Anime-ok és Fanalkotások

AJÁNLOM AZ OLDALT

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Menü

Anime

Rohan az idő

	Ennyien voltatok
	Indulás: 2006-07-05

	Társalgó
	Chat-be ne reklámozzatok és lehetőleg ne káromkodjatok. Sajnos a böngésződ nem képes a beillesztett keretek megjelenítésére. Név: Üzenet:

Vad szívek egyesülése, avagy a tûz és a víz!

Vad szívek egyesülése, avagy a tûz és a víz! : Vad szívek egyesülése, avagy a tűz és a víz!

Vad szívek egyesülése, avagy a tűz és a víz!

Yaoi 2008.01.07. 10:26

6.rész

Nyaralás, avagy örökké együtt.

A párbaj akadémia hamarosan bezárja a kaput egy időre. Ugyanis egy nappal vagyunk a nyári szünet előtt. A tanulók, most azt tettek, amit akartak, nem fegyelmezték őket, csak figyeltek rájuk az esetleges baj elkerülése véget. Többek kihívták párbajozni a két császárt Yadent, és Zanent, persze sok esélyük nem volt, de akkor is legalább párbajoztak egyet, a két legnagyobbal. Mikor már minden párbaj lement, a banda lement egyet a tengerpartra beszélgetni.

- Ez az utolsó napunk! –mondja Syrus, egy sóhaj kíséretében.

- Igen, de még látjuk egymást.- mondja Yaden mosolyogva, mire a többiek egyetértően bólintottak.

- Most hogy így említed Yaden, te mit csinálsz nyáron, mész valahova nyaralni? –kérdezi Syrus, izgatottan és kíváncsisággal a hangjában.

- Még nem tudom, majd spontán nyáron döntöm el. –mondta Yaden majd Zanere pillantott aki, viszonozta kedvese pillantását.

- Értem, de ha unatkozol, majd hívjál fel, és találkozhatnánk.-mondja Syrus, reménnyel teli hangon.

-Persze, hogy találkozunk. – válaszolja Yaden, majd ásít egyet. – Ideje lefeküdnünk nem, már késő van, és holnap már ki kell költözni az akadémiáról?!

- Igaza van. –mondja Zane. – holnap még találkozunk, jó éjt mindenkinek.- mondta majd sarkon fordult.

- Jó éjszakát, holnap majd jövők hozzátok.- válaszolja Yaden, majd elkezd futni amerre nem régen kedvese haladt. A többiek követték a szeretők példáját, majd ők is nyugovóra tértek.

Amint Yaden, és Zane hazaértek az Obelisk házba, elkezdtek pakolni a bőröndjeikbe. Szó nélkül pakolászták a ruháikat elvoltak, foglalva egymás gondolataival, amik a másik fél körül folytak. Legalább egy óra telhetett el, amikor végeztek, majd egyszerre megszólaltak.

-         Végeztem. –mondták, majd mindkettejükből kitört a nevetés.

-         Min gondolkoztál?- kérdezi Zane, megtörve a csendet, ami a nevetés után következet.

-         Rajtunk, hogy mi fog lenni ez után, már ide többet nem fogunk vissza jönni, kijártuk a három évet, a te esetedben négy évet. Lehet, hogy már soha többé nem fogunk találkozni.- válaszolja Yaden hangjában olyan szomorúsággal, mint még amilyet világ nem látott. – Te min tanakodtál?? –kérdezi Yaden, hamis mosolyt erőltetve arcára.

-         Ugyan erről, de tudom, hogy találkozni fogunk, mert szeretlek! –mondja Zane, pár perc után, mire feleszmélt az előbb hallottakból.

-         Én is szeretlek, és remélem, hogy találkozunk még, mert ha nem abba belehalok. –mondja Yaden, meghatódva.

-         Menjünk fürödni, majd aludni.- mondja Zane, mikor látja, hogy kedvese szeme éppen hogy lenem ragad.

-         Ez egy nagyon jó ötlet. –válaszolja Yaden, két ásítás közepette.

