Vb-történet

•  Csehország
•  Pavel Nedved

Az ország Csehország elnevezés alatt először szerepel a világbajnokságon, de a csehszlovák nemzeti tizenegy már letette a névjegyét a sportág legrangosabb viadalán. Rögtön első nekifutásra egészen a döntőig jutott az együttes: az 1934-es világbajnokságon az akkoriban a világ egyik legjobb kapusának számító Frantisek Planicka vezérletével a csehszlovákok először Romániát verték ki, majd a svájciak ellen diadalmaskodtak, az elődöntőben pedig Németország ellen nyertek. A fináléban az olasz válogatott volt az ellenfél, és a csehszlovákoknak a második félidő közepén sikerült megszerezniük a vezetést Antonin Puc révén. A taljánok kilenc perccel a lefújás előtt egyenlítettek, és a hosszabbítás során a győzelmet is sikerült megszerezniük, de a csehszlovák együttes büszke lehetett teljesítményére.

1934. június 10.
Olaszország - Csehszlovákia 2-1 (0-0, 1-1, 2-1)
Róma, PNF-stadion, 45 000 néző
v.: Eklind (svéd)
Olaszország: Combi - Monzeglio, Allemandi - Ferraris IV, Monti, Bertolini - Guaita, Meazza, Schiavio, Ferrari, Orsi
Szövetségi kapitány: Pozzo
Csehszlovákia: Plánicka - Zenisek, Ctyroky - Kostálek, Cambal, Krcil - Junek, Svoboda, Sobotka, Nejedly, Puc
Szövetségi kapitány: Petru
gól: Orsi (81.), Schiavio (95.), illetve Puc (71.).

Szövetség neve:	Ceskomoravsky Fotbalovy Svaz (CMFS).
Alapítási éve:	1901.
FIFA-tagság kelte:	1907 (1994).
Címe:	Diskarska 100, P. O. Box 11, 16 017 Praha 6, Czech Republic.
Telefonszáma:	00-420-2-33029111.
Telefaxszáma:	00-420-2-33353107.
Internetcíme:	www.fotbal.cz
E-mailcíme:	cmfs@fotbal.cz
Elnök:	Pavel Mokry.
Alelnök:	Vlastimil Kostal.
Főtitkár:	Petr Fousek.
Szövetségi kapitány:	Karel Brückner.
Válogatott szerelése:	piros mez, fehér nadrág, kék sportszár.

Négy évvel később rögtön egy hosszabbításos összecsapással kezdték vb-szereplésüket, a nyolcaddöntőben csak a ráadásban tudták legyőzni Hollandiát. Ezt a brazilok elleni, drámai találkozó követte, amely nem is dőlt el 120 perc alatt - a végeredmény 1-1 lett, és az összecsapást meg kellett ismételni, immár a megsérült Planicka nélkül, és az újabb találkozón a selecao bizonyult jobbnak.

Az 1950-es vébét a legtöbb európai országhoz hasonlóan a csehszlovákok kihagyták, 1954-ben pedig nem sikerült továbblépniük a csoportból. 1958-ban azonos pontszámmal végeztek az északírekkel, és akkoriban a gólkülönbség még nem dönthetett a továbbjutásról (pedig a csehszlovákok ebből a szempontból jobban álltak), és a playoffban az északírek 2-1-re nyerni tudtak.

Az 1962-es vébére tehát azzal a céllal utazott ki a gárda, hogy jó lenne továbbjutni a csoportból, és ezt alaposan túlteljesítette a csapat. A mexikóiakat és a spanyolokat megelőzve jutott a legjobb nyolc közé az együttes, ahol a magyarok elleni nem kis mázlival ment tovább: a kapuban Viliam Schrojf mindent védett, a játékvezető pedig nem adta meg Tichy Lajos szabályosnak tűnő gólját, mondván, a labda a gólvonalon, és nem mögötte pattant le.

Josef Masopusték aztán az elődöntőben már könnyebben nyertek a jugoszlávok ellen, és így történetük során másodszor döntőt játszhattak. Sőt, 1934-hez hasonlóan megint vezetést szereztek a fináléban, hogy a címvédő brazilok a sérült Pelé nélkül is fordítsanak, és végül 3-1-re megnyerjék a találkozót.

