JOBBOLDALI POLITIKAI PÁRTOK

A Magyar Érdek Pártja (AMÉP): Az MDF-ből 1993. június elsején kizárt Király B. Izabella által szeptember elején alapított szélsőjobboldali párt. 1993. szeptember 7-én bontott zászlót, székhelye Abony. A párt vezetője szoros kapcsolatot alakított ki a hazai szkinhedek egyes csoportjaival.

Alkotmánypárt: 1905 nyarán alakutl a Szabadelvű Pártból kilépett képviselőkből,Andrássy Gyula gróf vezetésével. 1906-tól koalíciós kormányban volt a 48-as Függetlenségi Párttal és más pártokkal, 1910-ben a koalíciós kormány bukása után Andrássy feloszlatta a pártot.

Egyesült Felvidéki Magyar Párt: Csehszlovákiában 1936-ban jött létre Egyesült Magyar Párt néven Szüllő Géza ,Esterházy János gróf és Jaross Andor vezetésével az ottani Magyar Nemzeti Párt és a Keresztényszocialista Párt egyesüléséből. 1939-ben a párt képviselői meghívás alapján vonultak be a magyar parlamentbe . Később a párt tagjai az Imrédy vezetése alatt álló Magyar Megújulás Pártjához csatlakoztak.

Egyesült Keresztény Párt (Keresztény Gazdasági és Szociális Néppárt): A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából 1922 januárjában Wolff Károly vezetésével kilépett képviselők csoportjából alakult. Kezdetben Keresztény Nemzeti Egység Párt néven szerepelt. Később a Keresztényszocialista Párttal történt egybeolvadása után felvette a Keresztény Szociális (Gazdasági) Párt elnevezést. Az 1939. évi választásokon már Egyesült Keresztény Párt névvel indult és jutott be a parlamentbe. Mindvégig a kormányt támogatta.

Egyesült Kisgazdapárt (EKGP): Torgyán József 1991-es, majd 1992-es ismételt pártelnökké választása után a kormánypártiként megmaradt ún. "kisgazda 36-ok" parlamenti frakciója tagjainak nagyobb része lépett be az 1993. novemberére megszerveződött pártba. A formáció a Nemzeti Kisgazdapárt, valamint a konzervatív és történelmi kisgazdákat tömörítő pártok egy részének összevonásával jött létre. A kisgazda mozgalmakat és pártokat egyesíteni kívánó szervezet elnöke, Szabó János földművelésügyi miniszter, és valamennyi kisgazda miniszter, valamint államtitkár tagja lett a pártnak.

Egységes Párt (Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt): 1922 februárjában alakult olyképpen, hogy a nagyatádi-féle Kisgazdapárthoz csatlakoztak a konzervatív Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából kilépett képviselők és a volt Munkapárt , továbbá a Magyar Rendpárt és a Nemzeti Középpárt egyes tagjai. A párton belül rövidesen a konzervatív , nagybirtokos és nagytőkés érdekek jutottak túlsúlyra. 1932-ben Magyar Élet Pártja néven szervezték újjá. Mindvégig kormánypárt volt.

Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz): A felsőoktatási hallgatók politikailag aktív csoportjainak egy része a szakkollégiumi formában keresett és talált közéleti-politizálási lehetőséget. Radikális képviselőik 1988 március végén megalakították a Fideszt. Az újonnan alakult szervezetek közül a Fidesz volt az első, magát nyíltan politikai szervezetként határozta meg. Célként a politikailag aktív, radikális és reformer ifjúsági csoportok összefogását hirdették meg. Ezzel a Kádár-korszak egyedüli ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek kívánt politikai alternatívája lenni. Ifjúsági szervezetként a tagság felső korhatárát 35 évben határozták meg. Kezdetben a politikai küzdelem alapvető terepe a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) lett, amelyben a két szélső pólust a KISZ és a Fidesz jelentette. A szervezetben nem választottak elnököt, a kollektív vezetést a választmány látta el.A párt vezetését ügyvivő testület látta el, majd a párt 1993. áprilisi kongresszusán Orbán Viktor frakcióvezetőt választották pártelnökké. Ugyanekkor törölték el a tagfelvétel 35 éves felső korhatárát is. Az év során néhány, az MDF-ből kilépett-kizárt (ott liberálisként számon tartott) képviselő csatlakozott a frakcióhoz. A párt ún. alternatív csoportjának vezetői a konzervatív-tekintélyuralmi váltásra hivatkozva, 1993 őszén kiváltak a pártból. Fodor Gábor korábbi alelnök és további két képviselő (Molnár Péter, Ungár Klára) lemondott mandátumáról, majd 1994 januárjában bejelentették, hogy az SZDSZ jelöltjeként indulnak a választáson.

