4.rész - Emily titka



Másnap Eliot és Akera találkoztak, Eliot hozta magával Emilyt. Kíváncsiak voltak arra, kik lehetnek a kislány szülei, és ha ők, akkor hogy kerül ide?
- Emily, hol éltetek a szüleiddel? - kérdezte kedvesen Akera.
- Azt nem tudom. - válaszolt kissé gyanakvóan.
- Apukádat és anyukádat hogy hívták? - kérdezte ismét.
- Apu és anyu. - válaszolt kedvesen.
- Nem így értettem, hanem mi volt a nevük? - mondta mosolyogva.
- Ja, aput nem tudom, mert anyu sose mondta el nekem, aput hogy hívták. - válaszolt szomorúan.
- Miért? Elváltak a szüleid? - ezt már Eliot kérdezte.
- Nem, apu sokat háborúzott a szomszéd bolygókkal, és anyu azt mondta, hogy most az.. - de nem fejezte be, mert Akera helyette fejezte be.
- Most az angyalokkal táncol, és várja az ottani ajtóba, hogy menjünk mi is táncolni. - fejezte be Akera.
- Ezt honnan tudod? Anyu azt mondta, hogy ezt csak ő tudja, meg az ő anyukája. - kérdezte értetlenül a kislány.
- Nekem is anyukám mondta, hát nem egészen mondta, hanem írta. - mondta könnyes szemmel.
- Akkor hogy is hívják anyukádat? - kérdezte kissé türelmetlenül Eliot.
- A japán nevét nem tudom, de a másikat igen. - mondta büszkén.
- És az mi? - kérdezte Akera, aki közben jobban lett.
- Mi is volt... őőő... MEGVAN! - kiáltott fel örömében. - A neve Kovács Petra. - fejezte be, majd mosolygott Akerára.

***




- MMMMMMMIIIIIII?????! - kérdezték egyszetre Eliottal.
- De engem is ugy hívnak! - mondta jól meglepetten Akera.
- Nyugi, van több ilyen nevü lány. - próbálta megnyugtatni Eliot.
- De az angyalos szöveget csak én, és anyukám tudtuk, na meg most Emily is. - mondta pár perc után.
- Hogy kerültél ide? - kérdezte kedvesen Akera, és az ölébe ültette a kislányt.
- Anyu azt mondta, hogy keressem meg őt, és mondjam meg, hogy az ellenség nagyon erős, és azt is mondta, hogy egy kicsit másképp fog kinézni. - válaszolt a kislány.
- Értem, anyukád hogy néz ki? - kérdezte Eliot.
- Nagyon szép. Csillogó vörös haja van, amibe egy fehér liliom van, barna szeme, a ruhája fehér, mintha egy angyal lenne, csak szárnya nincs. - fejezte be.
- Tényleg szép lehet. - mondta Akera.
- Apukád hogy nézett ki? - kíváncsiskodott Eliot.
- Hát kicsi voltam, amikor elment, nem nagyon emlékszem rá, de olyan zöld szeme volt, mint nekem.



***



- Léééégyszii! Eliot menjünk el megint, légyszii! - könyörgött Emily.
- Jó elmegyünk. - válaszolt Akera. Eliot csak nézett, hogy őt meg se kérdezik vagy mi?!
A játszótéren Akera és Emily hintáztak Eliot felváltva lökte őket. Kábé egy órája hintáztak, amikor Eliot kifáradt és leült egy padra, Akera is követte, Emily játszott a többi gyerekkel.
- Szerinted tényleg én vagyok, vagyis leszek az anyja? - kérdezte és közben Eliot vállára hajolt.
- Te leszel, és szerencsés illetve szerencsés lesz, hogy ilyen csinos anyukája van/lesz. - viccelődött Eliot, és közben átölelte Akerát.
- És ki az apja, mármint a jövendőbeli férjem? - mondta miközben Eliot szemét kémlelte.
- Hát azt már csak te tudod. - válaszolt Eliot egy kicsit letörten.
- Én azt szeretném... -habozott, hogy folytassa a mondatot, de ráelőltette magát, és halkan tovább mondta. - ...ha te lennél. - gyorsan lehajtotta a fejét, hogy Eliot ne lássa, mennyire piros.
- Hát jó. - mondta mosolyogva Eliot. Felemelte a lány fejét és megcsókolta.
- Arra is emlékszem, hogy anyuék is állandóan ezt csinálták. - szólt közbe a csókba Emily. Akera az ölébe vette, és egy puszit nyomott a kislány homlokára, amin egy liliom képe jelent meg.
- Ez mi? - kérdezték egyszerre a kislányt.
- Anya azt mondta, ha felvillan, megtaláltam őt és aput is, de hol vannak? - nézett szét a játszótéren.
- Itt vagyunk, kincsem. - mondta csöndesen a kislánynak Akera. Emily szemébe könnyek gyűltek és szorosan megölelte leendő szüleit.
- Anyu! - és közben Akerára nézett, aki szintén elkezdet könnyezni. - Apu! - Eliotra nézett, aki mosolygott rá.



