A régóta várt új LP, a "Use Your Illusion" megjelenését 1991 áprilisára tervezték, de aztán három hónappal elhalasztották, amikor meghívták Bill Price-ot, a keverő mestert (aki korábban hosszú ideig dolgozott a Guns N' Rosesra nagy hatással lévő Sex Pistolsszal és a The Pretendersszel), hogy ő kenje fel a cukormázt a zenei tortára. A kislemez, a "Don’t Cry", afféle kóstoló gyanánt jelent meg júniusban, hogy ki lehessen puhatolni, mit is vár a vendég. A korong meredek röppályája a sikerlistákon mindennél világosabban mutatta, hogy az együttest nem felejtették el.
A „Use Your Illusion” végül két korongon jelent meg. A kazetta- és CD-gyűjtők szóló kiadványt kaptak. Bizonyára nem anyaghiány miatt. Kétségkívül ez volt a legtürelmetlenebbül várt új felvétel a Def Leppard négy évvel korábban megjelent "Hysteria"-ja óta. A nóták, melyek felvételévéi ismét Mike Clink ült a producer székében, a múlt problémáira reflektáltak. Slash szerint az LP alaphangulata "elég gennyes..., nincs benne jóformán semmi igazán jókedvű anyag".
Az összesen háromtucatnyi dal harminc eszeveszett tempójú napon került szalagra. A nótákban sűrűn alkalmaztak kürtöt, szitárt, mandolint és más egzotikus hangszereket. Az együttes az új anyag és a címadó számok mellett felelevenített néhány punkos darabot is korábbi színpadi repertoárjukból, mint az "Ain't Goin'Down" és a "Back Off, Bitch", amelyekről a régi rajongók határozottan állítják, hogy vannak olyan jók, mint bármelyik újabb.
Slash és társai hagyták az újabb nótákat kiterebélyesedni. Különösen érvényes éz a "November Rain"-re és a drogellenes "Comá"-ra, melyek egyenként tízpercesek, és Slash szerint "van bennük vagy háromszáz akkordváltás", A "Rain" Slash hosszú, bágyadt gitárszólójáról nevezetes, mely a "Layla" motívumát imitálja. A "Coma" szövegét egy valamennyiük számára is túlságosan ismert élmény inspirálta.
A "Pretty Tied Up", a "Double Talkin' Jive" és a "Bad Apples" már korábban megméretett és a csúcsra kérült riói show-műsorban. A végső válogatás jelöltjei között szerepelt a "Dust and Bones", mely Izzy legjobb Keith Richard-utánérzései közé tartozik; a "Shotgun Blues", ez a punkos színezetű rövid, agresszív szám és a "The Garden", Axl és Alice Cooper félelmes kettősével. Szerepelt továbbá az "Estranged", a "Why Do You Look At Me (When You Hate Me)", a "Locomotive", a "Don’t Damn Me", a "14 Years", a "You Ain't The First", a "So Fine", és persze az első lemezről a "Don't Cry". |