Ysamon egész nap Jax mellett volt. Ahol tudott segített neki. A fiúnak évek óta nem volt ilyen jó napja. Rengeteg ötöst, és dicséretet kapott.

- Ysamon, mondd csak, te honnan tudsz ennyi mindent? Minden órán tudtál segíteni.
- Tulajdonképpen az nem az én tudásom volt. A nagy részét a te fejedből vettem, a többit pedig a tanáréból. Ezek a fő képességeim. Irányítani tudok másokat, és tudok olvasni az emberek gondolataiban.
- Nem rossz. És miért jöttél ide? Mármint, ha jól tudom, ti Digimonok a Digitális Világban éltek.
- Ez így igaz. Csak akkor jövünk ebbe a világba, ha küldenek minket.
- Küldenek titeket? Tehát nem magadtól jöttél? És nem is vagy egyedül?
- Nem, valóban nem vagyok egyedül. Heten jöttünk át. De a két világ közötti kapcsolat sohasem biztos. Szétszóródtunk a Földön. Nem tudom hol vannak a többiek. Halványan érzékelem őket, de a pontos helyüket nem vagyok képes meghatározni.
- És mi van a DigiVice-os dologgal? Hogy a Szelídítők megtalálják egymást a Vice-ok segítségével.
- Semmi. Ez csak kitaláció. Ti nem kaptok DigiVice-ot.
- Nem kapunk?
- Nem. Szereznetek kell. Csak ritka esetben kaptok. Csak akkor, ha nagyon megérdemlitek.
- És hol lehet szerezni? És hogyan?
- Ha sok Digimont megölsz, materializálódik egy. De megtalálhatod valamelyik ElementaryVice-ot is.
- És azok mik?
- A négy elem mindegyikéhez tartozik egy-egy Vice. Csak az elemnek megfelelő Digimonnak használ.
- És te milyen elemű vagy?
- Még semmilyen. Ez még ki fog alakulni.
- Értem.
- Szerintem neked ennyi mára elég lesz.
- Bőven elég, még sok is. Csak még egy kérdés. A Digitális Világba nem megyünk?
- De igen. Majd ha megtaláljuk mind a hét szelídítőt.
- Értem. És mi lesz a küldetésünk célja?
- Azt még nem tudom. A mostani állapotban nem tudom mi lesz addig, míg el tudunk indulni…