Mikor végre befáradtak a fürdőszobába megfürödtek, majd lefeküdtek aludni szorosan egymás mellé. Yaden ahogy érezte, hogy vízszintesen van lehunyta a szemét majd elaludt, Zane a kezét Yaden derekán pihentette és úgy aludtak el. Korán reggel volt és Yaden megébredt, ki akart kelni az ágyból de egy szorosan ölelő kéz ebben megakadályozta. Yaden mosolygott egyet, majd óvatosan hogy fel ne ébressze szerelmét leemelte magáról az izmos kezét, és kiment az erkélyre. Amint kiért, a szél belekapott a hajába, majd rátámaszkodva az erkélynek a szélére, elkezdett gondolkozni. Zane megérezve, hogy nincs mellette kedvese, megébredt és elkezdte pásztázni a szemeivel a szobát. Majd szemeivel elérte az erkély ajtót, ahol a szél játszott a függönyel így beengedve a friss reggeli levegőt. Zane kiszállt az ágyból, és oda slisszant az erkélyhez. Amint meglátta, hogy kedvese az erkélyen tartózkodik, ő is kilépet, és szorosan magához ölelte a gondolataiba merült fiút. Yaden jócskán meglepődött az érintésen, de megcsapta az orrát, a számára olyan kellemes férfias illat, ami Zaneből áradt. Zane és Yaden ott álltak némán szótlanul, Yaden egyszer csak azt veszi észre, hogy Zane egyre szorosabban öleli magához, és csípőjük is erősen nyomódott egymáshoz. Yaden fogta magát és szembe fordult Zaneel.

-         Tegyük emlékezetessé a mai napot.- mondta Yaden szinte Zane szájában.

-         Jól hangzik. –válaszolja Zane kéjes hangon, amitől Yaden megborzong.

Majd Yaden belenézett Zane zafír kék szemeibe, amibe végtelen csillogás, és vágy áradt. Yaden beleveszett a szempárba, majd elkezdte befelé lökődni Zanet, aki csak hátrált míg hátra nem eset az erkély ablakában álló padkában. Így hátra eset de Yaden hogy kedvese fejét ne érje baj oda rajta a kezét, így az ütődött meg. Majd onnan elvette a kezét, és odarakta Zane férfiasságához és simogatni kezdte. Zane felnyögött, majd oda húzta magához Yadent, és vad csókolózásba kezdtek. Majd Zane átfordult így ő volt felül, majd letépte Yadenről a ruhákat, és a jobb mutatóujjával a szájától egészen a nemi szervéig. Majd bekapta azt, és hergelni kezdte, először a kezével, majd a nyelvével, Addig hergelte, az immár kőkemény erektől duzzadt férfiasságot, míg Yaden el nem élvezet. Zane szájával egy kis élvezet kifolyt, amit Yaden észrevette majd felült és nyelvével lenyalta az élvezet nyomait. Zane miközben Yaden játszott vele, megfogta majd Yadenbe vezette. Aki összerándult, majd arcát Zane vállába temette. Zane elkezdte simogatni Yaden hátát, hogy minél előbb felejtse a fájdalmat ami hátsó felében támadt, de mivel kívánták egymást, Zane megfogta Yadent elhúzta magától majd óvatosan lerakta a földre. Fölé magasodott, nyomott egy csókot az ajkaira, és elkezdett benne mozogni. A levegő izzót körülöttük, mindkét fél teste forró volt, a szobában vágni lehetet volna a szenvedélyt a vágyat, ami a két testből áramlót. Zane továbbra is mozgott a társába, egyre gyorsabban mikor a szoba nyugalmát átszakította, két erőteljes férfi hang. Ezzel jelezve, hogy eljött a beteljesülés ideje. Lehanyatlottak egymás mellé, majd Zane szorosan Yaden mellé bújt, és várta hogy légzésül visszanyerje eredeti ütemét.

-         Remélem emlékezetes volt…. Ez az együttlét?. –kérdezi Zane, lihegve. Miközben felült, Yaden fölé magasodott, hogy lássa sötét-barna vágytól égő csillogó szempárt.

-         Nagyon is. –mondta Yaden, majd felállt és elkezdett öltözni.

-         Hová-hová ilyen sietősen?? –kérdezi Zane, miközben felállt, és átkarolta Yaden derakát. Majd elkezdte csókolgatni Yaden nyakát, aki beleborzongott az érintésbe. Majd Yaden megfordult, majd megcsókolta Zanet, és kezeit Zane nyaka köré fonta. Majd megszakította, felhúzta a nadrágját majd megszólalt.

