Bajnai Gordon elmondta: a rosszabb növekedés nagyobb egyensúlyhiányt jelent, ezért új lépesekre van szükség, amelyek hosszú távra biztosítják, hogy Magyarország stabil gazdaság legyen.

A kormány ezért a közszférát, a nyugdíj-, és a szociális rendszert érintő változásokat kezdeményez - jelentette be a miniszterelnök.

A kormány által tervezett megszorítások a februári csomaggal együtt idén 400 milliárd, jövőre 900 milliárd forintot tesznek ki.

Az intézkedéseket sorolva Bajnai Gordon elmondta: a közszférában a mai nominális bruttó kifizetések összértékét 2 évre rögzítik; kezdeményezik a 2009. 2. félévi kereset-kiegészítések felülvizsgálatát.

Bajnai Gordon szerint a Magyarország ebben a formában nem tudja fenntartani a közszféra 13. havi juttatását 2010 után. E helyett azt javasolja a kormány, hogy az ország teljesítményének arányában részesüljön a közszféra a többletjövedelemből.

Az önkormányzatokat is érintik a változások - mondta a kormányfő.

A miniszterelnök a várható "fájdalmas" intézkedések között említette még, hogy a 2009-es nyugdíjkorrekciót átütemezik, a 2010-eset pedig hosszabb időre elhalasztják, mert erre nem lesz forrás.

Elmondta: javaslatot tesznek a nyugdíjkorhatár kiszámítható, fokozatos felemelésére a 62-ről 65 évre, ez a program legkorábban 2012-től indulhat.

Hozzátette: idén már nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét, ami jövőre teljesen meg is szűnik, mert Magyarország ezt a juttatást sem képes fenntartani.

A kormány felgyorsítaná azt a már megkezdődött folyamatot, hogy aki a korábban szeretne nyugdíjba menni, annak ez kevésbé érje meg.

A szociális rendszer kiigazításáról, amely a munkára ösztönözne, Bajnai Gordon kiemelte: a táppénz 10 százalékponttal csökkenne, azaz a mai 70 százalékról 60 százalékra.

A kormányfő közölte: a családi pótlék összegét 2 évre rögzítik mai értéken.

A gyes és a gyed időtartamát az eddigi összesen három év helyett két évre szeretnék fokozatosan csökkenteni, de ez a lépés nem a mai gyermekekre és kismamákra vonatkozik - szögezte le a miniszterelnök. Mint mondta: az alkotmányosság és az erkölcsi érzék azt követeli, hogy legyen idő a felkészülésre, így 2012 körül indulhat meg ennek végrehajtása. Hozzátette: ezzel párhuzamosan el kell kezdeni az óvoda-bölcsőde programot is.

Idén július 1-től felfüggesztik az állami lakástámogatásokat, de ez az újonnan felvett hitelekre, támogatottakra vonatkozik - derült ki a kormányfő szavaiból. Akik ma rendelkeznek ilyen támogatásokkal, azoknak ez megmarad - szögezte le Bajnai Gordon.

A következő két évben csökkentik, majd fokozatosan kivezetik a gáz- és távhőár-kompenzációt. A miniszterelnök kiemelte, ezt a gázárak csökkentése teszi lehetővé.

Az egyéb intézkedések között a kormányfő elmondta még: a közösségi közlekedést meg kívánják reformálni; kiigazítanák a közmédia támogatását; csökkenne a közösségi agrártámogatások összege.

A fájdalmas intézkedések mellett a kormány az adórendszerben, és más intézkedésekkel is biztosítja, hogy a társadalom vagyonos rétegei is részt vegyenek a szolidaritásban - közölte a kormányfő.

Az egyensúlyőrző intézkedések rövid távon rontják a magyar gazdaság növekedését, mert csökkentik a keresletet - ismerte el Bajnai Gordon.

A kormány azt javasolja, hogy idén 25 százalékra emelkedjen az áfa felső kulcsa, és jöjjön létre egy 18 százalékos kedvezményes, átmeneti kulcs. Utóbbiba csak a tej, tejtermékek, kenyér, pékárú és a távhő tartozzon - hangsúlyozta Bajnai Gordon.

A miniszterelnök által ismertetett prezentációból kiderült az is, hogy a jövedéki adó 2009-ben átlagosan 5-6 százalékkal emelkedne.

Idén a munkaadói járulékcsökkentés 5 százalékpontos lenne a minimálbér kétszereséig - mondta a Bajnai Gordon.

Kiemelte: személyi jövedelemadó alsó kulcsának mai 1,7 milliós sávhatárát 1,9 millió forintig tolnák ki.

A miniszterelnök az adóváltozásokról szólva azt mondta: a foglalkoztatást élénkítő lépések miatt van szükség arra, hogy más adónemeket emeljenek.

A 2010-es adóelképzelésekről szólva Bajnai Gordon elmondta: jövőre 5 százalékponttal csökkenne munkáltatói járulék - a teljes jövedelemre.

A kormány kezdeményezi azt is, hogy jövőre szűnjön meg a tételes eho.

Új módszert javasol a kormány az adók és bérek számítására, ez az úgynevezett "összbruttósítás" - emelte ki Bajnai Gordon. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a munkavállalói bruttó bér és a járulékok együtt képezik majd az adóalapot.

Csökkennének 2010-ben az szja-kulcsok: 15-17, illetve 33-35 százalékra, az alsó kulcs sávhatára pedig 4-5 millió forint lenne. A miniszterelnök szerint ezzel a munkavállalók 90 százaléka az alsó kulcsba fog tartozni.

A kormány tervei között szerepel, hogy jövőre az "adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont" bevonnák az adóalapba.

Bajnai Gordon elmondta: fel kívánják gyorsítani az ingatlanadó bevezetését, cél, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanoknál a maihoz hasonló mértéken tartja az ingatlanok adóterhelését, a vagyonosabbak nagyobb részt vállalnának a közterhekből.

Az ingatlanadó részletes terveire két hét múlva tesz javaslatot a kabinet - közölte Bajnai Gordon. A miniszterelnök által tartott prezentációból kiderült, hogy a kormány azt tervezi: 2010-ben vezessék be az általános értékalapú ingatlanadót.

Megszűnne a társaságok különadója, de 19 százalékos kulccsal egy új társasági jövedelemadó jönne létre - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: a tervek között szerepel az adómentességek, kivételek korlátozása és a radikális egyszerűsítés.

Magánszemélyek különadóját 2010. december 31-ig megtartaná a Bajnai-kormány - ez a prezentációból derült ki, ahogy az is, hogy növelné a súlyadót.

Bajnai Gordon hangsúlyozta: a tervezett változásokkal a munkaadói járulékok a minimálbér "környékén" 8 százalékkal lehetnek kisebbek; az adóék 5-7 százalékkal csökkenne az átlagkeresetűeknél; csökkenne a marginális adóteher.

A kormány által tervezett adóváltoztatások célja, hogy több munkahely maradjon meg, a válság után pedig több új munkahely jöjjön létre - közölte a miniszterelnök.

Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon azt mondta: az szja sávhatárának idei 1,9 millió forintra való emelését szeretnék akár július 1-től visszamenőlegesen meglépni, de erről még egyeztetni akarnak a makropálya ismeretében.

A természetbeni juttatások és egyéb adókedvezmények jövőjét firtató kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta: ahhoz, hogy adót tudjanak csökkenteni, nem lehet ennyi kivételt fenntartani. A parlament előtt lévő adótörvények módosításáról a kormány még konzultálni fog az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal.