10. fejezet |
|
2007.11.14. 16:09 |
Veiam – mint ahogy eddig folyamatosan – Kartalosz sátra körül legyeskedett, de már az összes ott lévő őrt megáldotta, a parancsnoki sátor nem úgy nézett ki, mintha épp kilépne rajta valaki
|
9. fejezet |
|
2007.11.14. 16:08 |
Hollócsőr Kartalosz még soha életében nem improvizált olyat, ami akár ötezernél is több éj tünde életébe kerülhetett volna. De a szükség nagyúr,
|
8. fejezet |
|
2007.11.14. 16:07 |
Enilran valamivel megkönnyebbültebb lélekkel lépett kapcsolatba Khenáriosszal, hogy tájékoztassa a fejleményekről, miszerint sikerült meggyőznie az éj tünde parancsnokot és elfogadta a segítségét
|
7. fejezet |
|
2007.11.14. 16:06 |
Enilran idegesen járkált fel-alá a teste mellett. Nemrég vesztette el teljesen a kapcsolatot a taurenekkel, akiknek vezére még elmondta nekik, a rovarok szinte elsöpörték őket áradatukkal
|
6. fejezet |
|
2007.11.14. 16:04 |
Khenáriosz azonban tévedett, ha azt feltételezte, Hollócsőr Kartalosz megbánt valamit is abból, ahogy viselkedett Enilrannal.
|
5. fejezet |
|
2007.11.14. 16:03 |
Enilran dühödten meredt saját testére. Ennél még az is jobb lett volna, ha azonnal meghal a méregtől, amit az a repülő bogár juttatott a testébe… De mivel az a nyomorult lény csak elkábította, így most nyugodtan várhatja a halált.
|
4. fejezet |
|
2007.11.14. 16:02 |
Khenáriosz az erdő fáival beszélgetett, és épp tudakolta tőlük, mi dúlta fel őket az utóbbi időben, amikor megváltozott valami. Először fel sem fogta, hogy mi történt, de utána rájött
|
3. fejezet |
|
2007.11.14. 16:00 |
Khenáriosz, az erdők ura minden egyes lény jelenlétét érezte a fái között, amik megfordultak ott. Tudta, merre járnak, mit gondolnak, és mi nyomja a lelküket
|
2. fejezet |
|
2007.11.14. 15:59 |
Nagyot kiáltva riadt fel álmából. Mélyeket lélegezve próbált meg lenyugodni, és kezével végigsimított homlokán, melyre izzadságtól tapadtak a tincsei.
|
1. fejezet: Prológus |
|
2007.11.14. 15:57 |
– Kalimdor fáinak mélyén már sok év óta volt található egy hely, ahova csak egy élőlény volt képes bemenni. Az éj tündék nem hittek ugyan benne, csak mint egy mese, gyerekeknek való legenda
|
|