-         Elbúcsúzok a haveroktól. –válaszolt Yaden, a kérdésre.

-         Jó, de találkozunk még? –kérdezi Zane, szomorúan.

-         Persze, tőlem még nem szabadulsz meg.- mondta vidáman Yaden, majd egy újabb csókban forrtak össze. Soha nem akartak szét válni, de mégis muszáj volt, és a forró csóknak a levegő hiány vetett véget.

-         Megyek majd még találkozunk.- mondta Yaden, majd elengedte Zane kezét amit eddig fogott, és kiviharzott az ajtón, de előtte még egyszer rápillantott Zanre.

Yaden sprintelt a Slyfer házak felé, majd bement a számára a régi emlékeket idéző házba. A két fiú meg aludt, mindketten föld rengető hanggal horkoltak, Yaden ahogy belépett, rögtön oda rohant hozzájuk, és elkezdte keltegetni őket. Syrust könnyebb volt felkelteni, mint Chumpleyt.

-         Sy segíts már. –mondta Yaden, mikor már vagy ezredszer böködte oldalba Chumpleyt.

-         Jól van. –válaszol Syrus, majd bemegy a fürdő szobába, és egy pohárba enged vizet, majd Yaden kezébe nyomja.

-         Remélhetőleg ettől felébred.- mondja Syrus

-         Én is.- sétál oda Yaden Chumpleyhez, majd nyakon önti hideg vízzel, amitől Chumpley kiugrott az ágyból.

-          -Ti normálisak vagytok?? Éppen azt álmodtam, hogy sajtos szendvicseket eszek. És ti meg felkeltetek. –dühöng Chumpley.

-         Gondoltam, elköszönök tőled is, mivel ma látjuk egymást utoljára. – mondta Yaden, miközben leült a régi fekvőhelyére.

-         Ohh tényleg ez az utolsó napunk szinte, igaz tegnap volt az, mert már ma mennünk kell.—mondta Chumpley lenyugodva, ma ő is leült barátai mellé, az ágyra.

-         Igen, de majd még találkozunk sokszor.- mondta reménykedve Syrus, majd Yadenre nézett, aki a padlót fürkészte tekintetével. Majd pár-perc után felnézett onnan.

-         Naná, hiszen a legjobb barátaim vagytok. De ideje indulnom, sziasztok srácok, majd még találkozunk.- mondta Yaden, majd felállt és a kijárat felé vette az irányt.

-         Szia Yaden- mondták egyszerre a fiúk.

Syrus elkezdett sírni, míg Chumpley vigasztalta őt, Yaden utoljára visszanézett rájuk, majd elmosolyodott. Mikor kilépett a házból, elkezdett az akadémia felé menni, utoljára megakarta nézni azt a helyet, ahol rengeteget párbajozott, és aminek köszönheti kapcsolatát Zaneel, és a többi barátjával.. Mikor elérte a párbaj teret, felállt és előhívta az elemi hőseit.

-         Megyünk haza.- mondta nekik, majd válaszol egy fejbiccentést kapott. Majd elrakta a pakliját, és kifelé vette az irányt. Ahol találkozott Dr. Crowlerrel.

-         Jó napot Dr. Crowler, remélem még az életben találkozunk.- mondja Yaden, majd rábiccent a tanárra, és tovább halad. Crowler a kisebb sokk után amit Yaden okozott neki a „remélem még találkozunk az életben” mondattal. Mikor magához tért, oda sutogta magának hogy „Én is”., majd folytatta az útját, amerre indulni készült. Yaden eközben szélsebesen közelített az Obelisk ház felé, mikor belépett a szobába örömmel vette tudomásul hogy szerelme még nem ment el. Zane ott feküdt az ágyon, Yaden a szabályos légzésből arra következtetet hogy alszik. Közelebb ment hozzá, majd vékony ujjaival kisimított egy hajtincset Zane arcából. Ám az érintésre kedvese is felébredt.

-         Bocs nem akartalak felkelteni.- suttogja Yaden

-         Semmi gond, nem a te hibád.- mondja lágy hangon Zane.

-         Akkor indulunk?- kérdezi Yaden, mikor megpillantja a börőndjeiket.

