Hajnal
Kéklaguna 2006.06.13. 20:03
Mikor a hajnal....
Mikor a hajnal,a sugarat várta,
S bíborköpenyét felölté magára...
Mikor két szép csillag
Ragyogott az égen,
S csillogott a harmat
A virág kelyhében...
Mikor langy szellő,tölté be a teret,
Akkor az angyalok..
Földre hoztak Téged.
S mikor szerteszállt,a kelő nap fénye,
S sugárzáport hintett
Az egész vidékre:
Eltűnt a hajnalpír,a csillag leszállott,
Elhagyta a harmat cseppje
A virágot,
S mindez a Tiéd lett,
Minden Hozzád tévedt,
Úgy szeretett minden
Már akkor is téged.
Piros lett az orcád,
Piros mint a hajnal,
Szemed fénye fölér
A hajnalcsillaggal;
Könnycseppé vált ebben
A harmat gyémántja,
Lágyabb a zephírnél
Ajkad suttogása.
Oh ha tudnád,hogy Én
Érted halok-élek,
Tán tudnál szeretni
Úgy,amint Én Téged!
|