SHAR PEI A shar pei szó jelentése „smirglibõr” vagy cápa bõr. Õsi kínai kutyafajta, a Kwun Tung tartományból származik. Már a Han dinasztia idejében (ie. 206–isz. 220) is ismerték. Ebbõl az idõbõl származó sírokban kis kerámiaszobrocskákat találtak, amelyek kétségtelenül ezt a kutyafajtát ábrázolják. Feltételezhetõ, hogy a fajta egy változata kb. 2000 évvel ezelõtt bukkant fel Tibetben vagy Kína északi részén.
Kína egész területén elterjedt. Mint a régmúlt idõkben minden fajtát, a shar peit is munkakutyaként használták. Kína középsõ területein vadászat, ház- és nyájõrzés volt a feladata. Az észak-kínai régióban élelmiszerforrásként is szerepelt, a bõrüket is feldolgozták. A dél-kínai területeken századunk elején – alkohollal és kábítószerekkel fokozva harci kedvét – kutyaviadalokban is használták.
Ez az egyedülálló durva tapintású, laza, szúrós bunda biztosította a shar pei „eredményes” részvételét kutyaviadalokban.
 Apropó, laza bõr. A fajta sorsa ékes példája a tenyésztõi divat tombolásának, túlkapásainak. Minél ráncosabb annál shar peisebb. Eljutottak odáig, hogy néhány hetes kiskutyákat már mûteni kellett, hogy egyáltalán lássanak. Szerencsére gyõzött a józan ész. A shar pei sztenderdjét néhány éve módosították. Ma már nem kívánatos a sok és laza bõr. Természetesen a fajta jellegzetességét megtartva kell törekedni az egészséges utódok tenyésztésére. Már hazánkban is látható e törekvés eredménye.
A Kínai Népköztársaság idején (1950-re) a kutyapopuláció szinte teljesen eltûnt, melynek oka egyrészt abban keresendõ, hogy a Kínai Kommunista Párt ebben az idõben súlyos adókat vetett ki minden kutyafajtára, másrészt a fajta a kutyaviadalokban sem volt már olyan kedvelt. Újkori megmentése akkor vette kezdetét, amikor két hong-kong-i tenyésztõ kezdett el foglalkozni a fajtával, Matgo Law (Down Homes kennel) és Chung (Jones kennel). Ha õk nem karolják fel a fajtát, akkor a shar pei ma már nem létezne. Munkájuknak köszönhetõen 1973-ban néhány shar pei eljutott az Egyesült Államokba. 1974-ben megalakult a Kínai Shar pei Klub. 1977-ben a Guiness Rekordok Könyvében a világ legritkább kutyafajtájaként szerepelt.
 A fajtán belül igen sok típus alakult ki. A nyugati part tenyésztõi megtartották az eredeti fajtastílust. Középnyugaton és keleten viszont különbözõ, sokkal ráncosabb típusokat tenyésztettek. Ma a regionális különbségek sokkal élesebbek, mint más fajtánál, pl. többféle szõrtípus is létezik. Európába elõször Németországba hozták be a shar peit 1979-ben.
Masszív, arányos, közepes méretû kutya. Egyedülálló formáját a fejét és a testét borító laza bõr adja. Egy shar pei kölyök ráncos, puha bõre minden embert simogatásra ingerel. A felnõtt kutyák belenõnek bõrükbe, csak a fejükön és a mar tájékán ráncosak. Fejük testarányaikhoz képest kissé nagy, pofájuk húsos, ráncos.
Szõrzete rövid, egyenes, meglehetõsen erõs és sörtés. Igen sokféle színvariáció létezik, lényeg, hogy egyszínû legyen. Megfelelõ színek: fekete, krém, sárgásbarna, vörösesbarna, vörös, coboly, barackszínû, csokoládé, kávészínû és kék. A shar pei lehet ún. felhígított színû, ami azt jelenti, hogy az orr, a körmök és a többi bõrpigmentáció azonos a szõr színével (pl. csokoládé szõr, csokoládé orral, körmökkel és pigmentációval). Máskülönben az orr fekete vagy téglaszínû.
 Jellegzetes a csau-csauéhoz hasonló lilásfekete vagy levendula színû nyelv és száj. Emellett a shap pei másik különlegessége a hát felett magasan hordott farok, amely általában valamelyik oldalra kunkorodik.
Intelligens, könnyen tanítható, megfontolt, ugyanakkor önálló, élénk kutya. Fejlett területvédõ ösztönnel rendelkezik, kitûnõ jelzõ- és õrzõkutya, amúgy nyugodt vérmérsékletû és magabiztos. Bizalmatlan és zárkózott az idegenekkel szemben, de határtalanul rajong családjáért, különösen a gyerekekért. A kölyökkutyák gyorsan beilleszkednek új gazdáik életébe. Az elsõ hetek nehézségei után már viszonylag hosszú idõre is egyedül hagyhatók, mert könnyen alkalmazkodnak a család napi ritmusához.
 Nagyon tiszta kutyafajta, a legtöbb kölyök már a „gyerekszobában” szobatiszta lesz. Többségük utál esõben sétálni, ugyanakkor az úszás örömet szerez számukra. Gazdag testbeszéddel rendelkezõ fajta. Csak egy személyt tekint abszolút fõnöknek, õt mindenhová követi, de a család többi tagját is odaadóan szereti. Mivel a fajta lehet makacs, önfejû, emberekkel szemben igen bizalmatlan és tartózkodó, a korai szocializáció és az alapvetõ tanítás nagyon fontos. A kölyökkutyát korán idegen emberekhez és kutyákhoz kell szoktatni, így elérhetjük, hogy kedvencünk kiegyensúlyozott, barátságos felnõtt kutyává fejlõdjön.
Kizárólag kertben tartani nem túl célszerû, mivel a bõrfelépítésük miatt nem képesek elviselni a szélsõséges idõjárási viszonyokat, valamint gyakrabban elõfordulnak allergiás megbetegedések. Kenneltartásra pedig kifejezetten alkalmatlanok. A shar pei egyáltalán nem öleb, hanem aktív és agilis partner a családban. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
