Vályog, kezeletlen fa, csiszolatlan kő, rozsdamentes acél. Gyakorlatilag ezek azok az építőanyagok, amelyek biztosan nem tartalmaznak mérgező vegyszert, vagy belélegzéskor - a lakóknak, illetve az anyagokkal dolgozó mesterembereknek - irritációt okozó elemi részeket. Aki tehát kizárólag egészségre ártalmatlan alapanyagokból kívánja felépíteni otthonát, nincs könnyű helyzetben. Nem kell azonban ennyire szélsőséges megoldásokban gondolkodni: bár hazákban még gyerekcipőben jár az "indoor" környezetvédelem, kis odafigyeléssel ki tudjuk zárni a leggyakoribb veszélyforrásokat.

Mindennapi mérgeink

Az emberiség története folyamán azért igyekezett hajlékot készíteni, hogy megvédje magát a környezeti hatásoktól. Időről időre azonban kiderül, hogy éppen a lakások károsak az egészségre. "Mára megoldottuk a dohosság és a fénytelenség problémáját, ám az építőipar olyan anyagokat kezdett használni, amelyekről szintén bebizonyosodott, hogy hatásuk káros az egészségre" - mondja lapunknak Csanády Pál, az Alaprajz című építészeti szakfolyóirat főszerkesztője. Elég, ha a sokáig szigeteléshez használt, például a hullámpalában is megtalálható rákkeltő azbesztre vagy a vízvezetékeknél alkalmazott, mérgező ólomra gondolunk. De itt van a hőt a téglához képest másképp vezető, ezért úgynevezett hőhidat okozó betongerenda is, ami - ráadásul ha központi fűtéssel és rossz szigeteléssel párosul - megfelelő viszonyokat teremthet a penészesedéshez. Ha pedig nincs jól beállítva és karbantartva "mesterségesen lélegeztetett" munkahelyünk klímaberendezése, akkor az állandó zúgás mellett még a pollenek, gombák, baktériumok és vírusok megjelenésétől is tartanunk kell.



Az 1986-ban az egészségügyi világszervezet (WHO) által is elismert beteg ház szindróma (sick building syndrome) a rosszul megtervezett vagy nem megfelelően kivitelezett, illetve üzemeltetett munkahelyeken szemirritáció, orr- és torokszárazság, bőrpír, hányinger vagy asztmás tünetek kíséretében jelentkezik. Gyakori panasz a fáradtság, álmosság, letargia, szellemi kimerültség, fejfájás és szédülés. Épületeinket ugyanis a már említetteken túl olyan anyagokkal rakjuk teli, amelyek káros vegyületeket bocsátanak ki: szerves oldószerek és lágyítók kerülnek a légtérbe a festékekből, lakkokból és ragasztókból a falakról, a bútorokról vagy a padlószőnyegekből. A beltéri levegőt fénymásolók, egyes műanyag- és kárpitfajták, PVC-padlók, szigetelőanyagok és tisztítószerek szennyezhetik. A faforgács lemezek műgyantájából például formaldehid, a parafa felületéről poliuretán párolog.