football2006 - G-Portál

AJÁNLOM AZ OLDALT

Menü

Animációk

Életrajzok

Fórum

Fórumom

Tunézia

Ország- és futballtörténelem

Észak-Afrikai ország, a Földközi-tenger partjánál. Területén már az i. e. 12. században felbukkantak a föníciaiak, háromszáz évvel később itt alakult ki Karthago, amely az i. e. 5. század végén a Földközi-tenger nyugati medencéjének legerősebb tengeri hatalma volt. Később a Római Birodalom része volt, majd az arabok foglalták el. Az 1500-as évek elején a törökök vonták fennhatóságuk alá, majd Franciaország kényszerített védnökséget Tunéziára. 1957-ben kiáltották ki a köztársaságot, azóta a gazdasági reformok, a külföldi befektetők és az idegenforgalom révén az észak-afrikai térség egyik vezető gazdasági tényezője. A 163 ezer km2 területű országnak közel tíz millió lakosa van, fővárosa Tunisz, pénzneme a tunéziai dinár.

Afrika egyik futballnagyhatalma, amely a szoros francia fennhatóságnak köszönhette a sportág gyors megismerését és elterjedését. 1920-tól a függetlenségig az ottani bajnok, amely egy volt Francia Észak-Afrika regionális küzdelemsorozatai közül, a többi győztessel (az algíri, az oráni és a constantine-i, valamint a marokkói elsővel) megmérkőzhetett az észak-afrikai bajnoki címért. Az első független bajnokságot 1956-ban a CS Hamman-Lif nyerte, míg az első kupagyőzelem a Stade Tunisien sikerét hozta.

Szövetség neve:

Fédération Tunisienne de Football (FTF)

Alapítási éve:

1956

FIFA-tagság kelte:

1960

Címe:

Maison des Fédérations Sportives, Cité Olympique, 1003 Tunis, Tunisie

Telefonszáma:

00-216-71-233303

Telefaxszáma:

00-216-71-767929

Internetcíme:

www.ftf.org.tn

E-mailcíme:

directeur@ftf.org.tn

Elnök:

Hamouda Ben Ammar

Alelnök:

Mohieddine Baccar

Főtitkár:

Amor Darragi

Szövetségi kapitány:

Roger Lemerre

Válogatott szerelése:

piros mez, fehér nadrág, piros sportszár

Az eddigi félszáz tunéziai bajnokság alapján az ország legsikeresebb klubja a 19 elsőséget bezsebelt Espérance, amely szerte a kontinensen nagy elismertségnek örvend. A tuniszi sztárcsapat hét zsinórban megnyerte pontvadászat után, tavaly nagy meglepetésre csak a második helyre szorult a CS Sfaxien jóvoltából. A sfaxi egyletnek az volt a hetedik elsősége, ugyanennyit ünnepelhetett az Etoile du Sahel, míg a Club Africain vitrinjét kilenc bajnoki aranyérem ékesíti. Az országos kupasorozatban szintén fenti egyesületek a meghatározók, a Club Africain 11, az Espérance kilenc, az Etoile du Sahel pedig hét sikerrel áll a rangsor élén. A tunéziai klubok a nemzetközi porondon is kitettek magukért, a három legrangosabb sorozatban tíz elsőséget gyűjtöttek. A bajnokok között 1991-ben a Club Africain, 1994-ben az Espérance, a kupagyőztesek vetélkedésében 1988-ban a CA Bizerte, 1997-ben és 2003-ban az Etoile du Sahel, 1998-ban az Espérance, míg a CAF sorozatában 1995-ben és 1999-ben az Etoile du Sahel, 1997-ben az Espérance, 1998-ban a CS Sfaxien győzött.

A tunéziai válogatott azon kevés afrikai ország közé tartozik, amelyik már többször szerepelt világbajnokságon, így az sem meglepő, hogy a nemzeti tizenegy a kontinensbajnokságon is sikeresen szerepelt. Két elveszített döntő után (1965, 1996) két éve célba ért a piros-fehér mezes nemzeti együttes, 2004-ben aranyérmes lett. Az Afrika-kupa örökranglistáján a 11 sorozaton indult Tunézia jelenleg a tizedik helyet foglalja el.

