Csak egy álom…?.

   Este van. Csak a hold világít be az ablakon, mely kísérteties fénybe burkolja az egész szobát. Minden olyan csendes. Túlságosan is. A fák se rezzenek, csak az óra ketyeg szüntelenül.

Éjfél lesz tíz perc múlva.

Sarah nyugtalanul forgolódik az ágyában. Álmában egy alak üldözi őt. Ez az egyik visszatérő álma. Szinte minden éjjel róla álmodik. De még egyszer sem látta az arcát,mert soha nem mert hátrafordulni. Csak fut, és fut lélekszakadva, az életéért. Tudja, hogy meg akarja őt ölni. Azt nem, hogy miért, de pillanatnyilag csak az érdekli, hogy minél messzebbre kerüljön tőle. Ám hirtelen elesik valamiben. Föl akar kelni, de nem tud. Rémülten veszi észre, hogy az alak egyre közeledik felé...Ott áll előtte,és látja a kés éles pengéjén a megvillanó fényeket...Érzi a szagokat-élesen és orrfacsaróan. A halál bűzének szagát.
Nem mer fölnézni az arcára-csak némán, és fejét lehajtva várja a halált.
Hirtelen éles fádalom hasít a szívébe, és valami vöröset lát meg végigfolyni a ruháján...
Az ő, saját vérét.
Sikoltani akar-de már nem tud többé…
Látja magát kívülről, ahogy ott fekszik a hóban, és látja, ahogy az alak tisztítja a kését...
Hirtelen fölnéz. És saját magát pillantja meg a holtteste fölött...
Az óra éjfélt üt.
By: Éjszakai fény