Fél év múlva! (alcím: Mit tettél, anyu?!)


- Helló, Serena! - kiáltott át Akera az úttesten barátnőjének, majd átszaladt.
- Szia! Mi újság? - kérdezte boldogan.
- Semmi, Emilynek veszek ajándékot, ma van a szülinapja, buli is lesz. Gyertek hatra, oké?
- Oké, akkor este. Sziaaa! - és elment.
- Szia! - mondta halkan. Fura, hogy a gonosz már több, mint fél éve nem támadott, de nem is baj, túl boldog vagyok ahhoz, hogy ilyeneken gondolkozzak. Amúgy is nemsokára nekem is itt a szülinapom, és ezt nem ronthatja el senki.


***



- Ppppssszzzzzz, most jönnek! - szólt halkan Eliot.
- Mindjárt benn vagyunk. - mondta Akera Emilynek, aki már alig várta, hogy bemehesen.
- BOLDOG SZÜLINAPOT!!!!!! - kiáltották, amikor bejöttek.
- DE JÓ!!! BULI! - folytatta Emily a kiáltást.
- Fújd el a gyertyát, és kívánj valamit! - mondta kedvesen Akera.
- Oké! - "Azt kívánom, hogy apa ne az angyalokkal, hanem velünk táncoljon!" mondta magában, majd elfújta a gyertyát.
- Na, akkor együnk! - szólt hangosan Eliot.


***


Akera és Eliot kimntek a teraszra.
- Nem fura, már több mint fél éve nem támadtak? - mondta (igen, már tudja, hogy Akera Sailor StarRed, a többieket is tudja, ja és neki is van ereje, de meglepetés, hogy az mi:P).
- De, lehet, hogy csak készülődnek.
- Ennyi ideig?! - mondta enyhén dühösen.
- Talán hiányzik a harc? - viccelődött.
- Dehogy, csak furcsállom, ennyi, na menjünk visza!
- Oké!


***(2 hét múlva)



- Huh, ma van a szülinapom, kíváncsi vagyok emlékeznek-e rá. - gondolkodott magában miközben egy ruhabolt kirakatát nézte, ahol esküvői ruhákat lehetett venni.

Akera lakásán.
- Nem oda, oda a liliom megy! - mondta parancsolóan Emily.
- Igenis, uram! - mondta viccesen Eliot, és átrakta a lufit a másik sarokba.
- Most beszéltem vele, kábé fél óra, és itthon van! - kiabálta a társaságnak Rei.
- Oké! - szólt vissza mindenki, és gyorsabban kezdtek dísziteni.
- Pssszzz, jön! - mondta Minako.
- Miért van itt ilyen sötét? - mondta és hirtelen...
- BOLDOG SZÜLINAPOT!!!! - halatszott kórusban.
- ÓÓÓÓÓ, emlékeztetek rá, olyan boldog vagyok! - és egy könnycsepp folyt végig az arcán. - Jutka, Domi, de jó, hogy itt vagytok! - mondta és folytata. - Mindeki, ők itt a magyarországi barátaim, Jutka és Domi, japánul Mina és Ayame.
- Ne sírj, ma van a szülinapod! - mondta Eliot, és lágyan megcsókolta. - Van egy különleges ajándékom, ha vége a bulinak odaadom. - Akera csak bólogatott.

