Lovak... Olyan intelligens élőlények ők, akik nem egyszerű állatok, hanem évezredek óta társai az embernek. Amikor egy lovat szolgálatunkba fogadunk, örök felelősséget is vállalunk érte, hiszen teljesen kiszolgáltatott nekünk.

 " A ló előnye tenger, a bölcsnek ló való,

Mert lóvá tesz az ember és emberré tesz a ló"

Amikor az Úr a lovat akarta

megteremteni, így szólt a déli szélhez:

"Belőled akarok teremteni egy élőlényt

sűrösödj össze!"

És a szél összesűrösödött.

Gábriel arkangyal...kézbe vett

egy maroknyit az anyagból,

és átnyújtotta

az Úrnak aki pejt és

sárgát alkotott belőle,

miközben ezt mondta:

"Lónak nevezlek el...

te leszel a többi állat ura" 

\"Vad ménes akárhány, vad anyától ellett
Barangol a síkon Etel vize mellett.
Vemhedzik a kanca viharos széllángtól,
Fene táltos méntől, futozó villámtól.\"
/ Arany János/

(Köszi az idézetet Wilder:)

A pásztor könnyedén terel
maga előtt egy egész nyájat ,
A bika ellenkezés nélkül húzza
az ekét,a megülni kívánt
nemes ló gondolatait azonban
el kell lesned.Nem kell
semmi szamárságot elkövetni,
és nem szabad butaságot
követelni tőle.

 Kedveljük õket azért az örömért amelyet szereznek - mint  ahogy egykoron a szántóvetõ emberis kedvelte állatait. De nem csak emiatt szeretjük õket,mert a ló több mint szép. A szabadon vágtázóló lobogó sörényével maga az erõ,a büszkeség, a lendület.

 Álmodozásra késztetmert varázslatos".   

Már több ezer év óta szinte változatlanul tart az ember és a ló közötti valami egészen sajátos és egyedül álló viszony.A ló az ember számára egyrészt szinte elérhetetlen ,egyenesen mitikus lény.Másrészt azonban partner és barát és társ a mindennapi életben...

" Az üldözött ló

vad haragba nyargal..

bősz orrlyukát

dagasztja tűz-haragja."

 A ló: Önteltség nélküli nemes jellem; irigység nélküli barátság; hiúság nélküli szépség. Szolgálatra kész, mégsem szolga.

Minden nemesség a lótól származik.

"Ihon jün szárnyas lovon

szép piros hajnal,

Mosódik zablája fejér tajtékával,

Az ló fekete volt, de szebb Pegazusnál,

Orra likjábul tűz,

szemébül jün a halál."

Az ember sohasem érzi magát szabadabbnak, fennköltebbnek és boldogabbnak, mint lóháton.

     "S jött a kevély,lebegve járó 
      ukrajnai nemes tatár-ló
     jött, szállt ,akár a gondolat.
        A tagjai remegve ringtak ,
     vadul rohant mint a könnyű gímvad."

"A jó tréner meghallja,amit a lova mond neki,a nagy tréner,azt is,amit csak suttog."

"Van egy mondás, miszerint a lónak élveznie kell munkáját feladatának elvégzése közben, máskülönben sem a ló, sem a lovas nem lesz képes kitűnő teljesítményt nyújtani."  

"A lovak iránt érzett szeretetünk független a korunktól"

"Hová lenne a világ,ha nem léteznének a lovak,hogy értelmet adjanak neki?"

"S a ló után üldözve száll,
De lába lassú,gyors a mén,
Beérni őrült gondolat,
S ő mégis csak szalad,szalad"

"Puszták ezer bitang lova,
szélnél vadabb,és mind szabad,
mint habzó tengeren a hab."

"...az csak a ló.
Vékony lába,nagy serénye
Vágtatás az ügetése."

Kevés olyan ember akad,
aki nem szereti a lovakat.
Ez a hajlam látszólag
megalapozottá teszi
azt a hálát,mellyel
a nekünk oly sokrétű
szolgálatot tevő állatnak
tartozunk.

\" A Koránból

Al Borah el Nebevi el Serif-a prófétai szent ló

Már a világ teremtésénél külön fejezetet kapott a ló.Amint Allah, a
mohamedánok istene a lovat teremtette, így szólt a déli szélhez:
-Szeretnék egy lényt alkotni belőled.Ő segítené dicsőségre a hozzám
hűségeseket és félelme lenne ellenségeinek.
Samum, a déli szél így válaszolt:
-Hallgatlak uram és szolgállak!
-Vetkezd le szellemi anyagodat és válj megfogható testté-szólt Allah.A szél
szót fogadott és sűrű anyaggá vált.Jött ekkor Gábor arkangyal, maroknyit
vett az anyagból és átnyújtotta Allahnak, aki lelket lehelt belé,
aranyszínű lovat formált belőle, szólván:
-Lónak nevezlek, arabnak teremtettelek, a szélből formáltalak és
szerencséből szőttem a sörényedet.Repülni fogsz szárnyak nélkül, és a
legnemesebb leszel az állatok között.Én a te tulajdonosodat a te barátoddá
teszem.Híveimnek fényt és dicsőséget, ellenségeimnek kudarcot és félelmet
szerzel, hordozni fogod a rohamban az embert, aki engem áld és nevemet
dicsőíti.
Ezután megáldotta Allah a lovat, a szerencse és dicsőség jelével, a
csillaggal jelölte meg homlokát, majd leküldte a földre.A lovat azért
teremtette meg az ember előtt, hogy annak azonnal rendelkezésére
állhasson.\"

(Idézetetet küldte:Wilder)

••••   lovas közmondások   ••••