Gonosz cicó mindig a csúcson hagyja abba (na ez itt jelen esetbe így elég félreérthető....). Érdekes a kérdés már megint, korai-e vagy sem a dolog... Hát végül is egyszer élünk és ha valakit szeretsz és megbízol benne... "Egyetlen töredékmásodpercre sem fordult meg ez a fejemben. Úgy éreztem, mintha mindig is ismertem volna Őt, és tökéletesen megbíztam benne."

Tomon mint mindig most is nagyon jót nevettem, tökre felrázott. "Ohó! Most banán van a zsebedben vagy ennyire örülsz nekem?!" Ez valami hatalmas beszólás volt.

Hm... de hogy ez a Bill milyen szenvedélyes és mondjuk úgy heves. De azért az mégis édes volt, hogy megkérdezte Larát, hogy biztos-e a dologban. Látszik, hogy kölcsönösséget és szeretetet akar és nem akar a szerelmére semmit sem ráerőltetni.

Na várom a folytatást XD

Wááá...már megint kitettél magadért! ez a rész valami nagyon jó lett...imádom benne a szexuális részeket és Billt :D Nagyon tetszik az is, hogy Lara ien kis vadóc és sunyi is tud lenni :P. Nagyon várom a kövi részt.

Puszi

Edu

Hajaj azért van itt döbbenet, de igen jó, hogy ilyen fura dolgok is előtörnek, de hát Larán is látszott, hogy erre a hévre egyáltalán nem számított :) Mondjuk számomra ez a szomszédsrácok eszme futtatás nagyon tetszett. Aranyos volt, bár igazából őbelőle mértne törhetne így ki az érzelem két hét várakozás és vágyakozás után :D Viszont ez a végén, ha akarod várhatunk még dolog, nekem kicsit olyan volt, mint a 13 éveseknél (a vége nem publikus)......
Amúgy tetszett és bejön amit tegnap este mondtál, hogy a karaktereknek ismeretlen oldalai is előjönnek! Mert kezdetnek ez egész jó

I (L) it, I ... Oh God, I wanna be Lara :)

Igazán jó gondolat, hogy Lara nem azt mondja, hogy BILL KAULITZ belém szeretett, hanem, hogy "találtam egy fiút, akinek tetszem és aki úgy szeret engem, amilyen vagyok. És aki nekem tetszik, de halálosan!" Ez a lényeg!! És talán kicsit ebbe az önzőségben is van valami. Ha megtalálod aki kell neked, akkor a külvilág valahogy kicsit háttérbe szorul, mert akkor TI vagytok a fontosak és jó kicsit ebbe a buborékban lenni. "Nem is törődtem a többiekkel - a szerelem önző, ez tény. Néha az embert elkapja a bűntudat, hogy ő maga mennyire boldog, miközben körülötte rengeteg a magányos férfi és nő, ugyanakkor a következő pillanatban, amikor megpillantja azt, akit mindenkinél jobban szeret, már csak arra tud gondolni, hogy Őt boldoggá tegye!"
Azért arra az avarba futkosó ikrekre igazán befizetnék! X)

Szerintem még egy részen sem röhögtem annyit mint ezen. Mikor bár a körülmények és a feltételek ugyan nincsenek tökéletesen adva a romantikus pillanatokhoz, de azért a szerelmesek mindent megadnak. Kezdve a kemény hasas jegyzetfüzetes beszólással, a pletykás szomszédokon át, Ródeóig aki Bill autójának helyére csinált. Tud célozni a kutyaXD De aztán jön Bill és az isteni sugallat a megoldásra és akkor már minden megvan oldva...

Az a csók...azok a csókok... édesebbek mindennél :)
"Azzal, ahogyan megérintett..." ez a bekezdés nagyon levett a lábamról;)
"Az én szobámban" hmmm... :P
"Hát persze. Mi mást?" Tipikus Te ;) :D
Nagyon tetszett ez a rész, bárcsak létezne a valóságban is egy-két...sok ilyen "herceg"

Nagyon romantikusan indult ez a rész :) Már rögtön megtetszett ;)
"Minden gondolatom ő volt, minden vágyam, minden erősségem és gyengeségem." Ez gyönyörű :)
Olyan igazi mosoly ült ki a számra, mikor Bill megjelenik ;) "Nem erre gondoltál? Hogy milyen jó lenne, ha eljönnék érted?" De kis okos ez a Bill fiú ;) :P
És a végére az elolvadás határára kerültem.... nagyon tetszett! :)