A Kingkastélyban:
- Ma van a szülinapja, ma kell elmennem érte pontosan éjfél után. - mondta egy férfi hang.
- Nem fog veled jönni, mást szeret. - mondta egy női hang féltékenységgel.
- Az lényegtelen, hozzám ígérte az anya. - válaszolt ridegen.
- De többször visszavonta, amikor megjavult. - folytatta.
- Az mindegy. Az egyém és kész. - és egy mosollyal fűszerezte a mondatát. - Még nem tudja, hogy jó-e vagy gonosz-e, mi segítünk neki eldönteni.


Akera teraszán:(romi-szomi lesz:P)

- Muti, mi az, légyszi, már nagyon kíváncsi vagyok! - mondta Akera, miközben Eliot az ajándékot kereste.
- Ígérd meg, hogy tetszeni fog! - mondta és elővett egy ezüst selyemmel borított dobozkát, amin egy liliom volt.
- Ez gyönyörű! - mondta álmélkodva, és kibontotta a dobozt. Könnyezni kezdett, mikor meglátta mi van benne. Egy jegygyűrű, a karika fehérarany, egy liliomgyémánt díszitette. Mielőtt Eliot megszólalhatott volna, Akera hangosan felkiáltott.
- IGEN!!!!!!!!!! - és a fiú nyakába ugrott.
- Legalább nem kelett letérdelnem. - viccelődött Eliot. Majd szenvedélyesen megcsókolta immár menyasszonyát.
- Sajnálom, hogy meg kell zavarnom a pillanatot, de el kell vinnem a menyaszonyomat. - mondta egy érdes férfi hang.
Akera hátrafordult. Egy hosszú fonott, fekete hajú férfit látott, szeme vörös, és Akerát méregete. A lány Eliot mögé bújt, hogy ne lássa.
- Anyád jól mondta, tényleg gyönyörű vagy. Most induljunk, kedvesem! - és rámosolygott.
- Nem megyek veled sehova! - ordította a lebegő férfinak, majd folytatta. - Azt se tudom, ki vagy!
- Be se mutatkoztam, a nevem Lord King. - és mélyen meghajolt.
- Mit akarsz Akerától? - kérdezte dühösen Eliot.
- Mármint a menyasszonyomtól. - javította ki.
- MI?! - ordította Akera. - Én Eliot menyasszonya vagyok! King közelebb ment Akerához, Eliot szorosan ölelte.
- Anyu, mi ez a zaj? - mondta egy vékony és álmos hang: Emily.
- Semmi kicsim, gyere ide! - szólt Akera a lányának.
- "Anyu"? De hát az hogy lehet?! - zavarodottan üvöltözött King.
- A gyerekem, Eliottól. - vágta oda Akera.
- Az nem érdekel, majd megölöm, és utána hozzám jössz! - mondta mosolyogva, és közben a kislányra nézett. Akerában felébredt az anyai ösztön.
- Menj el, és hagyd békén a családomat, vagy különben megöllek! - ordította a férfinak, aki már csak másfél méterre volt tőle. Eliot használta az erejét (na, kíváncsi vagy mi az? én igen:P), vagyis mind a négy elem rázúdult Kingre egy támadásban (öt elem:föld, levegő, víz, tűz, élet{ez gyógyító inkább, ezért van csak négy, az ötödik csak később kell}). Megsebezte Kinget, de nem ölte meg.
- Erős, de nem eléggé. - vágta Eliothoz.
- Miért nem mész el, nem látod milyen boldog vagyok? - mondta könnyezve Akera. - Végre olyanok között vagyok, akik szeretnek: Rei, Makoto, Minako,Ami, Darien, Serena, Mina, Ayame, Eliot, Emily, ők a családom, és ezt nem veheted el tőlem, nem engedem! - fejezte be így a mondatot. A könnycseppek egyre jobban folytak. Akera érezte, hogy valami húzza vagy valaki, de nem engedi egy másik, hogy elvigye. Nem volt magánál, de érezte, hogy valaki viszi az ölében.
- Eliot. - mondta elhalóan, majd kinyitotta a szemét, és nem egy zöld szempárral találkozott, hanem egy halott vörössel.
- Engedj el, vigyél haza! - mondta Akera, alig hallhatóan.
- Odaviszlek, drágám! - mondta vigyorogva a férfi. Akera elájult.


