Oh man, you really - really! - need to hurry up with the next one. This just left me hang between rushing thoughts about Lara's answer, That's just not right! I don't know how many times I'm gonna say it, but it is a damn good story.

Loveyou.

73.rész:
Újra "kislány" :D Óhhh olyan jó lenne egy ilyen Tomot magam mellett tudni, akárcsak barátnak is :). Anyira szép, hogy kisírhatja magát, ő a támasza, még mindig a barátja.
És éljen! Tom is őszinte volt, nem lesz itt semmi baj... ;)

74.rész:
Tom lelkiismeretfurdalása nagyon érezhető végig, amíg beszél, cselekszik.
"Ki akarlak békíteni titeket. Én vagyok a hibás, hogy szakítottatok, az én dolgom az, hogy újra összehozzalak titeket." helyes ;)
A nagy kedvenc: "És még merje nekem valaki azt állítani, hogy Tom szívében nincs hajlam a romantikára!" :P
Ezek a büszke Kaulitzok... ;) mint a királyoknál, már a nevükhöz jár: I.büszke Tom vagy II.büszke Billl ;) :P
Tom a kerítő(nő???) ;) nagyon bevetette magát.
És megint volt sok-sok Lara-gondolat, amit nagyon szeretek ;)
"Te vagy a legjobb barátom.", "arany szívem", "kicsilány" óóhh... úgy érzem magam, mint kisgyerek a játékboltban ;)

75.rész:
"Batmobil" papámm....
"somolygott huncutul" hm... és még a kedvenceddel is meglep ;)
"A csaj vagy a zenéje?" tudom már, mi hiányzott egész héten ;) Igen vicces lehetett ez a tánc ;)
Az utcába fordulás után, kicsit olyan érzésem lett, mint a horror filmekbe, mikor hirtelen fekete-fehér lesz minden, komolyan még hollókat is hallottam.
És a vége.... húúú.... Betty, jön a titkos fegyver, áruld be a szüleinek! ;)

Mennyire pipa vagyok, hogy megint a lényegnél hagytad abba!!
Talán Bill mindenről tudott, hogy Tom találkozik Larával, talán csak véletlen egybeesés, hogy ilyen hirtelen megjelent a garázs ajtóban?!! (Jah igen mielőtt még megkérdezed, nem tévesztettem szem elől a szívdöglesztő megjelenést XD) 
De valahogy Bill egész viselkedése, gesztusai és mozdulatai félelemmel és kétségekkel vannak tele, hogy vajon Lara visszatér-e hozzá vagy sem, látszik, hogy maga sem biztos a dologban, de azért bocsánatáért esedezik.
Mondtam délután valamit, hogy vagy happy end lesz vagy pedig Lara beint, hát azért fura, hogy ha az utóbbi jönne be. De szerintem valahol érthető is, mégis hiszen ezzel egy valamit tényleg bebizonyít Lara: neki nem számít a hírnév, a csillogás, neki nem Bill Kaulitz a szerelme a Tokio Hotelből, hanem Bill. És ebből látszik, hogy Larának van tartása, és még neki se tudja elnézni szó nélkül, hogy nem hitt neki Bill, hanem egy másik ember szavának hitt az övé helyett!
Na de, hogy mi lesz megtudjuk hamarosan (Tomcat vadonatúj szlogenje)

Arany szívem

Igazán imádnivaló ez a bűntudatos Tom! ;)
Az elején mikor Tom azt mondta, hogy testvérével való kapcsolata mindent elbír, azért kimondatlanul is érződik, hogy ez azért megrengette némileg a dolgokat és Tom szégyenkező arca erre a bizonyíték. De Tom jó fiú, és beismeri, hogy hibázik!
Na igen és itt vannak a válaszok az én kérdőjeleimre, hogy mért kellett erre ennyi időt várni, mikor tulajdonképpen az igazság szintre rögtön kiderült! Bill büszke és szégyelli magát, de szerintem vannak olyan helyzetek, mikor az ilyen dolgokat félre kell tenni és lépnünk kell. Valahogy Tomnál kicsit jobban megértem, hogy ő habozott pár napig mert ezután azért tényleg érdekes odaállni Lara elé! És, hogy mi sül ki a nagy találkozásból... lehet happy end... lehet nem... majd megtudom XD 
 

