|
Hisz te csak barát vagy..
2007.12.09. 16:25
Hisz te csak barát vagy…
2.rész
- Azt hiszem ez a csók csak tévedés volt.
- Tévedés??? Légy szíves, most ne gondolkodj. Tudod. Amit nem tud, nem fáj.
- Rendben. De csak ma.
- Persze.
Majd újra magához húzott és újra megcsókolt. Egész sokáig voltunk bent. Aztán úgy döntöttünk, átmegyünk hozzánk. Ott mégis csak meghittebb és jobb. Igaz, mind a kettőnknek volt barátja/barátnője. De ez ebben a pillanatban egyáltalán nem számított. Egy napot csak egymásra szántunk, mintha egymásé lennénk.
Amint átértünk hozzánk, magához ölelt. „Ma csak az enyém vagy” – suttogta fülembe, Majd a fürdőszoba felé vitt. Imádom azt a pasit, aki érzékien tud egy nőhöz nyúlni. Még akkor is. Ha az a férfi, nem az enyém.
Szóval bementünk a fürdőszobába. Megálltunk, majd vacillálni kezdtünk a kád és a zuhanyzó között.
Talán egy kád meleg víz sok-sok habbal és a kád szélén gyertyákkal? Vagy netán egy érzéki „zuhanyzás”.. akarom mondani.. egy érzéki.. öm… érintkezés… igen ez a megfelelő szó. Szóval egy érzéki érintkezés miközben a meleg víz gyengéden folyik ránk. Vagy inkább.. így sorba. Igen. Ez lesz a legjobb. Egy kádforró víz majd egy kis zuhany.
Megengedtük a vizet, míg folydogált, szép lassan levetkőztettük egymást. Közben érzéki csókokat leheltünk egymás szájára/testére. Gyújtott pár gyertyát a kád mellett és lekapcsolta a villanyt. Mindketten beültünk a kádba. Váltottunk pár érzéki csókot. Majd átléptük a határt, amit talán nem kellett volna.
Azokban a percekben eszembe se jutott barátom. Csodálatos vele. Néha kicsit kiszabadulni a szabályok alól. Fergeteges. Hozzá tudnék szokni. Szóval a kádban voltunk. Rajta feküdtem, s közben érzéki, finom, lágy csókokat kaptam. Simogatta a hátam én pedig a hasát cirókáltam. A hangulatos fények között egyesültünk és élveztük egymás testének gyönyörét. Kezd gyengülni, mintha fáradna. De nem. Ezt még nem engedem. Fordítottunk. Én voltam most lent, ő feküdt rajtam. Úgy látszik feléledt. Hevesebb tempóra váltottunk. Mikor éreztem, elérte. Hihetetlen pillanatokat éltünk át, majd váltottunk. Átmásztunk a zuhany alá, de nem engedett el, nem tett le. Magához szorítva, az ölében vitt magával, majd letett a zuhanyzónál. Még mindig nem égtek a lámpák, a gyertyám már épp hogy csak pislákoltak. Majdnem korom sötét volt. A meleg víz lassan csordogált ránk. Hátulról ölelt át, miközben kezével hasamat simogatta, majd lejjebb vándorolt. Fergeteges volt vele lenni, de sajnos mint mindennek. Ennek is vége lett. Megcsörrent a telefonja. Ez a csörgés a barátnőjéhez tartozik. Rohant.. Felvette.
- Bocsáss meg. De most el kell mennem. Már vár.. haza.
- Rendben, menny csak. Majd egy finom és érzéki csókkal elengedtem.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
