álló dalokat szereztek, de más előadóművészek pályáját is egyengették. Ugyanis ebben az alkotóműhelyben születtek Koncz Zsuzsa és a Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. S bár véleményformáló szövegeit akkoriban erősen cenzúrázták, ő megtalálta módját a sorok közti olvastatásnak, mivel a közönség körében még népszerűbbé vált.

Az önálló korszak 1978-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor már akkor "Az utca másik oldalán" címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. E dalok személyes hangulata és érzelmi elkötelezettsége szinte megkövetelte, hogy szerzőjük személyesen álljon velük a közönség elé. Így tudta jobban érvényre juttatni a sok mélyen elfojtott érzést és gondolatot. Hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg a kor álmait és csalódásait, mi által a hatóságok gyanakodva figyelt figurája lett, mit a hanghordozók megjelenése csak fokozni tudott. 1980-ban jelent meg első lemeze "Hungarian Blues" címmel, mi olyan felejthetetlen dalokat jegyzett, mint a "Filléres emlékeim" a "Földvár felé félúton", a "Mama kérlek", "Maszkabál". Ezt az 1984-ben kiadott "Ne szólj szám" követte, rajta az "Egy hétig tart egy szerelem" árulkodó történetével, és a hatvanas években betiltott himnusznak számító "Ha én rózsa volnék" kezdetű dallal.

A nyolcvanas évek végén a "Hang nélkül" címen megjelent nagylemez már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de a szerző magánéletébe is bepillantást engedett az "A fiam meg a lányom" című dal által.

"Az utca másik oldalán" csak 1994-ben jelent meg, s olyan ironikus-kritikus szövegeket tartalmazott, mint a "Tangó LeMondó", a "Haggyá' má' békibe'", de művészi hitvallást is jelzett a "Mit tehetnék érted", "A földön járj" vagy az "Őszinte bohóc" című dalokkal. Hét évvel később, az új évezred kezdetén "Kockázatok és mellékhatások" címmel jelent meg a legújabb album, mely arra próbál magyarázatot találni, hogy törékeny ünnepeink és bizonytalan hétköznapjaink közepette miért nem válnak be a rendkívül nagy hírveréssel beharangozott sikerreceptek és boldogságpirulák.

Lemezkészítés közben jutott ideje a színpadi művek szerzésére, szövegek írására is: Kőműves Kelemen, István a király, Doktor Herz, Fehér Anna, Will Shakespeare vagy akit akartok. Kiemelkedő előadást nyújtott 1994-ben a Madách Színházban bemutatott "Az utca másik oldalán" című estjével, valamint a Budapest Sportcsarnokban, több mint tízezer néző előtt. Mégis jobban kedveli a kamara jellegű előadások meghittségét.
Dalaiban, magatartásában ma is azt képviseli, amit a '60-as évek végén. Beszél a korról, amiben mindannyian élünk, az érzelmekről, gondolatokról, örömről és a bánatról, magánéletről és politikáról.

Dalszövegei mára kötetben is megjelentek, róla pedig Koltay Gábor írt Szörényi-Bródy, 1980-ban megjelent kötetében, Vámos Miklós a Ha én Bródy volnék (1994) című könyvében.

Bródy János és Szörényi levente írta az Illés zenekarban az első magyar nyelvű rockdalokat. Első négyszámos kislemezüktől számítják a magyar rockzene történetét. Az utcán című dalban sikerült addig szokatlan módon megfogalmazni egy életérzést. A hozzá közel álló számok közül kiemelte a Ne gondold, az 1968-as táncdalfesztiválon taroló Amikor én még kissrác voltam című számokat, és az "Illések és pofonok" című nagylemezt.

A 60-as évek végén keletkezett a Ha én rózsa volnék, amely miatt a Jelbeszéd című lemezt betiltották. A Fonográf-időkből a Dal az ártatlanságról, Az első villamos, A show folytatódik című dalra, az FG4 és az Edison albumra emlékszik szívesen. Az Edison Magyarországon készítésekor kinyomozta, hogy Edison 1911-ben valóban itt járt, és tőle származik a refrénben megfogalmazott: "Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki, és nem is akarja megtanulni" mondat.

A 70-es évektől Koncz Zsuzsa majdnem minden lemezének ő volt a szövegírója. Akkor kezdődött máig tartó barátsága, művészi kapcsolata Halász Jutkával is - legsikeresebb dalainak ő a szerzője. Bródy írta a Ne várd a májust (Zorán száma) és az Omega Lénáját is.

Azt mondja: a saját magának írott dalokkal tudja a legjobban kifejezni magát. "Ez nem jelenti azt, hogy ne tekintenék nagy tisztelettel az összes zeneszerzőre és előadóművészre, akivel együttműködtem" - fogalmazott. A Szörényi-testvérek és az Illés-együttes minden tagja mellett megemlítette a Fonográfból Tolcsvay Lászlót, Móricz Mihályt és Németh Oszkárt, máig jó barátait.

A zene mellett színházi feladatokat vállalt. Zenét, szöveget írt, vagy szerepelt a darabokban. A legjelentősebb az 1983-ban bemutatott István a király volt - vélekedik. Kiemelte a Volt egyszer egy csapat című legutóbbi színpadi művét, amelyet a világhírű Andrew Lloyd Webberrel közösen írt. A darabot ma is játsszák a Madách Színházban.

Bródy, Illésék egykori "szócsöve" úgy látja: "Ma már nem a dalszövegekbe szorul a politikai mondanivaló, szabad országban élünk, mindenki azt mond, amit akar. Néha az az érzésem, hogy a hazugságok hálójába gabalyodva ugyanolyan nehéz megtalálni az igazságot, mint amikor csak a sorok között lehetett üzenni".

Szabad idejét négy gyermekével tölti legszívesebben, a legidősebb 21, a legkisebb kétéves. Figyeli a mai zenét, több zenei szervezetben képviseli a zenésztársadalmat. Úgy véli: a könnyűzene a showbizniszt és a szórakoztatást szolgálja, de vannak izgalmas alternatív produkciók, amelyek biztosítják a magyar zene magas színvonalának fennmaradását.

A műfaj szerinte irodalmi, zenei iparművészet, amelyben a tehetséges és jó szándékú iparosok nehezen választhatók el a magas művészi hőfokon alkotó egyéniségektől. Sokat tett azért, hogy a rockzenét és művelőit a magyar kultúra részének tekintsék, s meggyőződéssel vallja, hogy a magyar könnyűzenét világszínvonalú.

Nemrégiben jelent meg Bródy képes-kottás dalos könyve, az összes dalszövegét időrendben tartalmazó kötete, és egy koncert DVD-je. Több magas kitüntetés között magáénak mondhatja a Liszt-díjat, Huszka Jenő díjat, Fényes Szabolcs díjat, no meg az Illés együttessel elnyert Kossuth-díjat, s a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, amellyel idén tüntették ki.

Zenekarok

Diszkográfia

Dalszövegek

Képek Színházi és filmes munkái

Gitár Akkordok/Tabok

Zene