Bennem azért tényleg vannak most kérdőjelek... de akkor nézzük az elejétől
Azt hiszem azért Tom most bebizonyította, hogy Larának igaz barátja. Bevallotta neki, hogy hibázott azzal, mikor megcsókolta, de hát szerintem mindenki tudja, hogy a magány sok mindent kivált az emberből. És tényleg látszik, hogy megbánta, hogy ezáltal végül is tönkre tette Bill & Lara kapcsolatát. Ebbe a részbe tényleg az egyik legszívmelengetőbb pillanat az volt, mikor Lara megkérdezte, hogy még mindig a barátja-e és Tom helyeselt. Ezen kellemesen elmosolyodtam. Akkor mégsem vesztett el mindent Lara...
De azért így utólag jó megtudni, hogy Tomban mekkora lelkiismeret furdalás tombolt és mindent ő is rögtön bevallott Billnek, aki természetesen nem ugrott ki a bőréből örömében. Viszont Tom igazi jó testvér módjára próbálta jobb belátásra téríteni az ő végtelenül makacs öcsikéjét.
Érdekes, hogy Tom félig megvédi Natalját, de végül ő is elismeri, hogy nem kicsit volt ebben a "szarkavarásban" benne a keze. Viszont Tom megint okosat mond, Bill nem őt szereti, hanem Larát, viszont Larában meg abban van igaza, hogy Nataljának hitt inkább Bill és nem a szerelmének. Na akkor hol a bizalom??
Viszont bennem ott a kérdőjel, hogy ha Bill tulajdonképpen ha nem utálja Larát, és tudja mi az igazság, akkor mért nem keresi fel és tesz lépést irányába... Vagy mégis a rossz oldalra hallgat?! Majd kiderül....

Rendesen falkavartál mindent Larában.
"mintha én lennék a rosszkedv nagy fekete felhője" :((((((
Óhhh és varázsütésre (vagy Betty ütésre???- nekem is ez volt a rejtélyes telefonálgatásról az első gondolatom) megjelenik Tommm :D éljenn!!! És Lara kuncog!! Nagy taps neki!!! ;)
És lassacskán eltűnnek a gondfelhők, az ég kiderül, dee.... ki tudja mi lesz még itt ez alatt??? ;)

Galád nőszemély, hogy a ennyire szó szerint értelmezed, hogy a csúcson kell abbahagyni...
Szerintem mindig jó, ha áll az ember mellett valaki, aki reálisan látja a dolgokat, és vigyáz a másikra. Fontos az a kérdés, hogy mi lett volna az egész jelentősége, mert így Lara is elgondolkodott, hogy vajon most mi történhetett volna ha hirtelen felindulásból Tom után rohan. De tény Larának talán tiszta lehet a lelkiismerete, mert nem hazudott Billnek, bevallotta még a legrosszabbat is.
És akkor a mi drága Gustavunk közben járásával megjelent Tom. Tudtam én, hogy Gustav egy angyal, mint mindig! Vagy esetleg segít szívszerelmének Tomnak?! (na jó vicceltem, de remélem vetted a célzást ;))
Bár mondjuk, fura a helyzet, mert nem vitás Tomnak biztos van lelkiismeret furdalása, de ehhez a tisztázó beszélgetséhez mért kellett x hét és Gustav... Vagy talán erre is hamarosan választ kapunk a nagy beszélgetésből ;)

Goddang... you left me in the middle of an adrenaline rush... you just need to hurry your butt up with the next chapter. This is a damn good story.

Ana, kedves, nem vetted még észre, hogy ez a Macskanő szívózik velünk??? De egyszer kihúzza a gyufát, az TUTI!

Olyan szomorúúú :( "a reménytelenség, hogy elveszítettem a szerelmet és soha többé nem kaphatom vissza" Bevallom, hatalmasakat nyelve olvastam Lara gondolatait, fájdalmát, reménytelenségét a rész elején.
Olyan jó, hogy az embernek vannak barátai ;)
És ismét 1000000% Larából! Olyan önzetelen, hogy még ilyenkor is Billre gondol, mert szereti
És a vége.... neked ugye a "csúcson kell abbahagyni" a kedvenc monatod??? megőrülök... ;)

Nem tudom, még sose kínlódtam ennyit mikor véleményt kellett írnom, és nem azért mert nem jött gondolatom, mert mind mindig százával tódultak a kisfejembe, de egyszerűen nehezen megy, hogy szavakba öntsem...
Talán három szóval tökéletesen jellemezhető ez a rész: fájdalom, elkeseredettség és kínlódás, amely Lara minden egyes sejtjét átjárja. Én megmondom őszintén, tényleg gyávaságnak tartom az életben is mikor valaki önkezével vet véget az életének, mert önzőség, csak magára gondol és azok nem törődnek azzal, hogy kiket hagy hátra és mi lesz velük. Jó hogy ezt a gondolatot megpendítetted, és hangsúlyoztad, hogy gyáva ő ehhez mert még lát egy apró reménysugarat.
A vége meg talán egyszer megtudjuk, hogy az tényleg Tom autója volt-e vagy csak Lara próbált megint a reménybe kapaszkodni, hogy hátha ő az. De legalább megnyugtatott Tomcat, hogy ezért nem lesz Betty kinyírva (hehe). Na jó ez nem a vicc helye most.

