Édes uniós évekre számíthatnak a méhészek A közepesnél kissé erõsebb évet zártak a kaptárak mellett A magyar méhészeknek az ország természeti adottságainak és szakértelmüknek köszönhetõen nem kell tartaniuk az uniós csatlakozástól. A közepesnél kissé erõsebb évet zártak a méztermelõk tavaly. Évek óta nem termett például annyi akácméz, mint a múlt évi 10-12 ezer tonna. Vegyes virágmézbõl gyengébb volt a termés. Nyugat-Európában eközben továbbra is tartott a keresleti piac, így a méhészek többsége sikeresnek, de van aki ennek ellenére is kudarcnak könyveli el az EU-csatlakozás elõtti utolsó évet. Hozzájárult ehhez, hogy az év elsõ részében nemigen akarták kilogrammonként 800 forint alatt adni a mézet az exportõröknek a termelõk, az ár késõbb mégis 750-770 forint közötti szintre állt be. Ráadásul májustól júliusig 3,4-3,6 euró közötti árat kínáltak egy kilogramm magyar mézért a nyugati piacon, de augusztustól az ár 3,3-3,1 euróra csökkent. Az elõzõ évben éppen fordítva történt: az exportár alacsonyabb szintrõl indult, ám végül 4 euróig is emelkedett. Utóbbi áron persze már elég keveset értékesítettek. Tavaly is leginkább 3,3-3,5 euróért kelt el az exportált méz döntõ része. A szakemberek becslése szerint a mézexport 13,5-14 ezer tonna volt - ebbõl 4000-5000 tonnát tett ki az akácméz -, szemben az elõzõ évi 15 ezer tonnával, utóbbiban azonban 2500-3000 tonna volt az áthúzódó készlet. A csaknem 900 ezer méhcsaláddal foglalatoskodó mintegy 17 ezer méhésznek, méhészetnek különben nem kell tartania az uniós csatlakozástól. Magyarország - természeti adottságainak és a méhészettel foglalkozók szakértelmének köszönhetõen - évtizedek óta az EU jelenlegi tagországaiba exportálja a megtermelt méz 80 százalékát és egyéb méhészeti termékeinek jelentõs részét - emlékeztetnek az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnél (OMME). Az EU-ba való belépés után tehát a méhészek célja az, hogy az adottságokból adódó versenyelõnyöket - az egyedi, kedvezõ árú, minõségi termékek készítésével - megtartsák. Az egyesület célja továbbá egyebek mellett a termékek minõségének szinten tartása, az élõ munka arányának csökkentése, a termelés hatékonyságának növelése s új feldolgozott termékek megjelentetése az uniós piacon. Az EU mézbõl nem képes ellátni a belsõ keresletet, így az uniós polgárok által elfogyasztott méz fele importból származik. Az unió három legjelentõsebb méztermelõje Spanyolország, Franciaország és Németország volt 1999-ben 33 ezer, 27 ezer és 16 ezer tonnával. Akkor Argentína lett a közösség fõ szállítója - onnét származik az uniós import 30 százaléka -, míg Kína 23 százalékkal a második, Mexikó pedig 12 százalékkal a harmadik. A tagállamok által közölt adatok szerint hozzávetõleg félmillió méhész dolgozik az EU-ban, közülük azonban meglehetõsen kevés, kevesebb mint 15 ezer a hivatásos. A profiméhészek igazából három országra koncentrálódnak: Spanyolországban 32, Francia- és Görögországban pedig 21-21 százalék az arányuk a méhészek között. Forrás: Napi Online