***


Akera ébredezet.
- Hol vagyok?! - kérdezte ijedten, mikor végignézett a szobán. - Engedjenek vissza! - ezt ordította, majd egy fél óráig. Lépteket halott. Próbálta kinyitni az ajtót, de azt valaki hirtelen kinyitotta. Megijedt és a földre esett.
- King. - majd odaszaladt a férfihoz, és elkezte ütögetni. - Vigyél vissza, vigyél vissza a családomhoz, a szerelmemhez, a lányomhoz!!! - Kingnek nem tetszett, hogy a lány megint felhozta a családját, ezért pofon vágta. Akera a földre zuhant.
- Ezt megbánod! Éj sötétje, Nap fénye, változtass át engem! - kiabálta, de nem változott át.
- Azért nem tudsz átváltozni, mert még él benned a gonosz, és itt a jó erődet nem tudod használni. - mondta boldogan.
- NEM!!!!! ÉN JÓ VAGYOK!!!! - ordította minden erejéből, és egy fekete villámot lőtt King felé, ő elugrott.
- Látod a gonosz erőd, most lép elő.
- Nem, nem, nem, inkább meghalok, de gonosz nem leszek! - mondta könnyes szemmel.
- Ne sírj, kedvesem, kár lenne ekkora erőért! - miközben mondta, közelebb hajolt Akerához, és meg akarta csókolni, de a lány elhúzta a fejét, és ezt mondta:
- Én Eliotot szeretem, egészen halálomig!
- Az mindegy, kit szeretsz, úgyis az enyém vagy! Anyád nekem ígért. - mondta nevetve.
- MIII?! - kérdezte értetlenül Akera. - Az nem lehet!
- Mondjuk akkor mondta, amikor még gonosz volt.
- Ez lehetelen, ő nem tehette! - ordította dühében.
- Ott van a menyasszonyi ruhád. - a székre mutatott, amin egy irtó ronda és csicsás sárga esküvői ruha volt.
- De ez rettenetes, fel nem veszem! - veszekedet Kinggel. - Soha fel nem veszem, előbb ölj meg, aztán felveszem!
A beszélgetés közben Elioték bejutottak a kastélyba (hogy hogy, azt gondold ki te!).
- Meg kell találnunk minél hamarabb! - mondta dühösen Eliot.
- Tudjuk, hogy fontos neked, de nyugodj meg, megtaláljuk. - nyugtatta Ami.
- Változzunk át, készen kell lennünk a harcra! - javasolta Rei.
Miután mindannyian átváltoztak, sikerült megtalálni azt a folyosót, ahol Akera volt.
- Akera! Akera! Akera! - kiáltozta Eliot.
- Hol vagy? Akera! - követte példáját Serena.




***



Megtalálták a szobát, együttes erővel sikerült betörni az ajtót. Épp jókor, mert az igenes szövegnél jártak. Akera boldogan futott volna Eliot karjába, de King visszatartota, és jól pofonvágta. Akera elájult.
- Te szemét, mit tettél?! - ordítozott Eliot.
- Amit megérdemelt! - válaszolt ridegen.
- Ezért meghalsz! - támadott, de nem használt. Több órányi harc után Akera ébredezett, és látta szerelmét több helyen is vérezni.
- Eliot, Eliot! - mondta könnyes szemmel. Amikor King nem figyelt, odarohant kedveséhez.
- Eliot, jól vagy szerelmem? - kérdezte aggódva, hogy nem kap választ.
- Még élek. - mondta alig hallhatóan.
- Ha ez az utolsó napunk együtt, akkor is szeretlek, még a halálon túl is! - mondta szomorúan Akera.
- Én is örökké szeretni foglak! Akera felemelkedett, és egyenesen King felé sétált.
- Bántottad azokat, akiket szeretek, bántottad a barátaimat, bántotad a szerelmemet, bántottad a lányom, bántottál engem, ha ez az utolsó tettem, akkor is megöllek! - kiáltotta és folytatta.
-Anyámra nem haragszom, hisz akkor még gonosz volt, én soha nem leszek gonosz. - miközben ezeket mondta, az 'esküvői ruha' eltűnt róla. - Éj sötétje, Nap fénye változtass át engem! - átváltozott. King hitetlenkedve nézte, ahogy Akera közeledik.
- MEGÖLLEK!! - kiáltotta és támadott.