P.S. Nazsi, támogatom a kínzási módszert ;)

ÓÓÓ, hogy a ragya verje ki ezt a Natit! A kis szemét dög! Hogy tépkedné ki valaki az összes szőrszállát (beleértve még a szempilláit és szemöldökét, haját, stb) egyenként, szépen lassan! Ráadásul tudom, hogy most hosszú szenvedés következik és én ezt viselem a legnehezebben; nem lehetne, hogy átugrojuk és a megoldásra koncentráljunk??? Mindenesetre jó lesz, ha gyorsan megvígasztalod Bill és Tom öcsit, mert Amszterdam kutya füle ahhoz képest, amit kapni fogsz, ha szomorúak maradnak, vagy esetleg egymás ellen fordulnak, vagy tudom is én!!! Azé' imádom a sztorit

Köszönöm a dicséretet ;)Hátborzongatóan sikerült ez a vitajelenet! "Mert úgy éreztem, hogy közöttünk soha nem lesznek titkok, hogy mindig mindent meg tudunk beszélni." bezony bezony...én is...
Azok a szavak, amiket Bill mondott, mielőtt elviharzot... húúú... szívfájdítók :(

Lara gondolatai tipikus Lara-gondolatok, ilyen helyzetben :). Ő az, aki akár, ha bele pusztul is, de hagyja, hogy majd rájön, majd elfelejti, majd idővel... ő az aki soha nem állna két ember közé, aki inkább elviseli a mérhetetlen fájdalmat, minthogy megbántson vagy kioktason valakit... :)
De főleg ez  az, ami nagyon jellemző: "Szeretem őt." :D De számomra új ez az "üres akarok maradni" érzés, amikor már le is mond Billről a bizalmatlanság miatt, de jobban belegondolva teljesen ráillik.
És Nati....ffúúú....
Kellőképpen megfájdúlt a szívem, úgyhogy gyorsan hozd őket újra össze! És a legfontosabb: csak semmi gyilkolás!!!

Kedves Olvasóim!

Köszönöm szépen a lelkesítő szavakat, dicséreteket és kritikákat!
Nem is tudjátok, milyen csodálatos érzés látni, hogy mennyien olvassák a történeteimet, de még ennél is fantasztikusabb azt olvasni, amikor valaki véleményt ír róla, hogy benne mit váltott ki, ő mit érzett közben... 
E téren Bettyt és Anát illeti a legnagyobb dicséret. ^^
Köszönöm.

Mennyire megváltozhat az ember élete egyik pillanatról a másikra... reggel még mindene megvan, estére viszont a biztos alapokon nyugvó világa egy szempillantás alatt semmivé foszlik és mindent elveszít. Bill számára a kapcsolat egyik pillére a bizalom rendült meg, és természetes, hogy Tomról nem fog ilyet feltételezni, hiszen ő van vele 20 éve jóban-rosszban.
Viszont érdekes volt megtudni, hogy mégis kifűtőtt azért a háttérben még be... Natalja "Mert ő az egyik legjobb barátom! Ő sosem hazudik nekem! És főleg: - erősen megnyomta a szavakat, olyan gonosz pillantással, amiről soha nem feltételeztem volna, hogy képes lenne rá - nem kezd ki a bátyámmal és nem keni rá!" Ez tényleg igazi fájdalmas arcon csapás.
Mégis én becsülöm Larába, hogy nem árulta el Tomot, és végül is mondhatjuk úgy elvitte helyette a balhét. Talán az még nagyobb fájdalom lenne neki bár utóbb biztos megbocsátana neki... "Szerencsére engem vádolt, rám haragszik és nem Tomra. Igaz, ők ketten mindig is gyorsan kibékültek, egymás ellen nem tudnak sokáig haragot tartani - hiszen ő egy test, egy lélek." Kérdéses, hogy miután Tom megtudja a történteket bevallja-e neki bár ezzel talán megmenthetné Larát is.
"Szeretem őt. De a bizalom meghalt bennem. Megölte bennem az ő bizalmatlansága. Szeretem őt, de nem akarom visszakapni. " És ebben a három mondatba benne van, hogy Lara felfogta a veszteséget teljes mértékben. Nem tud és nem is akar ezek ellen harcolni, mivel Bill nem hisz neki/benne és innentől kezdve mért kéne bármiféle erőfeszítést tenni, mikor ráadásul nem is ő a felelős a történtekért. Ő csak nem akart titkokat, hiszen megígérték egymásnak, hogy mindent megosztanak a másikkal.
Szeretném kiemelni, hogy mennyire jók voltak megint a leírások, az örjöngő Billtől egyszerűen futkosott a hátamon a hideg, annyira hatásos volt, a törött játékszer pedig tökéletesen szimbolizálta az egészet. És a tökéletes lezárás: Minden elveszett....

