pl:

ima nan-ji desu ka /ima nan-dzsi desz ka/  -  Hány óra van?

kifejezések:

°asa shichi-ji /asza sicsi-dzsi/  -  reggel 7 óra
°gogo yo-ji /gogo jo-dzsi/  -  délután 4 óra
°yugata roku-ji han /júgata roku-dzsi han/  -  este fél 7
°yoru ku-ji /joru ku-dzsi/  -  este 9 óra
°ju-ji ju-go fun /dzsú-dzsi dzsó-go fun/  -  10:15
°ju-ni-ji go fun mae /dzsú-ni-dzsi fo gun mae/  -  12 előtt 5 perccel

Napszakok:

akegata  -  kora reggel (4 és 6 óra között)
asa /asza/  -  reggel (6-8)
gozen  -  délelőtt (12-ig)
o-hiru  -  dél
gogo  -  délután (kb. 4-ig)
yugata /júgata/  -  késő délután /kora este (16-19)
yoru /joru/  -  este; éjjel (24 óráig)
yonaka /jonaka/  -  éjjel; hajnal (0-4)

A következőkben ki fog derülni az is hogy a Japánok nagyon egyszerúen számolják az órát és a percet, DE a perceknél figyelni kell a hangtani hasonulásra:

ip-pun  -  1 perc
ni-fun  -  2 perc
sam-pun  -  3 perc
san-jup-pun /szan-dzsup-pun/  -  30 perc
san-ju-go fun /szan-dzsú-go-fun/  -  35 perc
yon-ju-hap-pun /jon dzsú-hap-pun/  -  48 perc
pl.:
ni jinan, yon-ju-nana-fun, ni-ju-roku byo
/nyi dzsikan, jon-dzsú-nana-fun, nyi-dzsú-roku-bjó/
-2 óra 47 perc 26 másodperc

A hét napjai és a hónapok:

A -yobi (-jóbi) = nap szót csak a hét napjaival való összetétel során használják. Egyébként a napot a hi vagy a -nichi (-nicsi) szóval fejezik ki.

getsu-yobi /gecu-jóbi/  -  hold-nap  -  hétfő
ka-yobi /ka-jóbi/  -  tűz-nap  -  kedd
sui-yobi /szuj-jóbi/  -  víz-nap  -  szerda
moku-yobi /moku-jóbi/  -  fa-nap  -  csütörtök
kin-yobi /kin-jóbi/  -  arany-nap  -  péntek
do-yóbi /do-jóbi/  -  föld nap  -  szombat
nichi-yóbi /nicsi-jóbi/  -  Nap-nap  -  vasárnap

A "Hold" tsuki (cuki) vagy getsu (gecu), a "hónap" mint olyan szintén getsu, de a hónapnevek összetételeiben mindig gatsu (gacu). A hónapneveket egyszerúen képzik: 1-12-ig a szám+gatsu
pl.:

ichi-gatsu /icsi-gacu/  -  egy hónap  -  január
ni-gatsu /nyi-gacu/  -  két hónap  -  február
ju-ni-gatsu /dzsú-nyi-gacu/  -  tíz-két-hónap  -  december

Dátum (hizuke):

Ugyan úgy írják Japánban mint Magyarországon, tehát; év, hónap, nap sorrendben:
pl.: 2002/10/04
ni-sen-ni nen/ju-gatsu/jok-ka
/nyi-szen-nyi-nen/dzsú-gacu/jok-ka/

A hónap első 10napjának (-ka) kifejezésénél a japános rendhagyó változatokat használják:

tsuitachi /cujtacsi/  -  elseje
futsu-ka /fucuka/  -  másodika
mik-ka /mikka/  -  harmadika
yok-ka /jokka/  -  negyedike
itsu-ka /icuka/  -  ötödike
mui-ka /mujka/  -  hatodika
nano-ka  /nanoka/  -  hetedike
yo-ka /jóka/  -  nyolcadika
kokono-ka /kokonoka/  -  kilencedike
to-ka /tóka/  -  tizedike

Folyt.köv.