1962. június 17.
Brazília - Csehszlovákia 3-1 (1-1)
Santiago, Nacional-stadion, 69 000 néző
v.: Latisev (szovjet)
Brazília: Gilmar - D. Santos, Mauro, Zózimo, N. Santos - Zito, Didi, Zagalo - Garrincha, Vavá, Amarildo
Szövetségi kapitány: Moreira
Csehszlovákia: Schrojf - Tichy, Popluhár, Pluskal, Novák - Kvasnák, Masopust - Pospichal, Scherer, Kadraba, Jelinek
Szövetségi kapitány: Vytlacil
gól: Amarildo (17.), Zito (68.), Vavá (77.), illetve Masopust (15.).

A következő vébére nem sikerült kijutnia a csapatnak, de 1970-ben már megint ott volt a sportág seregszemléjén, azonban utolsó lett a csoportjában - igaz, a torna egyik legtöbbet emlegetett eseménye a csehszlovákok egyik mérkőzésén történt, amikor Pelé a félpályáról próbálta átemelni Ivo Viktor kapust.

1974-ben és 1978-ban a csehszlovákok csak a televízión keresztül nézhették a vébét (ami már csak azért is érdekes, mert menet közben 1976-ban Európa-bajnokok lettek), és 1982-ban sem sikerült továbbjutniuk a csoportjukból. Igaz, akkor legalább ott voltak a mezőnyben, mert mindez 1986-ban megint nem jött össze.

Az 1990-es tornán már nem Csehszlovákia, hanem Cseh és Szlovák SZK néven szerepelt a csapat, nem is rosszul: a csoportmérkőzések során Ausztria és az Egyesült Államok legyőzésének köszönhetően összejött a továbbjutás, majd a második körben Tomás Skuhravy mesterhármasának köszönhetően 4-1-verték a torna meglepetéscsapatát, Costa Ricát.

A negyeddöntőben aztán a későbbi győztes NSZK megálljt parancsolt a gárdának, és ezt követően az önálló Csehország rendre elbukta a világbajnoki kvalifikációt - a legutóbbi vébé előtt például a pótselejtezőn esett ki Belgium ellen.

Vb-selejtező

A csehek nemzeti csapata a sorsoláskor az első, héttagú csoportban kapott helyet, Karel Brückner együttesének Romániával, Hollandiával, Andorrával, Örményországgal, Finnországgal és Macedóniával kellett szembeszállnia a csoportelsőségért. A listából kiderül, azonos súlycsoportban csak egy válogatott volt Csehországgal, a holland - de Finnország és Románia sem éppen lebecsülendő ellenfél, ha éppen jó passzban van.

A "kicsiket" Tomás Rosickyék ennek megfelelően magabiztosan verték oda-vissza, az örmények ellen mindkét találkozón három gól volt a különbség a két csapat között, Macedóniát egy hatossal küldték haza Teplicéből (idegenben "csak" 2-0-s győzelem született), a legnagyobb verést pedig természetesen Andorra kapta, a miniállam együttesének védelmét két mérkőzésen 12-szer törte meg az Európa egyik legjobb játékoskeretével rendelkező cseh válogatott. Szóltunk a fentiekben a finnekről is, akik azonban ebben a selejtezősorozatban nem remekeltek, bár Csehországban azért kellően megizzasztották Karel Brückner legénységét. Idegenben meglepetésre 3-1-ről tudtak felállni, ám pár perccel a vége előtt Vratislav Lokvenc begyötörte a hazaiak győztes gólját. Helsinkiben már sokkal simább mérkőzést láthatott a finn publikum, a csehek 3-0-s győzelemmel tértek haza a skandináv túráról.