Vb-történet

Az egyetlen afrikai vb-résztvevő lesz Németországban, amely számára nem újdonság a legrangosabb viadalon való szereplés. A tunéziaiaknak először 1978-ban sikerült kvalifikálniuk magukat, és az argentínai tornán rögtön hatalmas szenzációt is okoztak, hiszen első találkozójukon 3-1-re legyőzték Mexikó válogatottját - ez volt a fekete kontinens első győzelme a világbajnokságok történetében.

A Rosarióban lejátszott összecsapáson a szünetben még az észak-afrikaiak vezettek 1-0-ra, köszönhetően egy tizenegyesgólnak, de a második játékrészben a tunéziaiak fordítani tudtak, és végül 3-1-re diadalmaskodtak.

1978. június 2., Rosario:
Tunézia - Mexikó 3-1 (0-1)
Rosario Central-stadion, 25 000 néző
vezette: Gordon (skót)
Tunézia: Naili - Duieb, Dzsebali, Dzsendubi, Kabi - Gommid, Tarak, Agrebi - Témim (Labidi, 88.), Akid, Ben Aziza (Karui, 81.). Szövetségi kapitány: Setali.
Mexikó: Pillar-Reyes - Martínez, Tena, Ramos, Vásquez Ayala - Cuéllar, De la Torre, Mendizábal (Lugo, 67.) - Isiordia, Rangel, H. Sánchez. Szövetségi kapitány: Roca.
gól: Kabi (55.), Gommid (79.), Duieb (87.), illetve Vásquez Ayala (45. - 11-esből)

A következő mérkőzésen csak 1-0-ra kaptak ki az előző világtalálkozó bronzérmesétől, Lengyelországtól, majd utolsó fellépésükön gól nélküli döntetlenre végeztek a címvédő NSZK-val. A tunéziaiak ha legyőzik a nyugatnémeteket, továbbmehettek volna a csoportból, de így "csak" harmadikok lettek, és kiestek - de összességében a világbajnokság egyik pozitív meglepetését okozták.

Ezt azóta sem sikerült megismételni, és 1978 után húsz éven keresztül a világbajnokságra sem tudta kvalifikálni magát a gárda. Legközelebb 1998-ban voltak ott a vébén az észak-afrikaiak, amikor Angliával, Kolumbiával és Romániával kerültek egy csoportba. A háromoroszlánosoktól 2-0-ra, a dél-amerikaiaktól 1-0-ra kaptak ki, és bár utolsó mérkőzésükön 1-1-et játszottak a románokkal, ráadásul egészen a 72. percig vezettek is, az utolsók lettek csoportjukban.

A legutóbbi világbajnokságra is sikerült kvalifikálniuk magukat, és megint csak egy döntetlenre voltak képesek, amit Belgium ellen értek el. Ám mivel előtte Oroszországtól, utána pedig a rendező Japántól kaptak ki 2-0-ra, így aztán ismét az utolsó hely lett az övék.

Játékoskeret

A 2004-es kontinensbajnok meglehetősen kiegyenlített kerettel rendelkezik, a világbajnoki selejtezőkön szerepelt csapat a hazai pályán Afrika-kupát nyert együttesre épül - a győztesek közül csupán a harmadik számú kapus, Kaled Azeiez nem lépett pályára a kvalifikációs sorozatban.

Ugyanakkor az is igaz, hogy egyetlen olyan futballista sem akadt, aki mindegyik selejtezőn szerepelt volna, és olyan is csak kettő van, aki csupán egy találkozóról hiányzott: Dzsavar Mnari és Raidi Dzsaidi egyaránt a Kenya elleni idegenbeli összecsapást hagyta ki.

A keretben több honosított labdarúgó is található: José Clayton és Francileudo Santos (mint a nevük is mutatja) brazil származásúak, de Csuki Ben Szada a francia U17-es válogatottal 2001-ben még világbajnokságot is nyert, Karim Esszediri Norvégiában látta meg a napvilágot, és Alaeddin Jahia is volt korosztályos francia válogatott.