Juuuj, a végén ez a fordulat teljeen ledöbbentett.... De ha jobban belegondolunk végülis teljesen reális lehet, mivel az ember kiben bízik a legeslegeslegjobban, ha nem az ikertesvérében... De ne mááár, ez így nagyon nem jó, remélem mind a 3 fél számára jót hozol ki a dologból! :) Amikor Bill megemlítette Natalie-t, nem kicsit kaptam fel a vizet. Itt szidtam mindennek :D Huu, nagyon kíváncsi vagyok mi lesz a folytatásban, mert ezt az állapotot nem lehet bírni sokáig így ;-)
Nagyon hatásosra sikerült, mint mindig - sajnos ezekbe a fájdalmas érzésekbe is totál beleérzi magát az ember. (Bár ez a te ügyességedet dicséri) Szóval, már várom a fejleményeket nagyon. Puszi, Írónő :)
 

67.rész:
"Jaj, Lara, megígérem, hogy kibőgheted magad, amikor majd senki nem látja, de most szedd össze magadat…" én is szoktam magamhoz beszélni néha, de kívülről ez nagyon vicces ;)
És éljen! Szeretem Billnek ezt a gyermeki, csacsogó, kiszánmíthatatlan énjét ;)
"Bocsi, Tommi, a parancsnokom hív! Bevetés indul!" haháááá.... :P hív a kötelesség :D

68.rész:
Ismét búcsú :(
Az az álom... és az a valóság... fiiúúúfittyyy....szóhoz sem jutok... gyanús volt ez már nagyon. Gyönyörű környezetet varázsoltál ide ezzel az álommal. :)

69.rész:
Óhhh ez nagyon fájdalmas, de mégis ez volt a kedvencem: "a fájdalma összetörte a szívemet" :(
Nagyon szép dolog, hogy elmondott minent Billnek :) Fő az öszinteség :DDD
És idézlek: "Bevallom, erre a fordulatra igazán nem számítottam." ez kicsit nagyon nagyon nagyon meglepett. Soha nem godoltam volna ilyenre. Bár érthető, hogy egy nap Natalieval után már Bill is másképp lát sok dolgot....
És bingóó... bejött a Natis verzióm... egy kicsit én is felhúztam magam, de ez van :( elragadott a történet. :)  *légy büszke magadra*   Amikor kezdődött a Liza csak egy van, akkor se bírtam kb. két hétnél tovább nézni, mert annyira átéreztem a lány "böteségét". :P
Remélem, hogy Tom is élni fog az öszinteséggel, nagyon remélem. :)

Basszus, basszus, basszus! Tudtam, hogy valami nagyon csúnya dologra készülsz, teee.... De Bill reakciójára nem gondoltam. Most csomagolhatod a cókmokodat és költözhetsz vissza... Bár Tom gondolom nem tagadja majd a dolgokat, hiszen nem akarhat neked rosszabbat. Na, Te FőParancsnok, Ezt hogy oldod meg???

Ez pedig a megfelelő büntetésed! Ez a minimum!!!

//larablog.gportal.hu/picview.php?prt=556267&gid=2618653&index=77

Sikerült... sikerült teljes mértékben meglepni, sokkolni, megdöbbenteni...
Hát az elejére mit mondjak, talán Tom bánatában és szégyenében, hogy ilyen lépést tett a testvérével szemben inkább elmenekült, hogy ne keljen Larát látni és lenyugtathassa önmagát. Ilyenkor tényleg nem tud nagyon bölcset mondani az ember a másiknak ha nem úgy érez iránta.
Lara viszont ott maradt kételyek között és nem csoda, hogy nem tudja mitévő legyen, viszont erre a végkifejletre biztosan nem számított...
Talán tényleg az a leglogikusabb gondolat menet, hogy az ember nem feltételez a testvéréről ilyet, aki a világon a legközelebb áll hozzá és Billel is pont ezt történt. Abba a "Miért?"-ben benne volt, hogy egy világ omlott össze benne, mert abban a tévhittben élt, hogy Lara egy szétbonthatatlan köteléket akar elvágni.
A vége, hogy "Nati megmondta", na ez az igazi ostorcsapás!! És abban az utolsó sorban "Nem voltam elég jó neked?! Többre vágytál?! Vagy azt hitted, hogy megkaphatsz mindkettőnket?!" benne van Bill kegyetlen csalódása.
Tényleg nem tudom elégszer leírni, hogy mennyire zseniálisan ügyelsz a részletekre. Teljes mértékben láttam magam előtt  Tom arcán végig futó kínt és belső vívódást. Láttam magam előtt Lara kétségbeesett arcát, hogy egyik pillanatról a másikra összedőlt a világa. És megjelent előttem Bill, ahogy egyik pillanatról a másikra szerelmes fiúból, egy összetört ember lett.