-         Persze csak várj, rendbe szedem magam és mehetünk. – Válaszol Zane, majd kiszáll az ágyból, és a fürdö szoba felé veszi az irányt. Tíz perc múlva frissen állt Yaden előtt, majd szólt hogy kész és hogy indulhatnak.

Mikor kiléptek az akadémia kapuin, még egyszer visszatekintetek az „iskolára”, majd mentek tovább egyenesen a buszmegállóba.

-         Hát itt vagyunk.- mondja szomorúan Zane, ami érződött a hangján is.

-         Még találkozunk.- szól Yaden, majd egy szenvedélyes csókba forrtak össze, és Yaden felszállt. Zane busza később indult, ám az is hamar megérkezet a két szerelmes most már külön utakon voltak. Yaden pár óra alatt már otthon volt, és megcsapta az orrát a város illata. Mikor leszállt, az anyja már ott várta őt.

-         Szia kisfiam.- mondja az anyja vidáman, mert már örült hogy fia otthon volt.

-         Hello anya. Ugye főztél valami finomat? Az út során megéheztem.- mondja Yaden, amitől az anyukája elkezd kuncogni

-         Hát persze, induljunk és hamarabb ehetsz Yaden.- válaszol, majd elindulnak a kocsi felé. Mikor beszállnak, Yaden élmény beszámolót tartott élményeiről, amit az anyja boldogan vett tudomásul hogy fia jó helyen volt. Amikor hazaértek, Yaden mamája kivette a postaládából a szórólapokat, majd befelé vették az irányt. Ahol végre Yaden ehetett egy igazi házi kosztot, de mikor már épen az utolsó falatokat nyelte le, megakadt a szeme az egyik szórólapon. Bekapta azt a pár falatot ami a tányérjába volt, majd kezébe vette a szórólapot, és böngészni kezdte.

-         Érdekes!- gondolta.- Elmehetnénk Zaneel a Hawaii szigetekre. Egy hét, olcsó, és végre kettesben lehetnénk. Ami az elmúlt évben nem jött össze. –Yaden agyában a gondolatok csak úgy cikáztak, majd elkezdett mosolyogni.

-         Fiam, mit nézel ennyire? –kérdezi az anyja.

-         Csak ezt a szórólapot, érdekes. És szerintem elmegyek, a párbaj versenyek megnyerése miatt, kaptam pénzt, így elmegyek ide az egyik barátommal.- válaszol Yaden, mosolyogva az anyukájára.

-         Ahogy gondolod fiam. ÉS mikor indulnátok? –kérdezi kíváncsisággal a hangjában az anyuka.

-         Pontosan 2 nap múlva, hajnalba. –válaszol Yaden, majd feláll az asztaltól, és bevonul a szobájába, ám előtte elhozza a telefont az elő szobából. Mikor beért a szobába lehuppant az ágyra, majd szuper gyorsasággal elkezdte Zane számát beütni a telefonba.

-         Hello, tessék.- köszön bele a telefonba Zane.

-         Szia édes, Yaden vagyok.- köszön Yaden is kéjes hangon a telefonba. Mit szólnál egy nyaralásra csak mi ketten? –kérdezi, reménnyel teli hangon.

-         Hmm, csak mi ketten, jól hangzik. Mikor mennénk?- válaszol kérdésre, kérdéssel Zane.

-         Két nap múlva hajnali öt órakor Los Angelesből.- válaszol Yaden

-         Vagyis tőletek. Én benne vagyok, akkor két nap múlva találkozunk.- mondja Zane

-         Yata.(xD) Akkor majd találkozunk, szia.- köszönt el szerelmétől Yaden, majd lerakta a telefont.

-         Szia.- köszönt el végül Zane is.

Yaden aznap elment az utazási irodába és vett két jegyet Hawaiira. Minden zökkenő mentesen ment, szerencsére. A két nap gyorsan eltelt, a fiúk bepakoltak 1 hétre való nyári ruhát, és várták hogy újra együtt legyenek. Elérkezet a nagy nap Zane már úton volt mivel neki több utat kell megtenni mint szerelmének. Yadent pedig csak most próbálják keltegetni.

-         Yaden. Kicsim, keljél mert lekésed a repülőt.- mondja a Yaden anyukája.

-         Kelek, anya.- nyöszörgi álmosan Yaden.

