Inuyasha (kicsit másképp)

Avagy részletek a sorozat legjobb részeiből

-VÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Ráléptél a lábamra te idióta! Ja már megy az adás szóval… izé… Most következő műsorszámunk 12 éven aluli nézőink számára csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott.

A kinyiffant Kikyo találkozik Kagoméval és a többi. (Aki nem tudná ez a cím)

-Odanézz, az elrablott fiatal halott csajok lelkei! – mondata Kagome -  valami kukacok viszik őket.

- Kagome te hülye, azok lélekrablók, nem kukacok! – mondta Miroku – mindent nekem kell elmondani csak, azért mert elloptam a forgatókönyvet? Máskor nem szólok egy szót sem! – és ezzel leült egy kőre, és a rész végéig nem is látjuk.

- ÁÁÁÁÁÁÁ, ÁÁÁÁÁÁ LASSÍTSUNK, EZ NAGYON CSÚSZIK, HALLOD MIROKU? Miroku, hol vagy? – Kagome egy fűszálban kapaszkodott a tök meredek domboldal szélén. De szerencsétlenségére az is kicsúszott a kezéből. (hehe) És természetesen a gravitációnak köszönhetően le is esett.   - Hű b*meg ez nagyon fog fájni holnap. A k*va életbe! (elnézést szeretnénk kérni Kagome illetlenségéért, hogy ilyen pofátlan. A Szerk.) – és Kagome a hátsóját simogatta. Jé ez nem Kikyo? De biztosan az. Azt hiszem. Hisz úgy néz ki, mint én, nem? Inuyasha pedig szerelmes belé. És el is ment megkeresni, de én előbb találtam meg bi-bi-bí! Hú alszik. Olyan szomorú, és halott. Mondjuk ez érthető, nem? Mert halott. De okos vagyok. – Kagome vigyorgott, hogy ilyen okosat tudott mondani.

- Miért kelltettél fel? – Kelt föl Kikyo. – Olyan jót álmodtam. Kinyírtam Inuyashát, és táncoltam felette.

- De miért? Inuyasha most is szeret. Nem tud másra gondolni, csak rád. Tudom, mert elolvasom a szerelmes leveleit, amit neked írt. És néha Kikyonak nevez. Ilyenkor jól szájba verem vagy azt mondom, hogy FEKSZIK!- Mondta Kagome.

- Milyen kapcsolatban állsz vele? – kérdezte Kikyo, és azzal odanyomta az ujját Kagome fejéhez. – Mindegy, most már láthatatlan vagy.

De kanyarodjunk vissza Inuyashához, mert tudni illik, ő is elment megkeresni Kikyot, hogy a talpát nyalja. De most igazán nehéz akadályba ütközött: egy ajtóba, amin nem volt kilincs! Ezt az akadályt a szóban forgó Kikyo emelte az illetlen behatolók ellen. De mivel Inuyasha nem volt illetlen sem behatoló, ezért az akadály Inuyasha előtt elhárult, mert megjelent a kilincs.

Sőt!

Még az ajtó is kinyílt. Ebből következik, hogy Inuyasha be is ment rajta.

- Ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki-kikyo – nyögte ki nagy nehezen Inuyasha – Nem tok másra gondolni csak rád! A nap minden percében! Meg este is, csúcsidőben! Ezért váltottam át Tele2-re és csak puszilgatom a telefont!

 - Smacizzunk, és gyere velem a pokolba! – mondta Kikyo, és azzal meg is csókolta Inuyashát.

- Fúúúj, de undorító! Ha nem lennék kikötözve, és nem lennék láthatatlan, elmennék innen! – Öklendezett Kagome. - Mit csinálsz Inuyasával? Mentek le a föld alá. Kikyo tudom, hogy te hallasz. Inuyasha imád, nem elég?

- Nem! – Fortyant fel Kikyo. – Ő AZ ENYÉM, ÉS SENKI MÁSÉ!

- Gondolod? Na figyelj! – és ezzel Kagome bekapcsolta a beépített porszívót a táskájába, és kiszívta az ellopott lelkeket.

- Jaj ne! – mondta Kikyo és a lélekrablók hátán elrepült. – Inuyasha, ne felejtsd el, hogy megcsókoltalak!

- Nem fogom! – és azzal egy puszit dobott a levegőbe.

- Na én megyek csá! – mondta Kagome, és tényleg el is ment.

- Végre ideértem! – mondta Miroku nagy lihegve – Inuyasha, melyiket választod: Kikyot vagy Kagomét? Gyerünk, amíg a két kezem össze nem ér.

- Nem lehetne mindkettőt? – kérdezte Inuyasha.

- Még nem mentem el! – mondta Kagome – FEKSZIK!!!

Nos ezzel vége a résznek most jönne az Edning, amit most nem szeretnék el énekelni, úgyhogy csá!

Vége!