-Gyere, induljunk- lépett hozzám Scott.

-Ja jó, persze...- mondtam ismét kissé szórakozottan. Még egy utolsó pillantást vetettem a többiekre, majd beszálltam Scott piros sportkocsijába.

Elindultunk. Én mutattam az utat és körülbelül tíz perc elteltével már otthon is voltam.

Anyáék próbálták leplezni elkeseredettségüket. Nem igazán sikerült... Láttam rajtuk, hogy teljesen ki vannak borulva, hogy nincs egy „normális” gyerekük se. Nem igazán beszéltem velük. Gyorsan fölmentem és a legszükségesebb cuccaimat összeszedtem egy sporttáskába.

-Kész vagyok- mondtam miközben jöttem le a lépcsőn.

-Amy, biztos hogy ezt akarod?- kérdezte anya.

-Igen, biztos. És most indulnunk kell. Sziasztok.

-Amy te mindig olyan vidám voltál régebben... Mi történt? –kérdezte aggódóan apa.

-Azt hiszem erre nektek kéne tudnotok a választ.- ezzel kiléptem az ajtón.

Scott még elköszönt a szüleimtől és biztosította őket arról, hogy jó helyen leszek... Ezután ő is beszállt a kocsiba és elindultunk.

Vetettem még egy pillantást a régi életem felé, majd előre fordultam és éreztem, hogy egy kövér könnycsepp nedvesíti be arcomat.

-Mi a baj?- kérdezte Scott kedvesen.

Gyorsan letöröltem a könnycsepett.

-Semmi...

-Biztos?

-Biztos- mondtam és próbáltam mosolyt erőltetni arcomra.

Mikor visszaértünk a többiek már vacsoráztak. Scott segített fölvinni a szobámba a cuccomat, majd lekísért a konyhába. A konyha tele volt a suliból ismerős arcokkal. Mindenki nagyon vidám volt. Nem is annyira lepődtek meg, hogy itt látnak... A prof már biztos mesélt nekik rólam...

-Gyere ülj le!- ajánlotta kedvesen Kitty a maga mellett lévő helyet.

-Köszönöm- mondtam, majd leültem.

-Neked mi is a képességed?- kérdezte Bobby.

Kérdően a professzorra néztem, aki válaszolt helyettem.

-Amy képessége segítségével bénító folyadékot tud kiválasztani a bőréből.

-Júj, ez egy kicsit durván hangzik...- mondta Kitty.

-Az is...- végre sikerült egy kis mosolyt erőltetnem az arcomra.

-Holnap Amy is veletek fog edzeni. –folytatta a professzor. –Az egyenruhád a szobádban vár.

-Köszönöm.

Az este jó hangulatban telt el, a legtöbben megmutatták képességüket. Egész jól éreztem magam, egészen elalvásig. Mikor ledőltem az ágyamba eszembe jutott Todd, meg ez az egész a jó vagy a rossz oldalon való állás... Még én sem tudtam biztosan mit akarok és kicsit féltem a holnaptól...