Yadent az anyukája ott hagyja, majd ment reggelit készíteni neki. Közben Yaden nehezen kikászálódott az ágyból, és a fürdőszoba felé vette az irányt. Mikor végzett elment reggelizni, majd hívott egy taxit, és bőröndjeivel együtt a reptér felé vette az irányt, ahol már szerencsés útón Zane már megérkezett. Mikor kiszállt Yaden a taxiból, fizetett majd szemeivel a váró termet kezdte pásztázni.

-         Hol vagy már?? –kérdezi magától Yaden, amikor két puha kéz eltakarta a szemeit. Yaden orrát megcsapta a számára olyan ismerős illat, és rögtön felismerte a kezek tulajdonosát.

-         Zane.- mondta, majd megfordult és megcsókolta szerelmét.

-         Induljunk mert lekéssük a gépet. Suttogta Zane Yaden szájába. Aki erre csak

Egy „ühüm”.-el válaszolt. A felszállás probléma mentes volt, ahogyan az út is. Pár csók elcsattant, amit egy öreg nénike nem nézett jó szemmel, de túlélte és nem szólt a fiataloknak. Mikor leszállt a gépük, a csomagjaikat megfogták és elindultak az apartman felé ahol az egy hetet fogják békésen tölteni.

-         És megérkeztünk, végre.- mondja Yaden, mikor beléptek az újdonsült „házukba”, majd ledobta magát az ágyra.

-         Igen, fárasztó volt az út. –mondja Zane majd odabújt kedvesen mellé, és elnyomta őket az álom.

Mánap reggel ébredtek föl, majd elmentek zuhanyozni, és készen álltak a város néző túrára. Az idegenvezető elvitte őket egy erdőbe, ahol különböző állatok voltak.

-         Hmm, ismerős, nem de bár? –kérdezte Zane

-          De nagyon is.- mondta Yaden, majd megfogta kedvese kezét és úgy haladtak tovább.

Mikor végeztek a túrával, Yadenék hazamentek, és lefürödtek egyet. Felhevült testüket, jéghideg vízzel, majd mikor ez is meg volt leültek az ágyra.

-         Hova menjünk Zane most?- kérdezi Yaden.

-         Menjünk a strandra, ebbe a melegbe. – válaszolja Yaden, és elkezd kutatni a fiókban.

-         Jó ötlet.-mondja Yaden, majd ő is elkezd kutatni a fiúkban.

Mikor szerencsésen megtalálták a fürdő nadrágjukat, a víz felé vették az irányt. Ott leterítették a törölközőt, majd Yaden berohant a vízbe. Zane várt még egy kicsit, majd ő is Yaden után ment. Amikor Zane bement a vízbe, ám mikor oda akart menni Yadenhez, az ugrott egyet és mindketten csurom vizesek lettek.

-         Bocsi Zane, de ezt most megkaptad. –mondta Yaden, nevetve mikor végig nézett Zaneen, akinek a hajából folyt a víz, és eltorzult képet vágott.

-         Semmi gond, a látványod kárpótol, meg amúgy is ezt még visszakapod.-mondta Zane, sunyi mosollyal az arcán, miközben végig nézett Yaden napbarnított bőrén. Majd ment egyre közelebb Yaden felé, amitől Yaden hátrálni kezdett, de túl későn így Zane megfogta a karját, és magához rántotta.

-         Enyém vagy.- mondta Zane, majd megcsólta Yadent, és a keze Yaden hátsó felére, amibe belemarkolt, és Yaden belenyögött a csókba. Majd eltolta magától Zanet.

-         Ne itt, sokan vannak, és gyerekek is vannak akiknek ez elég meglepő látvány lenne.- mondta majd mikor látta hogy Zane ajka beszédre nyílik, rárakta az ujját, és megszólalt.

-         Este a tiéd vagyok –mondta Yaden, majd elvette az ujját Zane ajkairól és helyet saját száját tapasztotta rá. Percekig csak álltak és csókolóztak, majd Zane gondolva egyet, ellökte Yadent és így beledőlt a vízbe, de magával rántotta Zanet is. Kezdődött a nagy kergetőzés, több órán átjátszottak, kergették egymást, hol az egyik hol a másik volta víz alatt. Mikor kijöttek a vízből már este volt, amit a bőrükön is megéreztek, amint nem voltak már bent a vízba megcsapta őket a szellő, ami nem volt éppen kellemes.

