Felsőbánya         Felsőbányát hajdan Középhegynek (Mons medius) nevezték; Nagy Lajos király 1374. megújította a város régibb kiváltságait, melyeket később Zsigmond, I. Mátyás, II. Lajos (1523), Rudolf (1624) és I. Lipót (1689) megerősitettek. A mohácsi vésztől kezdve Felsőbánya hol Szapolyai János, hol a Habsburg-haz alatt állott, mely utóbbi alá I. Lipót alatt került végleg. A XVI. és XVII. sz.-ban a város nagyon elszegényedett, ezért 1689. kénytelen volt összes nagy jövedelmű bányáit a kincstárnak átengedni, amiért a város és lakosai szerződésileg adómentességet nyertek; a mentesség azonban 1850-ban az önkényuralom alatt megszünt s a város hosszas pereskedés után csak 1897-ban kapott a kormánytól kárpótlásul 400.000 koronát. E kárpótlás és a helyes, körültekintő városi gazdálkodás folytán a város az utóbbi években ismét fejlődésnek indult.             Felsőbánya látképe       Felsőbányán is működött pénzverde? A felsőbányai pénzverde alapításától és működéséről keveset tudunk. Működési idejének megállapítására a verdejegyek adnak némi támpontot. A jegyek tanúsága szerint 1337-ben F-A jellel itt verték a CNH. II. 7. sz garast, 1338-1342 között pedig az M-M (Mons-Medius) verdejegyű dénárt (CNH. II. 18. és 15.) valamint egy obulust (CNH. II. 19.). Néhány évi szünet után I. Lajos (1342-1382) denárán találjuk mm verdejegyet, amelyet 1346-1351 között vertek. I. Lajos ugyan még 1374-ben megújította Felsőbánya kiváltságait, de ez időben itt készült pénz nem ismeretes.             A kálvária és a zárda madártávlatból       Mária királynő (1385-1395) nevére 1383-ban, valamint 1384-1385-ben vertek dénárokat (CNH. II. 114. és 116.) M verdejeggyel, ami talán a felsőbányai pénzverde újbóli működésére vall. A Zsigmond (1387-1437) által veretett kispénzben (parvus, CNH.II.125/A) lévő M jegy (1387-1427) éppen úgy jelentheti Marcus de Nürnberg kamaragróf jelét, mint Mons-Mediust.             A főút a zárda épűletével       Több évtized után V. László (1453-1457) 1453-1454-ben vert dénárán (CNH. II. 179.) újból feltűnik egy felsőbányainak minősíthető M--U jegy, de ez is éppoly kétséges akárcsak II. Ulászló (1490-1516) 1508-ban és 1510-ben vert M-M jegyű denárának (CNN. II. 277.) hovatartozása. A felsőbányai pénzverde működését tehát hosszú megszakításokkal az 1337-1510 közötti időszakra tehetjük.             Mons Medius             A Nagyboldogasszony templom             Szent István király szobra a templom bejáratánál