A  spontán öngyulladás a tüzhalál legtitokzatosabb fajtája. Vu Cseng XVI.
századi kinai iró egyik művében is találunk utalást e furcsa jelenségre: "Az
ég  különös  tűzzel  fogja  sujtani  az  embert.  Ez a tűz az ember testének
belsejében   fog   kitörni."   Dickens   Bleak   House  cimű  regénye  egyik
főszereplőjének,  Krooknak  a  halálát  is  öngyulladás  okozta: "Hívd ezt a
halált  bárhogy,  ahogy akarod ez a gonosz belsejében keletkezik, s nem más,
mint spontán égés."

   Dickens  azt  állitotta,  hogy  Krook  halálának  leírásakor  egy valóban
megtörtént  esetre  támaszkodott.  A  XIX. század egyik legismertebb spontán
öngyulladását McKenzie Booth, az Aberdeeni Egyetem professzora jegyezte fel.
A  tanár  egy  istálló  padlásán  megtekintette  egy  65  éves férfi részben
elszenesedett  hulláját.  Az  áldozat  elszenesedett  gerendákon  feküdt.  A
szakértők  nem találtak magyarázatot arra, hogy a tűz miért nem terjedt át a
férfi  melletti  szalmára  és  lécekre. A hulla helyzete arra utalt, hogy az
áldozat nem probálta, vagy nem tudta megfékezni a tüzet.

   A   XX.   században  a  legnagyobb  visszhangot  keltett  spontán  emberi
öngyulladás  1951.  julius  1-jén éjszaka történt. Mary Reeser egy bérházban
lakott  a  floridai  St.  Petersburgban. A tragikus haláleset utáni reggel a
bérház  tulajdonosnője  egy  levelet  akart  átadni  az  asszonynak.  Amikor
belépett  a  lakásba,  forró  levegő csapta meg. Mary öklömnyire zsugorodott
koponyája és elszenesedett csontváza a kárpitozott karosszékben feketéllett.
A villanyvezeték és a műanyag kapcsoló elolvadt, de az áldozattól körülbelül
30 centiméterre lévő papirok nem gyulladtak meg.

   A  szakértők szerint legalább 1000 Celsius fok feletti tűzben pusztult el
az   asszony.   1985  tavaszán  egy  lány  hátából  egy  cheshire-i  egyetem
folyosolyán  tört  ki  a  tűz.  "A  lány  minden  látható  előzmény  nélkül,
villámgyorsan gyulladt ki. Úgy látszott, hogy a tűz a testében keletkezett."
-  mondta az áldozat kolléganője a tűzoltoknak, akik nem tudták kideriteni a
gyulladás  okát.  1988-ban  John  Heymer nyugalmazott rendőr a New Scientist
magazinban  ismertetett  egy  titokzatos halálesetet. Az áldozatnak csupán a
koponyája, a lába és a zoknija maradt épen.

   Jenny  Randles  a  Fortean  Times  angol  folyóiratban elemezte a spontán
emberi  öngyulladás  néhány jellegzetességét: A hőmérséklet néhány másodperc
alatt  1000  fokra  emelkedik,  a  tűz  belülről kifelé terjed, a mellben, a
hasban,  a  mélyebben  lévő izmokban kezdődik, és általában nem terjed át az
áldozat  közelében  lévő  gyulékony anyagokra. Jenny Randles itt megemlíti a
sussexi  M.  Knight  esetét. A nő az ágyában hamuvá égett, de a lepedőbe nem
kapott  bele  a  tűz.  A  spontán  öngyulladás  okáról  számos  feltételezés
született. Egyesek égi büntetésnek tekintik.

   Mások  elektromágneses  jelenségnek  tartják  és a gömbvillámokkal hozzák
összefüggésbe.  Néhányan  azt  sem  tartják  kizártnak,  hogy az öngyulladás
tulajdonképpen a sejtekben lezajló biokémiai folyamatok eredménye.