-         Zane- szólt a didergő fiú

-         Ne beszélj, inkább menjünk a házba látom hogy fázol- mondta gyengédén, amire egy biccentés volt a válasz.

Némán kullogtak egymást mellet, mindegyikőjük elvolt foglalva a saját gondolataival. Mikor hazaértek rögtön elmentek zuhanyozni bár Yaden rögtön oda ment, Zane még várt pár percet majd felkapott egy törölközött és ő is befáradt a fürdőszobába. Yaden akkor lépett ki a zuhanyzóból, mikor Zane belépet a helységbe. Mikor meglátta Yadent, száját mosolyra fakasztotta, majd végig nézet izmos testén amin gördültek le a vízcseppek. Yaden, magára tekert egy törölközött , majd elindult a kijárat felé ahol Zane állt. Mikor már éppen kilépett volna, Zane elkapta a karját.

-         Hová ilyen sietősen? – kérdezi Zane, miközben maga elé rántja Yadent.

-         Gondolom felöltözni.- mondja Yaden gúnnyal a hangjában.

-         Ejnye-ejnye.- kezdi szenvedélyesen Zane, - hát nem emlékszel az egyezségünkre? Az enyém vagy.- mondta majd megcsókolta Yadent, és elkezdte löködni a zuhanyzó felé. Mikor elérték, Zane belökte Yadent a zuhanyzóba, majd megnyitotta a csapot és beállt alá Yadennel együtt. Majd elkezdte csókolgatni Yaden nyakát, míg a kezével megfogta Yaden férfiasságát takaró törölközött, és kidobta a zuhanyzóból. Majd szájával haladt egyre lejjebb, mikor elérte a hasfalat, nyelvével körözni kezdett rajta, sóhajokat kiváltva ezzel Yadenből. Majd kezével elkezdte kényeztetni Yaden legérzékenyebb pontját, majd szájába vette, és erősen szívni kezdte. De hogy Yaden még ne élvezzen el, felállt majd megcsókolta Yadent. Nyelveik őrült vadságba kezdtek, aminek a levegőhiány vetett véget. Majd Zane megfordította Yadent, a falnak döntötte és behatolt a fiúba. Yaden hatalmasat ordított, semmi tágítás, semmi Zane túlságosan kívánta már a fiút. Zane elkezdet mozogni a fiúba, először lassan, mert nagyobb fájdalmat nem akart okozni a fiúnak, majd egyre gyorsabban és gyorsabban.

Mindketten fáradtak voltak már, Zane lökött még párat, majd elélvezett Yadenbe. Kicsúszott belőle, majd Yaden megfordult és megcsókolta szerelmét. Térdre ereszkedett, és kezelésbe vette Zane duzzadt férfiasságát, először a kezével ingerelte, míg nyögéseket nem hallott párjától, majd a nyelvével a végét kezdte nyaldosni, végül bekapta és erősen szívni kezdte, míg Zane bele nem élvezett a szájába. Yaden felállt, kiléptek kedvesével a fürdőszobából, és bedobták magukat az ágyba. Az álom hamar elnyomta őket, mivel érzeték egymás közelségét.

A többi nap is ugyan így telt, élvezték egymás társaságát, szeretkeztek, túrázta, fürödtek. Éppen az utolsó napot töltik a szigeten, már pakolnak vissza bőröndjeikbe, és gondolkoznak az elmúlt napokon.

- Készen vagyok.- törte meg a csendet Yaden.

-Én is.- válaszolt pár perc után Zane

- Hazamegyünk.- mondta szomorúan Yaden, mert megint el kell válniuk egymástól.

- Igen, de még találkozni fogunk.- bátorította Zane, magát, és kedvesét is. Zane csak bólintott egyet, majd elindultak a repülőtér felé, ahol hamarosan felszállnak, és hazafelé veszik az útjukat. Mikor oda értek, leadták a bőröndjeiket, majd várták a gép felszállását. Majd elindultak, Yaden azt gondolta ez az utolsó útjuk közösen, így nem is beszélt sokat, hanem gondolkozott az elmúlt éveken, hogy miket éltek át közösen. De elnyomta őt az álom a gépen, és csak akkor ébredt fel mikor a pilóta bemondta hogy hamarosan leszállnak, és hogy kapcsolják be öveiket. Bekapcsolták öveiket, és várták hogy leszálljon a gép. Majd elindultak a buszmegállóhoz, ahol az útjaik szétválnak.