A világbajnoki szereplésért tehát gyakorlatilag három válogatott küzdött a csoportban, a közép-európaiak mellett a hollandok és a románok voltak esélyesek az első két hely valamelyikének megszerzésére, nézzük tehát a rangadókat! A csehek rögtön az első fordulóban Amszterdamba látogattak, hogy a jelentősen megfiatalított hollandokkal meccseljenek - megjegyzendő, hogy az Európa-bajnokság után Brückner is átalakította keretét, kissé elnagyoltan azt mondhatjuk, hogy a válogatottat a 2002-es U21-es Eb-t nyert fiatalok és az 1990-es évekből megmaradt veteránok alkotják. Rossz előjel lehetett a vendégek számára, hogy az Eb után a válogatottól (elvileg) visszavonult Pavel Nedved mellett sérülés miatt Tomás Galásek és Vladimír Smicer is hiányzott, és Marco van Basten csikócsapata le is gyűrte a látogatókat, 0-2 lett a végeredmény a csehek szempontjából.

A második fordulóban is rangadóra került sor, az a Románia látogatott Prágába, amellyel az önálló Csehország létrejötte óta még nem játszott mérkőzést a válogatott. Ez az összecsapás már jobban végződött, mint az előző, hiszen Jan Koller tizenegyesből szerzett találatával a házigazdák 1-0-ra nyertek.

Legközelebb a kilencedik körben találkozott a két csapat - addigra már körvonalazódott, hogy a románoknak csak egy győzelemmel maradt volna esélyük a második helyre. Némi meglepetésre sikerült is felülmúlniuk az esélyesebb cseheket, Konstancában a Gheorghe Hagi stadionban Adrian Mutu duplájával 2-0-ra nyertek keleti szomszédaink.

Hollandiával a második összecsapásra a 11. fordulóban került sor. Rosickyék azonban a romániai vereség miatt valószínűleg akkor sem lehettek volna már csoportelsők, ha legyőzik az Oranjét, utóbbi gárdának pedig az jelentette a fő motivációt, hogy egy esetleges győzelemmel matematikailag is bebiztosíthatta világbajnoki szereplését. Csehország Koller és Lokvenc hiányában ismét nem tudta bevenni Edwin van der Sar kapuját, ellenben beszedett két gólt, így másodszor is vereséget szenvedett a németalföldiektől.

Mivel Románia kétszer is kikapott Hollandiától, nem forgott veszélyben a Brückner-gárda második helye, ami azonban csak a pótselejtező kiharcolásához volt elég. Miután az ősz mester látta, hogy ez a teljesítmény azért, ha a pótselejtezőre talán elég is lett volna, de a világbajnokságra semmiképpen nem, visszahívta a csapatba Nedvedet, aki sokadszori kérésre végül is engedett és visszatért a válogatottba.

A németországi szereplésért tehát a Juventus FC ászával megerősödött cseheknek Norvégiával kellett megküzdeniük. Oslóban Nedved vezérletével sikerült kiharcolni a győzelmet, Prágában a Toyota Arenában tehát már egy döntetlen is elég lett volna a vébére jutáshoz. Azonban a hazaiak semmit nem bíztak a véletlenre, a selejtezők során összesen hét gólt szerzett Rosicky találatával ismét 1-0-ra győztek.

Szövetségi kapitány

Az 1939. november 13-án született Karol Brückner játékosként nem futott be jelentős pályafutást: majdnem 20 éven keresztül futballozott az alacsonyabb osztályú Zelezárny Olomoucban, és csak utolsó szezonját töltötte élvonalbeli csapatban, az 1965-66-os bajnokságban a Baník Ostrava labdarúgója volt.

Visszavonulását követően egykori klubja mestere lett, és 1981-ben mutatkozhatott be az első osztályban, mégpedig a Zbrojovka Brno edzőjeként. Két évvel később átvette az élvonalból frissen kiesett Sigma Olomouc irányítását, és előbb feljuttatta a gárdát az elitbe, majd újoncként a hatodik helyet szerezte meg, amiért 1985-ben Csehszlovákiában őt választották meg az év edzőjének.

Újabb két év múlva már a csehszlovák utánpótlás-válogatott trénere lett, és a korosztályos Európa-bajnokságon a negyeddöntőig vezette az együttest. Ezután a ZVL Zilina, majd a TJ Vitkovice edzője volt, majd 1990-ben visszatért a Sigmához, és még nagyobb sikereket ért el: kétszer is dobogón végzett a csehszlovák pontvadászatban, az UEFA-kupa 1991-92-es kiírásában pedig negyeddöntőt játszhatott csapatával.

Edzette még a Petra Drnovicét, rövid ideig a szlovák Inter Bratislavát, hogy 1998-ban ismét a szövetség alkalmazza, mint a nagyválogatott pályaedzőjét, illetve az U21-es együttes edzőjét. Utóbbival 2000-ben ezüstérmet szerzett az Eb-n, majd Jozef Chovanec lemondását követően a nagyválogatott szövetségi kapitánya lett. Bátran nyúlt a fiatalokhoz, több focistát is beépített a csapatba a 2002-es, U21-es Európa-bajnok gárdából, ugyanakkor nagy fegyelmet követel játékosaitól.

Sztárok voltak, vannak, lesznek...

Karel Poborsky

A cseh labdarúgás történetében senki sem húzhatta fel nála többször a címeres mezt, a válogatott legrutinosabb tagja. Az SK Ceské Budejovicáben kezdte pályafutását, még a csehszlovák pontvadászatban mutatkozott be az 1991-92-es idényben. Abban a szezonban még nem szerzett gólt, de a következő pontvadászatban már hét találatig jutott. Már akkor meghívták a válogatottba, 1994 februárjában az önálló Csehország első hivatalos mérkőzésén debütált Törökország ellen. Egy szezont eltöltött a Viktoria Zizkovban is, majd 1995-ben a Slavia Prahához szerződött, amellyel az UEFA-kupa elődöntőjéig menetelt, és bajnoki címet szerzett. A nemzetközi futballközvélemény az 1996-os Európa-bajnokságon figyelt fel rá, elsősorban a portugálok ellen szerzett szenzációs, átemeléses gólja miatt. Az Eb után a Manchester United 5,1 millió eurónak megfelelő összeget fizetett érte, de a MU-ban nem tudott gyökeret verni, posztján ugyanis egy bizonyos David Beckham szerepelt. Két szezon alatt azért 32 bajnokin öt gólt ért el a Vörös Ördögöknél, majd 1998 nyarán 2,9 millió euróért a Benficába szerződött. Lisszabonban hamar visszanyerte remek formáját, szerepelt a 2000-es Eb-n, majd 2001 januárjában a Lazio csapott le rá. Másfél évig futballozott Rómában, mérsékelt sikerrel, így aztán 2002 nyarán hazatért a Sparta Prahába, amelynek sokáig a csapatkapitánya volt - ebben a szezonban azonban összekülönbözött a mesterrel, Jaroslav Hrebíkkel, ami miatt a másodosztályú Ceské Budejovicéhez "száműzték", és onnan akkor sem tért vissza, amikor Hrebíket menesztették. Ennek ellenére válogatottból továbbra is kiszoríthatatlannak számított, Brückner a másodosztályból is rendre meghívta a csapatba.

Tomás Rosicky

1980. októberében 4-én született Prágában, és a CKD Kompresory Praha nevű klubban ismerkedett meg a sportág alapjaival. A Sparta tehetségkutatói azonban hamar felfigyeltek rá, és még tizenévesen szerződtették. Rendszeresen pályára lépett a különböző korosztályos válogatottakban, és nem sokat kellett várni a felnőtt csapatban való bemutatkozására sem: már az 1998-99-es pontvadászatban pályára lépett három mérkőzés erejéig. A következő szezontól már meghatározó tagja volt a Spartának, 24 mérkőzésen öt gólt ért el, és 2000 februárjában a válogatottban is bemutatkozhatott. 2001 januárjában a Borussia Dortmund 25 millió márkát fizetett érte, és a féléves beilleszkedési időszak után a BVB-nak is vezéregyénisége lett. Időközben 2001-ben őt választották az év játékosának Csehországban (ilyen fiatalon korábban senki sem kapta meg ezt a címet), amit egy évvel később megismételt. Első teljes idényében a dortmundiaknál 30 találkozón öt gólt ért el, és bajnoki címhez segítette a csapatot. A következő szezonban sem futballozott rosszul, de később sok kritika érte, ráadásul egy sérülés miatt heteket kellett kihagynia. Ennek ellenére szerződést hosszabbított a Dortmundnál, amely anyagi nehézségei ellenére sem adta el - egészen mostanáig, mert a hírek szerint a vébé után az Atlético Madridban folytatja. A két évvel ezelőtti Eb-n kissé védekezőbb szerepkörben is egészen kiválóan futballozott.

Jan Polák

Az 1981. március 14-én született játékos tízéves korában került az 1. FC Boby Brno együtteséhez, és alig múlt 17 esztendős, amikor bemutatkozhatott a legjobbak között. Valóságos csodagyereknek számított, hiszen újabb egy év elteltével, 1999 áprilisában már a nagyválogatottban is pályára léphetett a lengyelek ellen. Klubjából akkoriban már kihagyhatatlannak számított, a különböző korosztályos válogatottakban is rendszeresen szerepelt: tagja volt a 2000-es Eb-n ezüstérmet szerzett utánpótlásgárdának, és pályára lépett a következő esztendőben a junior-világbajnokságon is. A 2002 nyarán megrendezett U21-es kontinensviadalon is szerepelt, és aranyérmet szerzett, többek között Milan Barossal, Tomás Hübschmannal, Zdenek Grygerával és Petr Cech-hel együtt. A következő idényt is Brnóban kezdte, de szezon közben leigazolta őt a Slovan Liberec, ahol csak lassan illeszkedett be a csapatba. Másfél évbe tellett, amíg ott is meghatározó játékos lett, így aztán hosszú időn keresztül nem szerepelt a nemzeti tizenegyben - tavaly februárban azonban góllal tért vissza, és azóta egyetlen összecsapást sem hagyott ki a válogatottban. Időközben 1,2 millió euróért megvette őt az 1. FC Nürnberg, és Polák a Bundesligában is megállta a helyét. Amolyan fregoliember a középpályán, védekező és támadó szerepkörben is megállja a helyét.

Játékoskeret

A csehek a norvégok elleni pótselejtező miatt összesen 14 mérkőzést játszottak a kvalifikációs sorozatban, és mindössze egyetlen labdarúgó akadt, aki mindegyik találkozón szerepelt. Tomás Ujfalusi ráadásul mind a 14 összecsapást végigjátszotta, vagyis egyetlen másodpercet sem mulasztott!

A selejtezők során alapember volt még a kapus Petr Cech, a hátvéd Zdenek Grygera, a középpályás Tomás Rosicky és Karel Poborsky, valamint a csatár Milan Baros - ők adták a gárda magját.

Ebből a körből Jan Koller csak súlyos sérülése miatt került ki, és nyilvánvalóan Pavel Nedved is kulcsfigura lett volna, ha végig a mester rendelkezésére áll. Karel Brückner szövetségi kapitány összesen 33 labdarúgót vetett be, és köztük hatan voltak, akik mindössze egyetlen találkozón szerepeltek - de közülük a cserekapus Jaromír Blazek, a hátvéd Pavel Mares és középpályás David Jarolím a világbajnoki keretbe is bekerült.

Ami a gólszerzőket illeti, Koller még úgy is a kvalifikációs sorozat házi gólkirálya lett, hogy mindössze nyolc összecsapáson szerepelt - ezeken kilenc találatot ért el. Csak kettővel maradt el tőle Poborsky, és jellemző, hogy Vratislav Lokvenc körülbelül feleannyi percet a pályán töltve is ugyanannyiszor volt eredményes, mint Baros, akinek az Európa-bajnokság óta nem nagyon megy a játék.