Fiatal Demokraták Szövetsége - Magyar Polgári Párt (Fidesz-MPP): A párton belüli viták lezárásaként a választások után távozott a Fideszből Hegedűs István és Szelényi Zsuzsa, akik korábban közvetíteni próbáltak a Fodor Gábor nevével fémjelzett ún. alternatív csoport és a pártvezetés között. Az előző másfél év kilépései után a párt vezetése egységes szemléletűvé vált, és az 1995. április végén megtartott kongresszusán a nevét is megváltoztatta. A Fidesz-Magyar Polgári Párt megnevezéssel nemcsak generációs mivoltával szakított véglegesen, hanem jelezte azt is, hogy a szabadon maradt jobbközép centrumpárt szerepét kívánja betölteni. A jobboldali integráló szerepben 1997 végére jelentős sikereket aratott. A KDNP-ből kiszorult kereszténydemokraták csatlakoztak a párthoz, és ezzel a FIDESZ a legnagyobb parlamenti ellenzéki párttá vált.

Független Kisgazda Párt ( Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrárpárt): 1930 októberében alakult újjá az Egységes Pártból Gaál Gaszton vezetésével kilépett s ellenzékbe vonult képviselőkből. Gaál Gaszton halála után Eckhardt Tibor vette át a párt irányítását. 1942-től a párt balszárnya Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével részt vett a háborúellenes , antifasiszta szervezkedésben. 1944 márciusában a párt illegalitásba kényszerült, s rövidesen csatlakozott az antifasiszta Magyar Fronthoz.

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom: Csongrád vármegyében, Szegeden alakult meg 2001. április 21-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). A mozgalom alapítói szegedi, hódmezővásárhelyi, budapesti, stuttgarti és szabadkai fiatalok voltak. Az alakulást több éves szervezés, kapcsolatkeresés előzte meg. A mozgalom székhelye és tagjainak kezdeti találkozóhelye a Ruzsa falu (Ruzsa Sándorék egykori búvóhelye) környékén található, Toroczkai László tulajdonát képező romos tanya volt.

Jobbik magyarországért Mozgalom: 2003 októberében alakult. Tagjai a MIÉP-ből léptek ki,mivel nem értettek egyet Csurka politikájával.A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetemisták és főiskolások által alapított ifjúsági szervezetből nőtt ki. Módszereit tekintve a JOBBIK radikális szervezet, politikai tevékenységük fókuszába a valós kérdéseket és az általuk valósnak tartott megoldásokat állították.2006-ban a MIÉP és a Kisgazdák egy részével megalakítják a Harmadik Út nevű szövetséget,hogy összefogva bekerüljenek a parlamentbe.Az eredmény lehangoló 2.2%.

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP):Az 1947-es választások legnagyobb ellenzéki pártjának, a Demokrata Néppártnak utódaként alakult 1989 májusában. A KDNP (újjá)alapításában aktívan részt vettek a DNP 1947 utáni parlamenti képviselői: az elnökké választott Keresztes Sándor, Varga László, Ugrin József és Kovács K. Zoltán.1990-ben az Antall-kormány népjóléti miniszterét, Surján Lászlót választották a párt elnökévé.Az 1995. január végén elnökké választott Giczy György és Füzessy Tibor ügyvezető elnök által képviselt radikális programot a párt parlamenti képviselőinek többsége nem tudta elfogadni.A konfliktusok elfajultak,1997 őszére a mérsékelt szárny kilépett a frakcióból, így megszűnt a párt önálló parlamenti frakciója. Az Antall-kormányban miniszteri tisztségeket viselő Surján-Latorcai-szárny megszervezte a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget, mely a FIDESZ-frakcióban kapott helyet.

Keresztény Földműves párt: 1919 augusztusában alakult sokorópátkai Szabó István és Rubinek Gyula vezetésével. 1919 novemberében egyesült a nagyatádi Szabó István-féle Kisgazdapárttal.

Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt: 1919 novemberében alakult a nagyatádi Szabó István vezette Kisgazdapártból és a Rubinek Gyula által vezetett Földműves Pártból. 1922 februárjában beolvadt az Egységes Pártba.

Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP): 1919 szeptemberében jött létre a Bethlen István által 1919 februárjában alapított Keresztény Nemzeti Egység Pártja és a Friedrich István által szervezett Keresztény Szociális (Gazdasági) Párt egyesüléséből. 1922 januárjában a párt felbomlott s két külön pártra szakadt. A párt eredeti nevét a Haller istván vezetése alatt álló csoport tartotta meg, míg a másik csoport Keresztény Nemzeti Egység Pártja néven szervezkedett Wolff Károly , Huszár Károly és Ernszt Sándor vezetése alatt.

Kisgazdapárt:  nagyatádi Szabó István pártja, mely 1909-ben jött létre Függetlenségi és 48-as kisgazdapárt néven. Ez 1919 januárjában Országos Kisgazda és Földműves Párt néven egyesült a nagybirtokosok Földműves Pártjával. 1919 augusztusában mindkét párt külön szervezkedett majd 1919 novemberében ismét egyesült. Később Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt néven beolvadt az Egységes Pártba. 1930 októberében Független Kisgazda Párt néven újjászervezték.

Konzervatív Párt, Gazdák és Polgárok Szövetsége (KOP): A Torgyán Józseffel szakító kisgazdák egy része megalakította a Konzervatív Kisgazdapártot. A szervezetet 1993 szeptemberében már a fenti néven jegyezték be Szeged székhellyel. A párt parlamenti képviselője Ugrin Emese alelnök, aki a KDNP frakciója után átmenetileg a Torgyán József vezette parlamenti csoportban is tevékenykedett. A szűkebb vezetés tagja Varga Csaba is, aki 1990-ben a Magyar Néppárt főtitkári tisztsége után egy ideig a Torgyán vezette FKGP-ben is működött.

Magyar Demokrata Fórum (MDF):A politikai ellenzék népies szárnya 1987. szeptember 27-én Lakitelken megalakította a Magyar Demokrata Fórumot. Az MDF ekkor független szellemi-politikai mozgalomként elutasította mind a kormánypártiság, mind az ellenzékiség címkéit. A mozgalom szervezetté alakulását - ugyancsak Lakitelken - 1988. szeptember 3-án határozták el. A mozgalom vagy párt éles vitája lényegében az 1989 október végi kongresszuson dőlt el, amikor fél éves működés után Bíró Zoltán helyett Antall Józsefet választották a szervezet elnökévé. Antall az MDF-et mint a nép-nemzeti irányzat, a kereszténydemokrácia és a nemzeti liberalizmus három alappillérén nyugvó pártot határozta meg.A kormányzás felelőssége és a párt heterogén összetétele miatt a párt frakciójában előbb repedésekre, majd nyílt szakadásokra került sor. 1993. május végén a hivatalos pártvonaltól leginkább eltérő nézeteket valló és szervezkedő 6 képviselőt zártak a frakcióból. Néhányan önálló pártot alapítottak: Csurka István a MIÉP-et, Zacsek Gyula az MPP-t, többen kiléptek és mint független képviselők vettek részt a politikai életben, míg a létszámában kicsi liberális szárny néhány tagja a Fideszhez csatlakozott. Antall József halála után Boros Péter belügyminiszter lett a miniszterelnök.

Magyar Demokrata Néppárt (MDNP):Az MDF 1996. márciusi Országos Gyűlésén a párt mérsékelt szárnya nem tudta programját érvényesíteni, így Szabó Iván vezetésével önálló pártot alapított. A párt 15 kivált képviselővel önálló frakciót alapíthatott, amelyben az Antall-kormány vezető tisztségviselői voltak többségben. A párt többször tett kísérletet a FIDESZ-szel való választási együttműködésre, ezt azonban az MDF vezetése rendre megakadályozta. Így csak annyi valósult meg belőle, hogy a második fordulóban a rosszabb pozícióban lévő párt jelöltje visszalép a jobb eséllyel rendelkező partner javára.

Magyar Élet Pártja (MÉP): Teleki Pál hozta létre 1939-ben a Nemzeti Egység Pártjából történt kilépések folytán -Imrédy idején- meggyengült kormánypárt újjászervezésére. A párt 1939-ben ismét abszolút többséget kapott, 1944 márciusáig kormánypártként működött. 

Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP): Hivatalosan 1993.július 15-én alakult Horváth Lajos, Csurka István, Tóth-Kurucz János, dr.László Jenő, dr.Polgárdy Géza ideiglenes elnökségével.Az 1994-es választásokon 1.3%-os eredményt ért el a párt így nem került be a parlamentbe.Csurka István elnöktársa Horváth Lajos nem jelöltette magát így a párt vezetése Csurkára maradt.1998-ban a párt 5.59%-os eredményt elérve bejutott a parlamentbe és 14 főt küldött a törvényhozásba. A radikális és mindig a magyarság érdekeit szem előtt tartó politizálás eredményeként 2002-es választásokon a MIÉP kiesett a parlamentből 4.36%-ot érve el a választásokon.2006-ban a Jobbik magyarországért Mozgalommal és a Kisgazdák egy részével megalakítják a Harmadik Út nevű szövetséget,hogy összefogva bekerüljenek a parlamentbe.Az eredmény lehangoló 2.2%.

Magyar Megújulás Pártja: 1940 októberében Imrédy Béla hozta létre . Rövidesen szövetségre lépett a Pálffy Fidél vezetése alatt álló Nemzetiszocialista Párttal. 1944. március 22-én a németek kívánságára a párt három tagja bekerült a Sztójay-kormányba.

Magyar Nemzetiszocialista Párt: 1937 októberében jött létre a Szálasi Ferenc által szervezett Nemzet Akaratának Pártja és az Endre László-féle Magyar Fajvédő Szocialista Párt és még öt kis szélsőjobboldali párt és frakció egyesüléséből. 1938 februárjában a belügyminiszter elrendelte a párt feloszlatását. 1941 szeptemberében a Nyilaskeresztes Pártból kilépett képviselők, Pálffy Fidél gr. és Baky László alakított új fasiszta pártot ezen a néven. Később szövetségre léptek Imrédy Magyar Megújulás Pártjával. Ez a pártszövetség 1944 májusában felbomlott. 1944.október 15-e a nyilaspuccs után újból beolvadtak Szálasi Nyilaskeresztes Pártjába.

Magyar Nemzetiszocialista Párt (Hungarista Mozgalom): Szálasi 1937 októberében alakult pártjának feloszlatása után alig két hónappal ezen a néven alakult újjá 1938 áprilisában Szálasi Ferenc és a képviselővé választott Hubay Kálmán vezetése alatt. 1938 nyarán Szálasit börtönbüntetésre ítélték. 1939 februárjában ezt a pártot is feloszlatta a belügyminiszter.

Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ):A szélsőjobboldali csoport nyíltan vállalja a Szálasi-féle hungarizmust, s 1994. szeptember 20-án alakult Budapesten. Elődje a Világnemzeti Népuralmista Párt feloszlatta magát. A párt vezetője Szabó Albert képviselőjelöltséget tudott szerezni.

Nemzeti Demokrata Polgári Párt: 1897-ben alakult Vázsolyi Vilmos vezetésével,mint budapesti községi párt. 1900-ban országos párttá szervezték. Az első világháború utolsó éveiben részt kapott a Wekerle elnöksége alatt alakult koalíciós kormányban. 1919 őszén Vázsolyi Vilmos, Bárczy István és Bródy ernő vezetésével újjáalakult.

Nemzeti Front: 1936-ban Salló János ügyvéd által létrehozott fasiszta jellegű párt. Később beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba.

Nemzeti Munkapárt: 1910-ben alakult Tisza István vezetésével. 1917-ig kormánypárt volt, Tisza lemondása után szétesett. 1919 után ismét megkísérelték életre hívását, de eredménytelenül.

Nyilaskeresztes Párt: 1939 márciusában a betiltott Magyar Nemzetiszocialista Párt Hungarista Mozgalom ezen a néven kezdett újból működésbe. A párt az ekkor börtönbüntetését töltő Szálasi Ferencet vallotta vezérének. E párt nevéről kapta később az egész szélsőjobboldali mozgalom a "nyilas" gyűjtőnevet. Jelentős német anyagi támogatással indultak az 1939-es májusi választásokon és 26 mandátumot szereztek. 1944.október 15-én német fegyverek segítségével jutottak hatalomra. A nyilasok által 1944-45 folyamán elkövetett szörnyű bűnök a mai jobboldali,radikális pártok működését is nagyban megnehezíti.