- Szia Zane.- mondta könnyes szemekkel Yaden

- Ne sírj butus, még találkozunk, hamarabb mint gondolnád.- mondta majd kacsintott egyet.

-Szia édes.- mondta utoljára Zane, majd felszállt a buszára.

Yaden busza is hamarosan megjött, majd haza felé vette az irányt, az anyukája most nem várta, és ennek örült is. Összeszedte magát, beszállt egy taxiba majd a családi ház felé vette az irányt. Anyukája otthon volt, és várta meleg ebéddel, Yaden szó nélkül megette ami feltűnt az anyukájának.

-         Valami baj van fiam? –kérdezte aggódva Yaden mamája.

-         Semmi.- mondta tömören Yaden, jelezve hogy nem kíván beszélgetni.

-         Engem nem csapsz be fiam, látom hogy van valami baj.- mondta kedvesen az anyja.

-         Csak elveszítettem a barátomat, de ennyi semmi más.- válaszolja nehezen Yaden, majd bemegy a szobába.

Yaden nagyon szomorú volt, napokig alig akart enn valamit, de az anyja mindig lenyomott valamit a torkán. De egyszer jött egy látogatója a fiúnak.

-         Elnézést Yaden itthon van?- kérdezi a fiú

-         Igen, de nincs a legjobb állapotban.- válaszolta az anyja, majd int a fiúnak hogy jöjjön beljebb. Az lehúzta a cipőjét, majd követte Yaden mamáját. Mikor elérték Yaden szobáját, Az anyukája bement neki szólni.

-         Yaden, látogatod jött. –mondta az Yaden anyja, miközben bement a szobába, és letérdelt az ágyhoz amin éppen Yaden feküdt.

-         Mond meg neki hogy, nem vagyok itthon.- nyöszörgi a párna alól Yaden.

-         Rendben.- mondta beletörődöen az anyukája.

Majd kimegy az ajtón, és szembe találja magát a vendéggel. Majd int neki hogy kövesse, és kivezette őt a konyhába, ahol leült vele beszélgetni.

-         Mondja csak Yaden mióta ilyen? Kérdezi a fiú.

-         Nem rég megjött egy nyaralásból, és mondta hogy elvesztett egy barátot azóta ilyen.- mondja szomorúan az anyja.

-         Tehát miattam, a kis butus.- gondolja Zane, majd halványan elmosolyodott amit Yaden mamája is észrevett.

-         Min tetszik mosolyogni? –kérdezi az anyuka, majd furcsán nézz a fiúra.

-         Semmin, de feltétlenül látnom kell őt. Higgye el, jót fog tenni Yadennek.- mondja a fiú, majd Yaden szobája felé vette az irányt.

Mikor belépet, meglátta Yadent aki fejét a párnába temette, és úgy feküdt. Közelebb lépett hozzá, majd mikor meg akarta érinteni Yaden megszólalt.

-         Nem megmondtam, hogy nem akarok látogatót?- kérdezi Yaden akadozva, a néma sírástól.

-         Még engem se? –kérdezi lágyan a fiú.

Majd Yaden felemelte a párnáról a fejét, és eleredtek a könnyei.

-         Zane.- mondta elhaló hangon a fiú, majd kiugrott az ágyra, és Zanerre vettette magát.

-         Ne sírj.- mondta Zane, majd elkezdte simogatni kedvese hátát.

-         Mit keresel itt?- kérdezi Yaden, mikor már lenyugodott ahhoz, hogy tudjon beszélni.

-         Hát nem is örülsz nekem??- kérdezi Zane álsértőséggel.

-         De nagyon.- mondta Yaden, vidáman majd megcsókolta kedvesét.

Percekig csókolóztak, Yaden anyukája már furcsállotta így megnézte hogy mit csinál a két fiú. Mikor meglátta, hogy csókolóznak, elmosolyodott, majd rájött ez az a barátja ki miatt úgy le volt törve. Majd sarkon fordult és ott hagyta a turbékoló párost.

