Szerelemben nincs logika
Ancsi (mka) 2004.12.02. 21:46
Hermione nem tudta, hogy miért zokog.
Csak Andy erőtlen arca és a mély sebe lebegett a szeme előtt. Nem tudta elképzelni a lány, hogy min veszekedett Andy és Malfoy.
Hermione csak érezte, hogy egy nagy kő van a szíve helyén. Aggódott Andy miatt és az utóbbi napokban ez volt az első olyan alkalom, hogy a lány nem úgy nézett Andyre, mint egy halálfaló.
Hermione tudta, hogy nem helyes, hogy megmentette a fiút, de amikor eszébe jutott, hogy a fiú meghalhatott volna, azonnal elhessegette a gondolatot.
- Hermione! - kopogtatott valaki az ajtón. A lány felismerte a hangot.
- Mi van, Harry? - törölte le a könnyeit a lány.
- Viktor keres. Azt mondta, sürgős.
Hermione felpattant, kinyitotta a fürdő ajtaját és valóban a fekete hajú barátjával találta magát szembe.
- Malfoyt láttad valahol? - kérdezte barátját a lány.
- Nem. - vonta meg a vállát Harry - De mi ez a fene nagy titokzatosság Viktorral?
- Útközben elmeséli neked Viktor, gyere!
Harry követte Hermionét, aki kiment az udvarra Viktorhoz.
- Harry is jön? - húzta fel a szemöldökét Viktor.
- Jön. - jelentette ki határozottan a lány - Mi a helyzet?
- Felébredt. Veled akar beszélni.
- Ki ébredt fel? - értetlenkedett Harry.
Hermione jelzett Viktornak, hogy mondja el, addig Ő bemegy Andyhez.
A szobában az ágy mellett ült Kelly.
- Szia, Hermione. - suttogott Kelly. Andy nek nyugalomra volt szüksége.
Kelly, amint bejött Hermione, kiment a szobából és magára hagyta a két kamaszt.
Hermione lassan ment oda Andy ágy felé és ült le az ágy szélére.
- Szia. - köszönt halkan a fiúnak.
- Szia. - válaszolt erőtlenül a fiú.
Andy még mindig sápadt volt.
- Jobban vagy? - érdeklődött lágyan a lány.
- Hála neked. Tartozom egyel. - a fiú megpróbált felülni.
- Ne, ne! Ne ülj fel! - Hermione gyengén megfogta a fiú vállát. Gyorsan el is vette, nehogy a Andy félre értse - Még gyenge vagy.
- Miért mentettél meg? - nézett mélyen a lány szemébe Andy - Semmi okod nem volt rá.
- Mert a barátom barátja vagy. Meg, azért is... mert... nem tenne jót a tábornak, ha megtudnák, hogy meghalt valaki... meg azért mert ez úgy jött. Bárkit megmentettem volna.Persze ez nem azt jelenti, hogy megmentettelek - hadarta a lány - csak bevarrtam a sebedet. Egy régi mugli módszer, a varázslatokat pedig mindenki ismeri, úgy hogy... nem mentettelek meg igazából csak rásegítettem egy kicsit. És most össze vissza hadarok, igaz? - mosolygott zavartan Hermione.
- Igen, egy kicsit. - nevetette Andy is.
Hermione lesütötte a szemét. Zavarban volt.
- Hogy jössz a holnapi sajtótájékozatatóra? - törte meg végül a néhány másottperces csöndet Hermione.
- Majd eltakarom a sebet... - mondta Andy.
- De semmi hirtelen mozdulat, mert akkor bajod is lehetne. Így is eléggé ránk ilyesztettél.
- Rátok? Abban te is benne vagy? - jelent meg a szája szélén egy sunyi mosoly a fiúnak.
- Persze, hogy rám is ilyesztettél, elvégre én kupáltalak ki valahogy.
- Vagyis akkor aggódtál értem?
- Hagyjuk ezt, Andy! - állt fel végül Hermione - Az aggódásomnak semmi köze nincs kettőnkhöz. Aggódtam, mert egy fiú vagy akit ismerek, ennyi. Nem szeretném, ha túl reagálnád. És, ha most megbocsátasz, elmegyek, vár rám kinn, Harry.
Azzal Hermione kiment a szobából Viktorhoz, Harryhez és Kellyhez.
|