név	poszt	szül. idő	klub	sel.	gól
Baros, Milan	csatár	1981. okt. 28.	Aston Villa	12	5
Blazek, Jaromír	kapus	1972. dec. 29.	Sparta Praha	1	-
Bolf, René	hátvéd	1974. febr. 25.	AJ Auxerre	6	-
Cech, Petr	kapus	1982. máj. 20.	Chelsea FC	13	-
Galásek, Tomás	középp.	1973. jan. 15.	Ajax Amsterdam	9	1
Grygera, Zdenek	hátvéd	1980. máj. 14.	Ajax Amsterdam	11	-
Heinz, Marek	csatár	1977. aug. 4.	Galatasaray SK	9	2
Hübschman, Tomás	hátvéd	1981. szept. 4.	Sahtar Doneck	2	-
Jankulovski, Marek	középp.	1977. máj. 9.	AC Milan	9	1
Jarolim, David	középp.	1979. máj. 17.	Hamburger SV	1	-
Jarosík, Jirí	középp.	1977. okt. 27.	Birmingham City	4	-
Jiránek, Martin	hátvéd	1979. máj. 22.	Szpartak Moszkva	5	-
Jun, Tomás	csatár	1983. jan. 17.	Besiktas JK	7	1
Koller, Jan	csatár	1973. márc. 30.	Borussia Dortmund	8	9
Kovác, Radoslav	középp.	1979. nov. 27.	Szpartak Moszkva	4	-
Lokvenc, Vratislav	csatár	1973. szept. 27.	Red Bull Salzburg	7	5
Mares, Pavel	középp.	1976. jan. 18.	Zenit	1	-
Nedved, Pavel	középp.	1972. aug. 30.	Juventus FC	2	-
Plasil, Jaroslav	középp.	1982. jan. 5.	AS Monaco	5	-
Poborsky, Karel	középp.	1972. márc. 30.	SK Ceské Budejovice	11	-
Polák, Jan	középp.	1981. márc. 14.	1. FC Nürnberg	10	4
Pospech, Zdenek	hátvéd	1978. dec. 14.	Sparta Praha	1	-
Rosicky, Tomás	középp.	1980. okt. 4.	Borussia Dortmund	12	7
Rozehnal, David	hátvéd	1980. júl. 5.	Paris-SG	7	-
Sionko, Libor	középp.	1977. febr. 1.	FK Austria Wien	3	-
Sivok, Tomás	középp.	1983. szept. 15.	Sparta Praha	2	-
Skácel, Rudolf	középp.	1979. júl. 17.	Hearts FC	1	-
Smicer, Vladimír	középp.	1973. máj. 24.	Girondins Bordeaux	8	2
Stajner, Jirí	csatár	1976. máj. 27.	Hannover '96	3	-
Tyce, Roman	középp.	1977. máj. 7.	1860 München	2	-
Ujfalusi, Tomás	hátvéd	1978. márc. 24.	Fiorentina	14	-
Vachousek, Stepan	középp.	1979. júl. 26.	FK Austria Wien	5	-
Zelenka, Lukas	középp.	1979. okt. 5.	Vestel Manisaspor	1	-

Szövetségi kapitány: Karel Brückner.

Felkészülés a világbajnokságra

A csehek idei egyetlen felkészülési mérkőzése nem a legjobban sikerült, hiszen 2-2-es döntetlent értek el a törökökkel, igaz, azon az összecsapáson olyan alapemberek hiányoztak, mint Zdenek Grygera, Tomás Galásek, és természetesen az akkor még sérült Jan Koller. Karel Brückner szerencséjére azonban a Borussia Dortmund óriástermetű támadója a vébére felépült, és a jelek szerint a formájára sem lehet panasz, hiszen a Bundesliga utolsó fordulójában kétszer is eredményes volt a Bayern München ellen.

A csehek a vébéig még három felkészülési meccset játszanak, ám nem a legerősebb ellenfelekkel. Május 26-án Szaúd-Arábia ellen lépnek pályára, négy nappal később Costa Rica látogat Csehországba, június 3-án pedig Trinidad és Tobago lesz az ellenfél - ugyan mindhárom gárda kint lesz a vébén, de várhatóan mindegyiket a pofozógép szerepkörét tölti majd be.

Könnyen lehet egyébként, hogy a vébé előtt még változik a csehek kerete, mert bár Vladimír Smicer ott van a 23, benevezett focista között, de még mindig sérült, és ha nem épül fel a világbajnokság rajtjáig, akkor a helyére Libor Sionko vagy Rudolf Skácel ugorhat be.

Érdekesség, hogy sok cseh játékos vált klubot a vébé után: az már biztos, hogy Galásek az Ajax Amsterdamból az 1. FC Nürnbergbe szerződik, és hogy Tomás Rosicky nem a Borussia Dortmund, hanem az Atlético Madrid játékosa lesz, de azt nem tudni, hogy például Jan Kollernek melyik lesz az új csapata - egy jó vb-szerepléssel könnyebb lesz egy jó szerződést kiérdemelni.