"Most itt vagyok, Nincs több félelem, Angyal, ne sírj, Találkozni fogok veled, A másik oldalon, Itt és most az éjszakában". Így már ez is igaz ide! Egyik kedvenc részem " "bárcsak Bill hétköznapi fiú lenne és ide tudna osonni a házunk elé, és én megjátszanám, hogy átmegyek kicsit Fannihoz, és közben az udvaron lopva találkozhatnánk… " Annyira látszik, hogy Larában meg van a határtalan boldogság mégis félelem kettőssége. Szereti bármit megtenne, de mennyivel egyszerűbb lenne az élet ha egy normális, átlagos fiú lenne a szomszédból. Viszont az nem Ő lenne.
Aztán mikor megjelent Bill.... Ha most azt mondom romantikus az túl sablonos. Inkább azt mondom, hogy ilyen egy igazi szerelmes srác, bármit megtesz azért akit szeret.
"Bill ott állt előttem, hatalmas őzikeszemekkel, édesen mosolyogva, egyetlen szó nélkül felém tárta a karjait, majd magához húzott, szorosan a testéhez préselt és forrón szájoncsókolt." Hát ezzel meg teljesen ellágyítottál.

Köszönöm ezt a csodás részt is, sokkal jobban érzem magam.

Sweet&sour! Simply perfect! Love it. Keep on rockin' chick!

^.^  (L)

Igazi friss szerelmesek, bárhol bármikor de, azonnal!
Ezek az ikrekkel kapcsolatos kis viccelődések nagyban hozzájárulnak a történet sikeréhez. Hiszen az egyik nélkül nincs a másik és versus. Tom kis beszólásai pimaszak, de valahogy mégis szeretetteljesek.
AKARLAK - ez a szó sok mindenre jó. Jelenthet erőszakot (bár nem itt!!), hevességet, kibírhatatlan vágyat... És ez a férfias beszéd...
De még mielőtt totál ellágyultunk volna a romantika mezején bedobtad ezt a bunyós dolgot, amin nagyon jót nevettem (akárcsak Tomon)

ÓÓÓÓ nagyon  szívmelengető volt ez a telefon beszélgetés ;) Biztos ilyenek valójában is a fiúk, én abszolút el tudom képzelni így őket :D
A merengésed, 'ál-tanulásod' tetszett a legjobban ;) Én is szeretek kicsit rácsodálkozni ilyen dolgokra... ő most mit csinál? milyen kedve van? hova megy? :D

Óhhh és Tom milyen kis tündérbogár :P "Csak köszönömk Larának" :D ígazi úriember ;)
A kinek a mije nagyobb rész volt a másik kedvencem :P
"Holnap látni akarlak. Hangsúlyozom: AKARLAK! Értve vagyok?" :D Lehet ennek ellenállni???
Nagy kedvenceim még a mókázások , nagyon szeretem a poénjaidat ;)

Na szép, ha együtt lógunk még akkor sem ránk koncentrálsz... Tudom nehéz fel venni vele a versenyt de hát azért mégis...
Na jó viccet félretéve :) Számomra ez volt az egyik legkedvesebb részlet " De Tom nem árult el, egykedvű arccal tűrte, hogy kiröhögjék, miközben egy papírzsebkendővel próbálta letörölni a nadrágját. Annyira sajnáltam őt! " Ezektől mindig olyan melegség tölti el a szívem és mosolyra húzódik a szám.
Ez az ugrásra készen mondat, hm valami felhívás keringő félére, és ismét cicó csak elhúzta az orrunk előtt a mézesmadzagot mert most jön valami kis bum-bum....

Az élet egyik legigazabb mondata, hogy "Soha ne mond, hogy soha" hányszor bejött már...

Viszont szerintem nem lehet ennél szebben megfogalmazni, hogy mi az igaz szerelem. Ebbe mindent leírtál: folyton csak RÁ gondolok, biztonság, ismerjük egymást és mindent tudni akarok RÓLA és mindent megakarok osztani VELE és ha kell, akkor még le is mondok RÓLA, csak azért, hogy Ő boldog lehessen. Igen azt hiszem tényleg ilyen az mikor valakit igazán szeretsz. Én őszintén bevallom nekem a könnyem is kicsordult, mert ezt olyan gyönyörűen leírtad.

Mamma mia!!!! :D Ez a párbeszéd naggyon aranyos lett :) Az egészet láttam magam előtt! Minden kis bókot, vallomást, mondatot :P
És Tom... hááát... Tom az Tom :D Erre nincs megfelelő szó....
És azok a gondolatok a szerelemről... győnyörűek! Azok voltak a kedvenceim :)
Én is alig várom, hogy a fiúk hazaérkezzenek.... és a karjaidba fogd... és... és... ;)

Számomra a részbe két vonal futott, volt egy Tom révén, aki hozta a poénos dolgokat, a kis apró beszólásaival vagy az a felháborodás az elején, hogy őt senki ne nevezze lánynak. Ugyan már ki mondana rá ilyet komolyan Mr. Talpig férfira...
És ugyanakkor ott volt Lara és Bill révén, az érzelmes, szerelmes vonal. Most azt kell, hogy mondjam Lara monológjai voltak a szívszorongatóak. Mikor tudatosul benne, hogy szerelmes lett egy olyan emberbe akivel igazából csak háromszor találkoztak ( és olyan nehéz rádöbbenni folyton, hogy igazából csak pár napos az eddigi cselekmény, de még is sokkal többnek tűnik....) "A gondjaimat, bajaimat, éppen úgy, mint a gondolataimat és az álmaimat, mindig is magamnak tartottam meg. [...] Tudtam, hogy neki bármit elmondhatok és meg is akartam vele osztani mindent, ami valaha is bennem kavargott. " És aztán Bill utolsó kis mondatai voltak a pont az i-n.
Az iker vs. szerelem részt nem részletezném, mert már annyiszor elmondtam :)

"Álmodj velem!" szeretem ezt a mondatot :D
"és most a boldogságtól kezdtem pityeregni. Vagyis már magam sem tudtam, miért." -mondtam én már pár kommentárral előrébb *büszke magára* :P
Tudom mit érzel, mikor a családodról írtál, sajnos sokszor nálunk is így van :(
Az a gyors hadarás bűbájos volt :)
"Oh, Lara… még sohasem hallottam tőled ilyen hosszú mondatot!" és mindezt egy levegővel!!! ;)
"téged képzellek magam elé, ahogyan a lugasban állunk összesimulva és mindenkit irigylek, aki a közeledben lehet, amikor én nem" Óhhh.....
Bill következő mondata az lesz, hogy tutja, hogy elpirultál ;)
Nagyon tetszett ez a rész -főleg a kiemelt mondatok- :)

Óhh éljen a gépközel!!! :) A fárasztó tananyagok felől jó néha-néha felnézni :D
Nagyon tetszett ez a rész! Az összes poénon -minimum- vigyorogtam, mint a vadalma :) És nagyon tetszettek ezek a gyors hangualtváltozások, de persze a kedvencem a 'harc - azaz, ki beszél Larával" volt :D
Nagyon jókat nevettem! :)

thanks, i needed it. :) 

Minden egyes nap el fog a rettegés, hogy mi lesz ha ez a számomra különleges történet véget ér, sajnos mindig ott van a fejembe, hogy egyre közeledik és közeledik ez a nap... de azért még hála nincs itt ;)

Tommal történő telefonos beszélgetésnél egyszerűen szakadtam a röhögéstől ismételten. Volt benne egy fajta magabiztosság, szemtelenség, de mégis bájos volt. És az a belédszerettem rész. Hát ha nem olvastam volna tovább, akkor biztos felkiáltok, hogy mi az isten van?!

És megint kellemes megelégedés töltötte el azon a bizonyos fontossági sorrendes kérdésnél. Tökre jó, hogy Lara ennyire intelligens és, hogy mondjam megérti, hogy igen is az emberek életében vannak fontossági sorrendek, és azért mert esetleg nem te vagy az első, az nem azt jelenti, hogy téged nem szeret a másik, vagy mondjuk nem vagy fontos a másik számára. Szerintem ezt azért kevés ember érti meg így.

Nazsua így végig olvasva a véleményed nagyon egyetértek és tök jó, hogy vannak még olyan felnőttek (nálam idősebbek akkor úgy értem, mert én a magam kis 21 évével ...), akik nem mutogatnak újjal, hogy jajjj szereted a TH-t?! Sajnos divat utálni és cikizni őket, és aki szereti őket azt úgy kezelik, mint a pestisest. Sose értettem, hogy mért rosszabb őket hallgatni, mint mondjuk az AFI-t vagy a The Rasmust. Az mért nem ciki?? És az utolsó két mondatod remélem sokan megfogadják majd :)