-         Van egy meglepetésem, gyere.- mondta titokzatosan Zane.

-         Hova és mi a meglepetés?- kérdezi Yaden.

-         Majd meglátod. -válaszolta Zane, majd felállásra késztette Yadent.

-         Rendben.- mondja beletörődően Yaden, majd feláll kedvesével együtt.

Zane, és Yaden kilépett a házból, majd Zane irányításával elkezdett kullogni. Már legalább fél órája mentek szó nélkül, amikor Zane megállt.

-         Mostantól ez a közös lakásunk.- mondta Zane majd az egyik házra mutatott ami inkább hasonlított egy villához. Ide költözök, hogy közel legyek hozzád, és még jobb te is itt fogsz lakni.- mondta egy ravasz mosoly kíséretében Zane.

-         Ez csodálatos.- mondja Yaden, miközben szemeivel a „házat” kezdi nézegetni.

-         Akkor ide költözöl?- kérdezi Zane, bár a választ már tudta.

-         Persze, de akkor menjünk haza a ruháimért. És köszönöm. –mondta Yaden, majd megcsókolta Zanet.

-         Szívesen, inkább én köszönöm hogy vagy nekem. -Szólt Zane, majd elindultak visszafelé, hogy Yaden ruháit áthozzák az új lakásukba.

Az út most beszédesen telt, Zane elmondta hogy mindig vágyott egy közös lakásra Yadennel, és hogy várja már hogy mindennap egymás mellet ébredjenek. Mikor hazaértek Yaden „régi” házába, összeszedték Yaden ruháit majd átpakolták a másik házba.

-         Anya én most Zanehez költözök.- mondja Yaden.

-         Rendben, de ne csináljatok semmi rosszat.- mondta válaszként az anyja, majd rákacsintott a két fiúra.

Yaden köpni nyelni nem tudott a választól, de elmosolyodott, majd adott egy puszit az anyukájának, és elindultak a közös lakásukba. Mikor hazaértek Yaden lerakta a bőröndjeit, majd körül nézett a lakásban.

-         Zane, ez szebb belülről, mint kívülről.- mondta Yaden, miközben minden eggyes szegletett átnézett a házon.

-         Tudom. És mit szólnál ha felavatnánk?? –kérdezi Zane, egy sunyi mosollyal az arcán, majd Yaden mögé lépett, és szorosan magához húzta, majd megcsókolta.

Pillanatokon belül lekerültek a ruhák is, és Zane magáévá tette Yadent, így felavatva az új házat. Yaden és Zane ezentúl örökkön-örökké boldogok voltak, mert már senki és semmi nem álhatott az útjukba. Mindennap szeretkeztek, és a tűz sosem aludt ki bennük, mindennap egyre jobban égett a két félben, ezzel is tudván hogy sosem fognak elvállni.

The End.

	Friss!!!!
	2008.01.05 Felkerült a Kárhozottak és Az Akatsuki alkuja következő része Felkerült egy új képtár Akatsuki yaoi néven Mára ennyi Liriel Köszi hogy már több mint 3000-en voltatok http://s4.bitefight.hu/c.php?uid=87479

	Bölcsesség
	mus

Yaoi/Shounen ai és Hentai írások

Doujinshi

Mi kell még az oldalra?


Mi kell még az oldalra?
Fanficek (20 / 71%)

Képek (8 / 29%)

Leírások (0 / 0%)

Valami más(Írd a vendég könyvbe!!!) (0 / 0%)

Szavazatok száma: 28

Létrehozás időpontja:

2007-08-02 10:06:24

Szavazás lezárva:

2007-12-19 10:14:13

Lezárt szavazások

Szavazás

Szavazás állásaLezárt szavazások

Új mese a Mesetárban! Ha tudni akarod, mit keres egy tündér a kútban, gyere és nézz be hozzánk! ***** Az utóbbi idõkben komolyan foglalkoztat a retro játékok árainak robbanása. Errõl írtam egy hosszabb cikket. ***** Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes! ***** Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon! ***** A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :) ***** Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk! ***** Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod! ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168 ***** Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam. ***** Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték! ***** A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások! ***** Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb! ***** A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak! ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! ***** rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com ***** Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is? ***** Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM ***** Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol? ***** Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG ***** Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség