Lilly éppen rohant Amy iskolája felé... Nagyon késében volt, mert úgy elbeszélgetett Peterrel, hogy nem vette észre, hogy elszállt az idő...

-         Jaj, bocsánat, hogy késtem... Amy kicsim itt vagyok... Nagyon siettem, de hát-

-         Anya, nem emlékszel? Én tudom mi történt és azt is, hogy mi fog. Fölösleges magyarázkodnod.

-         Amy... Én tényleg sajnálom...

-         Semmi baj. Már megszoktam, hogy ilyen felelőtlen vagy.

-         Nem vagyok felelőtlen! Csak fiatal... Kicsit sok volt nekem ez a mai nap. Ha tudod mi történt, akkor beláthatod.

-         Igen. Nagyon megerőltető lehetett egy idegen férfival kávézgatni és sétálgatni egész nap...- mondta gúnyosan Amy.

-         Idefigyelj, igen is nehéz napom volt. És Peter nagyon rendes fickó, felajánlott egy új munkahelyet nekem!

-         Szóval kirúgtak. Én megmondtam....

Lilly csak dühösen nézett Amyre, majd belátta, hogy végül is igaza volt a kislánynak. Némán sétáltak tovább hazafelé...

.......................................................................................................................................................

-         Szóval Peternek hívják... És miről beszélgettetek?

-         Hát ha úgyis tudod  miért kérdezed?

-         Anya én nem használom a képességem mindig. És amúgy sem akarok a múltadban meg a jövődben kutakodni. Csak véletlenül láttalak vele napközben. Eszembe jutottál és láttalak, ahogy ott ültetek a kávézóban.

-         Ehh.. értem... Szóval azt mondta, hogy tud nekem új munkát adni. Vagyis nem ő, a főnökei... És nagyon elragadó... Olyan, mint apád... És nagyon figyelmes is-

-         Ne találkozz vele többet.- vágott közbe Amy.

-         Miért? – kérdezte meglepve Lilly.

-         Csak. Ő nem az, akinek hiszed.

-         Nem fogalmazhatnál kicsit világosabban?

-         Nem. Mivel még nem találkoztam személyesen nem tudhatok róla mindent. De annyit még a te jövődből is látok, hogy nem lesz rá pozitív hatással.

-         Ne butáskodj... Tényleg nagyon kedves pasi... Nem hiszem, hogy ártani akarna nekünk... Sőt még azon se lepődött meg, hogy több néven mutatkoztam be... Pedig amikor ez előfordult sokan-

-         TE ELMONDTAD NEKI AZ EREDETI NEVEDET!? Anya, nem lehetsz ennyire felelőtlen!

-         Hé, te csak ne oktass ki! Elvégre én vagyok a te anyád és nem fordítva!

-         Pedig nem úgy viselkedsz...- mondta dühösen Amy, majd elviharzott a szobájába és becsapta az ajtót maga mögött.

Lilly szomorúan bámult ki az ablakon. Arra gondolt, hogy mennyivel jobb volt Pyroval... Talán ha ő is itt lenne könnyebb lenne... De hát az a cikk... És a tanúvédelem... elszakította őket egymástól... Pyro még nem is látta Amyt... Sőt, nem is tud a kislány létezéséről....

.......................................................................................................................................................

-         Micsoda? De hát arról nem volt szó, hogy a lányom nem jöhet velem...

-         Sajnálom Christine... Én is csak most tudtam meg... De biztos van valami rokon, akihez elvihetnéd nem? Vagy az apja nem tudna rá vigyázni?

-         Nem tudom Pete... Én nem tudom akarom-e ezt ilyen áron... Ha le kell mondanom Amyről...

-         Én teljesen megértelek... Igazad van, a lányod mindennél fontosabb... De sajnos az üres hely a cégnél nem hiszem hogy sokáig fog üres maradni... De persze én nem akarlak sürgetni, csak-

-         Persze, értem... És köszönöm azt a sokat, amit teszel értem... Értünk. Nagy szükség lenne az állsára... Főleg Amy érdekében... Holnapig válaszolok, rendben?

-         Persze. Akkor holnap hívlak. Addig is vigyázz magadra.

-         Te is... Szia...

Alighogy Lilly letette a kagylót látta Amyt megjelenni.

-         Pete? Már becézed is? És ő minek hív? Chrisnek talán?

-         Amy... Tudod, az állás... El kéne költöznöm egy másik városba...

Amy egy kissé ledöbbent.

-         Egy másik városba? Képes lelépni egy olyan pasival akit alig egy napja ismersz? Anyu, mi történt veled?

-         Amy... Kérlek ne nehezítsd meg a dolgom... Így is elég nehéz... De Wallyhoz kéne költöznöd egy időre....

-         De hát anyu, a tesód sosem ér rá! És még sokkal inkább felelőtlen mint te... És ez a jövőben sem lesz másképp.... Ha már itt hagysz, legalább hagyj valaki olyannal, aki vigyáz rám egy kicsikét....

-         Jaj... De hiszen Wallyn és rajtam kívül nincs élő rokonod...

-         És a papa?

-         Johnhoz? De hát ő... nem is tud rólad....

-         Akkor talán épp az ideje, hogy tudjon....