A fő gólfelelős természetesen Santos volt, aki hat találatot szerzett (de ebből négyet egyetlen mérkőzésen ért el), és meglepően gólerősek voltak a védők: Clayton négyszer, Karim Hagui kétszer, Visszem Abdi pedig egyszer volt eredményes a hátvédek közül.

név poszt szül. idő klub sel. gól

Abdi, Visszem hátvéd 1979. ápr. 2. CS Sfaxien 2 1

Ajari, Anisz hátvéd 1982. febr. 16. Samsunspor 2 -

Badra, Kaled hátvéd 1973. ápr. 8. Espérance Tunis 4 -

Ben Asur, Szlim közép. 1981. szept. 8. Vitória Guimaraes 6 -

Ben Szada, Csuki közép. 1984. júl. 1. SC Bastia 4 -

Ben Uanesz, Raduan csatár 1980. ápr. 28. US Monastir 1 -

Braham, Nazsed csatár 1977. máj. 20. Eintracht Trier 2 1

Buazizi, Riad közép. 1973. ápr. 8. Erciyesspor 7 -

Bumnizsel, Ali kapus 1966. ápr. 13. Club Africain 8 -

Busszaidi, Anisz hátvéd 1981. ápr. 10. Metalurh Doneck 1 -

Clayton, José hátvéd 1974. márc. 21. Al-Szadd 8 4

Csedli, Adel közép. 1976. szept. 16. 1. FC Nürnberg 8 2

Dzsaidi, Radi hátvéd 1975. aug. 30. Bolton Wanderers 9 -

Dzsaziri, Ziad csatár 1978. júl. 12. ES Troyes 5 1

Dzsedidi, Mohamed csatár 1978. szept. 19. Etoile du Sahel 2 -

Dzsoma, Isszam csatár 1984. jan. 28. RC Lens 4 1

Esszediri, Karim közép. 1979. júl. 29. Rosenborg BK 2 -

Fadel, Kaled kapus 1976. szept. 29. Erciyesspor 2 -

Gemamdia, Haikel csatár 1981. dec. 22. RC Strasbourg 4 3

Godban, Kaesz közép. 1976. jan. 7. Samsunspor 7 2

Hagui, Karim hátvéd 1984. jan. 20. RC Strasbourg 7 2

Jahia, Alaeddin hátvéd 1981. szept. 26. AS Saint-Etienne 4 -

Madebi, Imed csatár 1976. márc. 22. FC Nantes 1 -

Mnari, Dzsavar közép. 1976. nov. 8. 1. FC Nürnberg 9 -

Nafti, Mehdi közép. 1978. nov. 28. Birmingham City 5 1

Namusi, Hamed közép. 1984. febr. 14. Rangers FC 3 -

Santos, Francileudo csatár 1979. márc. 20. Toulouse FC 7 6

Szaidi, Karim hátvéd 1983. márc. 24. Feyenoord 2 -

Szgajer, Vadzsih közép. 1978. aug. 7. Espérance Tunis 2 -

Trabelszi, Hatem hátvéd 1977. nov. 25. Ajax Amsterdam 6 -

Traui, Madzsid közép. 1983. dec. 13. Etoile du Sahel 1 -

Zituni, Ali csatár 1981. jan. 11. Espérance Tunis 5 1

Szövetségi kapitány: Roger Lemerre

Sztárok voltak, vannak, lesznek

Ali Bumnizsel

Menzel Szealihban született, és 22 esztendős korában került Franciaországba (mindez még 1988-ban történt!), ahol az FC Gueugnon portása lett, de sokáig nem védett. Kölcsönadták tehát az AS Nancynak, amelynek színeiben bemutatkozhatott az élvonalban, és ennek köszönhetően 1991-ben a tunéziai válogatottban is. Egy évre rá visszakerült a Gueugnonhoz, és öt éven keresztül az első számú portásnak számított az egyesületnél, de csak egy idényt töltött a legjobbak között. A válogatottban is a tartaléksorra volt kárhoztatva Csokri el-Uaer mögött, és ez akkor sem változott, amikor Bumnizsel az SC Bastiához szerződött. Sőt, Korzikán is éveken keresztül a kispadon ücsörgött, és bár az 1998-as Afrika-kupán végig ő védett, hosszú időn keresztül csak egy-egy alkalommal vetették be. A legutóbbi világbajnokságon aztán El-Uaer visszavonulása miatt a tunéziai csapat első számú kapusa lett, és 2004-ben a hazai rendezésű kontinensviadalon élete legnagyobb sikerét érte el. 2004 nyarán hazatért Franciaországból, és azóta a Club Africain kapusa. 15 esztendő alatt alig több mint ötven válogatottságot szedett össze.

Francileudo Santos

Brazília Zé Doca nevű településén született, és mint minden brazil srác, ő is futballal töltötte gyermekkorát. Még csak 15 esztendős volt, amikor a belga Standard Liege tehetségkutatói felfigyeltek rá, és magukkal hozták Európába. Santos két éven keresztül futballozott a belga csapat ifistái között, sőt, az 1997-98-as idényben öt alkalommal a felnőttek között is pályára léphetett, ám 1998 nyarán, még mindig csak 19 esztendősen, elfogadta a tunéziai Etoile du Sahel ajánlatát. Afrikában rögtön bedobták a mély vízbe, de Santos élni tudott a lehetőséggel, és a klub első számú góllövője lett. Az 1998-99-es idényben 18, a következő pontvadászatban pedig 14 találatot ért el, de bajnokságot egyszer sem tudott nyerni. Első tunéziai idényében a francia Jean Fernandez volt az edzője, aki emlékezett a csatárra, és amikor az FC Sochaux mestere lett, 2000 nyarán leigazolta Santost. A brazil futballista bemutatkozása jobban nem is sikerülhetett volna új csapatában, hiszen a gall másodosztályban rögtön az első meccsén gólt szerzett, és a 2000-2001-es szezonban ellenállhatatlanul futballozott: 21 góllal a Division 2 gólkirálya lett, és őt választották a divízió legjobb játékosának. A csapat feljutott az élvonalba, a drukkerek pedig sokat vártak Santostól, aki azonban első Ligue 1-es idényében mindössze egy gólra volt képes. A következő pontvadászatban már nyolcszor vette be az ellenfelek hálóját, azt követően pedig 14 gólig jutott, miközben az UEFA-kupában pedig háromszor volt eredményes. A szövetségi kapitánynak, Roger Lemerre-nek sikerült meggyőznie arról, hogy vegye fel a tunéziai állampolgárságot, és ezzel mindenki jól járt. Santos közvetlenül a 2004-es kontinensviadal előtt, a Benin elleni barátságos meccsen mutatkozott be a válogatottban, természetesen góllal, az Afrika-kupán pedig négy alkalommal volt eredményes, amivel gólkirályi címet szerzett. Tavaly nyáron otthagyta az FC Sochaux-t, és a Toulouse FC játékosa lett.

Csuki Ben Szada

Tizenévesen az egyik legnagyobb francia tehetségnek tartották, 2001-ben tagja volt az U17-es világbajnokságot nyert gall válogatottnak - de most a tunéziaiakkal szerepelhet a felnőttek vébéjén. Korzikán született tunéziai szülők gyermekeként, és az SC Bastiában kezdte pályafutását, sőt, ma is ott futballozik. Alig múlt 17 esztendős, amikor bemutatkozott a Ligue 1-ben, 2001 augusztusában az Olympique Lyon debütált, de abban az idényben ezen kívül már csak egy találkozón szerepelt. A következő pontvadászatban viszont 21 alkalommal vetették be, és három gólt ért el, akárcsak a 2003-2004-es idényben. Időközben a francia U21-es válogatottban is bemutatkozott, és akkor még visszautasította a tunéziaiak felkérését - tavaly nyáron viszont nem mondott nemet, és így a Konföderációs Kupán bemutatkozott Tunézia színeiben. A Bastia időközben kiesett a legjobbak közül, és Ben Szada jelenleg a Ligue 2-ben futballozik, ráadásul eddig ebben a pontvadászatban egyszer sem talált be - ennek ellenére Roger Lemerre bízik benne.