1993-ban két Amerikát megjárt magyar ötlete nyomán néhány lelkes lovasember újjá alakította a nagyhagyományú Budapesti Polo klubot.

Rövid hányattatás után állandó helyet teremtettek a játék számára a Káli-medencében, Szentbékkállán, az egyik alapító tag, Dvoracsek György vezetésével a magyar pólósok.

1997-ben az első nemzetközi mérkőzés megrendezése óta itt nyílt rendszeres lehetőség az új játékosok csatlakozására, a játék elsajátítására, gyakorlására és hétvégenként klubmérkőzések lebonyolítására.

A lovaspóló szabályai

pólót eredetileg és alapvetően szabadtéren játsszák, kb. 300 yard (270 m) hosszú és 160-200 yard (150-180m) széles pályán. A kapukat, amelyek 8 yard (7.3 m) szélesek, a pálya két végén állítják fel.

Az indoor (fedett-pályás) pólót erre alkalmas arénákban, fedett lovardában játsszák, előnye, hogy nem függ az időjárástól, továbbá, hogy könnyebben áttekinthető, követhető, látványosabb a nézők számára. A pálya mérete a lehetőségektől függ, ideálisnak a 90 x 45 m-es pálya mondható.

Szabadtéren kb. 8 cm átmérőjű, és kb. 150g súlyú, préselt fából, vagy műanyagból készült labdát használnak. Az indoor-labda bőrből készült és felfújható, kb. 12 cm átmérőjű. Az ütő feje keményfából készül, a nyél bambusz vagy rugalmas műanyag, hossza 119-137 cm között változik, a hosszt a játékos a ló magasságához választja. Kötelező védőfelszerelés a sisak és a térdvédő, valamint a lovak lábát védő puha bandázs (fásli).

Bizonyos keretek között megengedett a másik játékos lóval és testtel történő leszorítása, "lelovaglása" (ride off), tilos azonban éles szögben nekirohanni az ellenfélnek vagy egyébként veszélyes módon játszani. Az indoor játék során a palánk használata, a "mandiner" megengedett, sőt éppen ez jelenti egyik érdekességét

Szabadtéren egy csapat 4 főből áll, arénában a pálya méretétől függően 2 vagy 3 főből. A meccs 7 perces részekből, "chukkerekből" áll, szabadtéren 4 vagy 6 chukkert, arénában 2 vagy 4 chukkert játszanak. Döntetlen állás esetén "hirtelen halál" dönt, vagyis az elsőként gólt elérő csapat győz.

A játékosokat tudásuk és eredményeik alapján -2-től +10-ig terjedő besorolás alapján értékelik (handicap vagy raiting); a magasabb handicap jobb játékost jelöl.

A modern pólóban a legjobbnak az argentin játékosokat (és lovakat) tartják.